Az Eurostat által június 27-én közzétett, 2023-ra vonatkozó adatok alapján az Európai Unió országainak villamosenergia-termelése legnagyobb részt megújuló forrásokból származott. Üdvös fejlemény, viszont érdemes lehet bővebben kibontani, mi minden is esik a „megújuló” kategóriába.

A friss jelentés kiemeli, hogy az energetikai célú földgázfelhasználás 7,4, a barnaszén felhasználás 24,2, a feketeszén felhasználás 20,4, a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása pedig 1,5%-kal esett vissza a 2022-höz képest 2023-ban. Ezzel ellentétesen, a megújuló forrásokból származó energia aránya 4,4%-kal nőtt, míg a nukleáris energia részaránya 1,2%-kal.

Az adatokból több minden is kirajzolódik. A legszembetűnőbb, hogy milyen drasztikusan esett vissza a szénfelhasználás. Alapvetően csökkenő tendenciát mutat az EU energiafelhasználása (2021-hez képest több, mint 6%-kal volt kisebb 2023-ban), ráadásul ebben a szén eddig is jócskán marginalizált szerepben volt. Az EU-s irányvonal alapvetően elítélő a kőszénnel szemben, hiszen az általa termelt villamosenergiának van a legnagyobb karbonlábnyoma az összes fosszilis energiahordozó közül, ugyanakkor ez az a forrás, amiből (jelen ismereteink szerint) a legtöbb áll az Unió országainak rendelkezésére.

Ehhez szorosan kapcsolódik a címben és a bevezetőben taglalt információ, mégpedig, hogy

az EU villamosenergia-termelésének legnagyobb hányadát, 44,7%-ot, már megújuló forrásokból állítja elő.

In 2023, electricity generated from renewables in the EU generated 1.21m Gigawatt-hour, an increase of 12.4% on 2022. ⚡️

Fossil fuels generated 0.88m GWh, a decrease of 19.7%.

Nuclear plants produced 0.62m GWh, a 1.2% increase in production.

Read more: https://t.co/7Km2NnjA9m pic.twitter.com/MrPqQSwGSo

— EU_Eurostat (@EU_Eurostat) June 27, 2024

Mi tagadás, a számok nagyon imponálóak. Több a tiszta, megújuló forrásból származó áram, mint a koszos fosszilis forrásból való? Hisz ez szuper! De azt tudjuk-e mi mindent jelent ez a szó? Bontsuk ki! Az Eurostat két fő csoportot különböztet meg: éghető és nem-éghető megújulókat.

A nem-éghető kategória az a típus, amivel jellemzően a politikusok a publikum előtt feltűnnek; azok a források, melyekkel a leginkább tisztában lehet mindenki. Ebbe a körbe tartozik a nap-, szél-, víz-, geotermikus- és hőenergia. Ezekben közös, hogy nagyon drágák, korlátozottan alkalmazhatóak és sok szempontból még csekélynek bizonyulnak ahhoz, hogy önmagukban képesek legyenek egy ország szükségleteit ellátni, az energiatárolás nehézségeiről nem is beszélve. Itt fontos leszögezni, hogy egyrészt a teljes termelés 55,3%-át továbbra is nem megújuló források fedezik; másrészt, hogy ez nem is lehet másképp mindaddig, amíg nem találnak valóban megbízható, nagy mennyiségekben termelni képes megújuló forrásokat.

Az éghető megújulók megnevezés egy cinikusabb igazságot rejt: növényi olajokat, lakossági hulladékot, a hulladékok bomlásából származó gázokat, növényi és állati hulladékokat, illetve fát.

Villamosenergia-termelésre elsősorban a nem-éghető kategóriát használják, viszont a teljes energiafelhasználáson belül már az éghető kategória emelkedik ki.

A megújulók közül, a teljes energiafelhasználáson belül,

2021-ben 59%-kal az úgynevezett biomassza – tehát az éghető, szilárd, növényi, vagy állati eredetű tüzelőanyag – tette ki a legnagyobb hányadot.

Bár ez elvben tiszta és a klímacéloknak megfelel, sajnos a gyakorlatban ez komplikáltabb. A biomassza legnagyobb része fa, melyet úgynevezett „pelletekbe” tömörítve kínálnak, vagy pedig szimplán tűzifa formájában. Igaz, az erdők helyes erdőgazdálkodás mellett lassú, korlátozott, de fenntartható energiaforrásként jelenhetnek meg, viszont ez szigorú ellenőrzés és valódi akarat nélkül aligha valósítható meg ideálisan.

Összefoglalva, bár a számok bíztatóak és mindenképp adnak okot örömre, nem szabad túlságosan elbíznunk magunkat. Jelenleg mindannak, amiért zöldnek és klímabarátnak érezhetjük magunkat a nagyobb része égés útján hasznosul. Ez, bárhogy csűrik-csavarják a politikusok, még mindig egy szennyező tevékenység. Fontos, hogy felismertük azt, hogy lehet felelős, tudatos módon is végezni ezt; de attól még, hogy a pirosat zöldnek hívjuk nem lett a tűz kevésbé perzselő.

Szemlézte: Lakatos Gergely

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon