Az elmúlt egy hétben több érdekes fejlemény is érkezett a Lukoil szankció által kiváltott, potenciális ellátásbéli problémákat is előidézni képes ügy kapcsán. Megtudtuk, hogy az Európai Bizottság szerint nem áll fenn a kőolajhiány veszélye sem Szlovákia, sem pedig Magyarország esetében, valamint Horvátország felajánlotta segítségét az orosz energiáról való leválásban. Merre tovább?

Az elnök a kínai hadsereg napja kapcsán beszélt az ország aktuális stratégiai céljairól, kiemelve Kína határainak, tengerjogainak és légvédelmének megerősítését, miközben fokozódik a feszültség a nagyhatalom és több regionális szomszédja között.

A terrorizmus meghatározása összetett és számos tényezőtől függ. A definíciók általában az erőszak és a megfélemlítés civilek elleni jogtalan alkalmazásában, valamint politikai célok elérésében értenek egyet. Azonban a különböző társadalmak kulturális különbségei és az országon belüli eltérések további problémákat vetnek fel.

Donald Trump volt elnök és Kamala Harris elnökjelölt új televíziós reklámhullámot indított, miközben a drámaian megváltozott elnökválasztási kampányban igyekeznek előnyt szerezni. A reklámkampányok a novemberi elnökválasztásig tartó 100 napos sprint nyitányát is jelzik.

A párizsi olimpia szervezői rengeteg energiát és pénzt fektetettek abba, hogy a város legjobb arcát mutassa a versenyzőknek és nézőknek a játékok idején. Azonban nem elég, hogy olyan természeti erőkkel kell szembeszállniuk, mint a hőség vagy a Szajnát használhatatlanná tévő eső, a politikailag érzékeny helyzetben levő ország korrupciós botránnyal és biztonsági kockázatokkal is küzd.

Napjaink velejárója a klímaváltozás. Elég komolyan vesszük? A tendencia sajnos negatív: a társadalom jelentős része negligensen áll hozzá ehhez a közügyhöz.

Az Egyesült Királyságban megtartott júliusi választás teljes fordulatot eredményezett a brit politikában. Mondhatni bejött a papírforma, hiszen a legtöbb elemző cég is egyértelmű munkáspárti (Labour party) győzelmet prognosztizált. A westminsteri rendszerhez tartozik a „politikai váltógazdaság” fogalma, vagyis a győztes „mindent visz” elvének érvényesülése. Ennek köszönhetően minden a győztes kormánypártnak az akaratától függ, így az is, hogy egyes szakpolitikák milyen irányt vesznek. Cikkünkben a brit külpolitika lehetséges változásait vesszük górcső alá.

Mianmart a véget nem érő polgárháború mellett egy újabb veszély fenyegeti, egy olyan energiaválság, melynek komoly következményei lesznek a közeljövőben. Csökkent az energiatermelés és a gáz export is, a katonai kormányzat pedig egyre nehezebben birkózik meg az országban felmerülő problémákkal.

Robert Fico szlovák miniszterelnök július 29-én egy videóban közölte szándékát a publikummal – számolt be róla a Reuters. A július közepe óta húzódó Lukoil kálvária újabb fordulatát láthatjuk és felmerült a diplomáciai konfliktus kiszélesedése is. 

Venezuelában július 28-án tartották a választásokat, amelyeken az állami közlés szerint a harmadik ciklusára készülő Nicolas Maduro nyert. Az ország választási szerve 80%-os feldolgozottság mellett Madurót 51,2%-os eredménnyel hirdette ki győztesnek.

Július 26-án, pénteken Gulyás Gergely a kormányinfón a Lukoil-kérdés kapcsán elmondta, hogy szerinte Ukrajna a szállítások blokkolásával azt a két országot zsarolja, melyek a béke és a tűzszünet pártján állnak. Erre reagálva, az ukrán elnök egyik tanácsadója, Mihajlo Podoljak a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajna részéről erről szó sincs.

Tizenkét gyermek és fiatal felnőtt meghalt, valamint több mint harmincan megsebesültek, amikor szombaton rakétatalálat ért egy drúz falut az Izrael fennhatósága alatt álló Golán-fennsíkon. 

Kamala Harris aggodalmát fejezte ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott beszélgetése során a gázai civil áldozatokkal kapcsolatban, és hangsúlyozta a mielőbbi fegyverszünet szükségességét. Az amerikai alelnök keményebb hangot ütött meg, mint ezelőtt Biden, mely elnökjelölti kampányának céljait szolgálhatja.

Donald Trump, az USA volt elnöke, és a demokraták jelenlegi kihívója figyelmemre méltó kapcsolatokat ápol a NATO-val.

A napokban hatályba lépett Finnországban az a törvény, amely lehetővé teszi az ország számára, hogy elutasítsa a menedékkérőket az Oroszországgal közös keleti határon. Az intézkedést emberi jogi szervezetek bírálták, szerintük ez sérti a nemzetközi migrációs jogot és veszélyes precedenst teremt.

A július 26-án induló 2024-es Párizsi Olimpia több szempontból figyelemre méltó körülmények között kerül megrendezésre: a szervezői bravúrok ellenére a több mint két éve tartó orosz-ukrán háború súlya és az izraeli-gázai konfliktus miatti feszült tüntetések nyomása is érezhető az Európa szívében rendezett, ókori hagyomány szerint eredetileg békét és összetartozást szimbolizáló sporteseményen.

A Ritual nevű, multivitaminokat gyártó cég fejest ugrott a gender őrületbe az idei pride hónapban. Mostantól azok az emberek, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy nemileg semleges módon szólítsák meg őket, megnyugodhatnak, tudván, hogy mostantól a vitaminjaik politikailag korrektek – írja a Daily Wire. 

A 2024-es NATO csúcs alapvetően a védelmi szövetség új kihívásairól, illetve Ukrajna helyzetéről szólt. Ennek köszönhetően az Oroszország által jelentett fenyegetés került reflektorfénybe. Azonban az amerikai-kínai egyre fokozódó versengés egyre inkább a Távol-Keletre irányítja Washington fókuszát. A NATO globális nemzetközi szerepvállalása olyan távol-keleti hatalmakat is egyre inkább vonz, mint Japán, Dél-Korea, vagy éppen a külön kontinensnek számító Ausztrália és a szomszédjában lévő Új-Zéland. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy van-e lehetősége a nyugati szövetségnek ezen térségekben is megvetnie lábát.

Július 19-én a világ minden részén észlelhető volt az informatikai leállás hatása. Banki és egészségügyi rendszerek álltak le, több, mint 5 ezer járatot töröltek világszerte és számtalan online szolgáltatás vált használhatatlanná. Mindez egy kisebb szoftverfrissítés következtében történt, egy olyan cég által, ami eddig ismeretlen volt a köztudat számára. A hiba remekül rámutat az e-globalizáció veszélyeire, következményei nagyban formálni fogják a digitális világ jövőjét.

Július 18-án Szlovákia és Magyarország is jelezte, hogy az orosz energetikai óriás, a Lukoil, kőolajszállítmányai nem érkeztek meg finomítóikhoz. A szlovák és magyar illetékesek tájékoztatása szerint a leállás nem érinti a teljes orosz kőolajszállítást, a probléma csupán a Lukoilra terjed ki.

A nemzetközi tengerjogi egyezmény (UNCLOS) hágai választottbírósága 2016. július 12-ei ítéletében elmarasztalta Kínát a Dél-Kínai tengeren elkövetett nemzetközi jogsértések miatt. Ennek ellenére azóta nem történt jelentős elmozdulás a helyzet rendezése érdekében.  Ennek lehet első lépése a július 2-án aláírt megállapodás.

Folytatódik a választási kampány az Egyesült Államokban, miután a Donald Trump elleni merénylet kísérlet megrázta a közvéleményt. Az eset hatására a politikai szereplők többsége mérsékeltebb hangnemre váltott, és egyöntetűen elítélte a fegyveres erőszakot. A több mint 40 év óta példátlan támadás azonban más változásokat is hozott az eddig szélsőségesen kiszámíthatatlan amerikai választásokra nézve.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Reuters forrásai alapján bővíteni kívánja egységeit: 35-50 dandárt szeretne hozzáadni a jelenleg meglévő erőihez.

„Halottnak kellene lennem” – mondta Donald Trump volt amerikai elnök, miután július 13-án este merényletet kíséreltek meg ellene egy pennsylvaniai nagygyűlésen. A jelölt támogatói megkérdőjelezték a titkosszolgálat védelmi képességeit, míg Trump igyekszik saját javára fordítani az eset körül felerősödő érzelmeket.

Több, mint két éve tart az ukrajnai háború és láthatóan a felek továbbra is a fegyveres megoldás mellett tették le a voksukat. Ennek ellenére már több béketerv is született a konfliktus lezárására. Viszont fontos látni, hogy mivel ezek nem tudták mind a két fél igényét teljesen lefedni, a háború befejezésének képe le is került a napirendről. Cikkünkben megpróbálunk rávilágítani, hogy a fegyveres összecsapás rendezésére tett kísérletek miért vallottak kudarcot.

Egy olasz turistaközpont aktuális esete nagyobb problémákra is rávilágít a globális vízbiztonság területén.

Június közepén lépett hivatalosan életbe a spanyol közéletet erősen megosztó amnesztiatörvény, melynek értelmében kegyelmet nyernek a katalán népszavazásban érintett politikusok és civilek.

Az Eurostat által június 27-én közzétett, 2023-ra vonatkozó adatok alapján az Európai Unió országainak villamosenergia-termelése legnagyobb részt megújuló forrásokból származott. Üdvös fejlemény, viszont érdemes lehet bővebben kibontani, mi minden is esik a „megújuló” kategóriába.

Julius Assange 14 év hosszú jogi csatározás után hazatért. Canberrában nagy tömeg fogadta a Wikileaks alapítóját.

Donald Trump, volt amerikai elnök tanácsadói nemrégiben mutatták be béketervüket az orosz-ukrán háború rendezésére. Ebben azt írják: Ukrajna legyen nyitott a béketárgyalásokra Moszkvával, különben szüneteltetni kell az Amerikából érkező segélyeket. Ugyanakkor, ha Oroszország miatt nem sikerül megállapodni, akkor Ukrajna még több katonai támogatásra számíthat.