Alig több, mint egy héttel az amerikai választások előtt rendkívül szorossá vált a verseny az Egyesült Államok következő elnökének posztjáért. Kamala Harris augusztus óta csupán néhány százalékponttal, de viszonylag magabiztosan vezette a közvéleménykutatásokat, azonban a kampányidőszak végéhez közeledve jelentős hajrába kezdett Donald Trump a republikánus oldalon, több felmérésben megelőzve ellenfelét.
Az október 26-án tartott grúziai parlamenti választások eredményei heves tiltakozásokat váltottak ki, miután a kormányzó Grúz Álom (GD) párt nyerte meg a szavazatok 54,2%-át, míg az Európa-párti ellenzéki pártok alig több mint 10%-ot szereztek. Az ellenzék csalással vádolja a kormányt, amelyet egyre inkább Oroszország felé sodródónak tart, és a választások tisztaságát megkérdőjelezve tömeges tiltakozásokat hirdetett. A háttérben a grúziai társadalom irányának kérdése áll: Európa felé fordulás vagy Oroszországhoz való közeledés.
A szexuális zaklatás továbbra is komoly akadályokat állít a női politikai jelöltek elé világszerte. Japánban a szavazási zaklatás mindennapos problémát jelent a választási kampányok során, miközben a globális trendek is hasonló kihívásokat mutatnak, a többi között az Egyesült Királyságban is. Mindez súlyosan befolyásolja a nemek közötti egyenlőséget és a nők politikai szerepvállalását.
A mozambiki október 9-i általános választások szavazatszámlálása után Daniel Chapo vezet, és a Reuters szerint „széles körű győzelmet várnak tőle”. De a végleges eredmény még bizonytalan, és közben az ellenzéki jelöltek választási csalással vádolják Chapot, valamint országos tiltakozást szítottak.
A feszültség egyre csak fokozódik Közel-Keleten, Izrael már több fronton is felvette a harcot ellenségeivel. A világ nagyhatalmai próbálják kordában tartani a kialakult helyzetet, az USA megosztott figyelme és gyenge nemzetközi kiállása miatt viszont egyre nagyobb az esély az eszkalációra. Miközben Oroszország folytatja a harcot Ukrajnában, Kína a lehető legoptimálisabb pozíciót próbálja elfoglalni.
Ahogy az palesztin-izraeli háború idővonala nyúlik, egyre többen pártolnak el Izrael mellől.
Újabb esemény világított rá arra, hogy az ukrajnai háború nem csupán egy regionális konfliktus. A dél-koreai hírszerzés szerint Észak-Korea nemcsak hadianyaggal látja el az oroszokat Ukrajnában, hanem katonákkal segítené Moszkvát Kijev legyőzésében. A felderítés szerint több ezres állományról van szó. Ezen esemény igencsak vízválasztó lehet, ugyanis eddig nem került sor arra, hogy idegen országok „tömegekkel” álljanak egyik vagy éppen másik oldal mellé. Látható, hogy az ukrajnai konfliktus nemcsak két szláv nép háborúja, hanem bizony a hidegháborúban meggyökerezett konfliktusokat is a felszínre hozza. Cikkünkben megpróbálunk rávilágítani a két Korea fontosságára az ukrajnai háború vonatkozásában.
Kubában október 18-a óta országos áramkimaradás van, miután az ország legnagyobb erőműve meghibásodott. Az ország kommunista kormánya bezáratta a nem létfontosságú állami intézeteket és az ipari dolgozók egy részét is munkabeszüntetésre késztetik. Mi állhat az áramkimaradás hátterében? Lesz tartós megoldás?
Számos iparágban fennakadásokat okozhat az Európát érintő hirtelen B-vitamin hiány. A július 29-én, a ludwigshafeni BASF vegyipari komplexumban bekövetkezett robbanás hatására Európa-szerte hiány lépett fel a B-vitaminból. A gyártás leállása fennakadásokat okozhat a gyógyszer- és üdítőital iparban is.
Izrael és a Hamász is megerősítette, hogy a terrorszervezet politikai és korábbi katonai vezetőjét, Jahja Sinwar-t október 17-én sikeresen likvidálta az izraeli hadsereg. Sinwar a tavaly október 7-i Hamász-támadás egyik fő kitervelője volt, így Izrael kiemelt célja volt a terrorszervezet meghatározó vezetőjével való leszámolás, kérdéses azonban, hogy Sinwar halála mennyiben visz közelebb a kiszélesedő háború befejezéséhez?
A világon számtalan olyan hely van, amely jelentősen impaktálja napjaink történéseit, nincs ez másképp a fojtópontokkal sem. Ezek olyan stratégiai jelentőségű, keskeny földrajzi területek, amelyeken keresztül kulcsfontosságú szállítási vagy közlekedési útvonalak haladnak. Szorosok, hágók, vagy csatornák, ahol a kereskedelmi forgalom könnyen ellenőrizhető, vagy blokkolható.
A portugál kormány adócsökkentést tervez a 35 év alattiak számára, hogy megakadályozza a fiatalok kivándorlását és egyben az országba vonzza a külföldieket. Az új költségvetés részeként a kormány célja a fiatalok jövedelemadójának csökkentése.
Floridában helyiek milliói kezdték meg a hosszú és nehéz helyreállítási munkálatokat az államot két héten belül másodszor sújtó nagy hurrikán után.
Nem vitás: Kína már egy ideje rendszerszintű kihívója a világ országainak. Az EU inkább fenyegetésként, minthogy partnerként értelmezi, az USA pedig figyel: hová tart a nagy vetélytárs?
Kazahsztán legnagyobb olajmezője, a Tengiz soha nem látott mennyiségű kőolajat termelt ki októberben eddig. Eközben az OPEC+ (Kőolaj Exportáló Országok Szervezete) Kazahsztánt, Irakot és Oroszországot a termelési kvótákat sorozatosan figyelmen kívül hagyó országoknak bélyegezte. A kőolajpiaci árakat az utóbbi időben az egyre inkább elmérgesedő izraeli-iráni konfliktus mozgatta, de mit jelenthet az olajpiac számára a Tengiz megnövekedett termelése?
A nyugat-afrikai országban rendszeressé váltak az iszlamista fegyveres csoportok által a keresztény közösségekkel és a civil lakossággal szemben elkövetett erőszakos támadások és mészárlások. A hivatalos adatok szerint csak január óta több mint 6000 áldozata volt a hadsereg és az iszlamista erők közötti harcoknak, és csaknem 1000 civil halálát okozták az dzsihádista támadások. A Human Rights Watch előző havi jelentése szerint azonban a polgári áldozatok száma ennél valószínűleg jóval magasabb.
Ítéletet hozott Trevor Reed, az Amerikai Egyesült Államok volt tengerészgyalogosa ellen egy orosz bíróság. Az Ukrajnában önkéntes szolgálatot teljesítő, de az orosz álláspont szerint illegális zsoldosként tevékenykedő Reed 14 és fél év börtönbüntetést kapott, illetve az oroszok kérvényezték a nemzetközi körözés alatt állók személyes listájára való feltételére.
A válságok korában Magyarország egy sajátos álláspontot emelt zászlójára. Ez nem más, mint a konnektivitás, vagyis az „új hidegháború” egyik eredményeként létrejövő blokkosodó világnézettel való szembenállás. A magyar stratégia egyik legfontosabb eleme a Nyugat és a Kelet összekapcsolása. Ezen álláspont azonban komoly akadályokkal találta magát szembe az elmúlt időszakban. Gondolhatunk itt az amerikai-kínai kapcsolatok elmérgesedésére, az ukrajnai háborúra, az Európai Unió centralizációs kísérleteire. Így tehát feltehető a kérdés, melyek a magyar külpolitika legfőbb várakozásai, illetve melyek a konnektivitásra nézve legfőbb veszélyforrások. Cikkünkben megpróbáljuk feltérképezni a magyar stratégia eredetét is.
A lázadó csoportok elutasították a több mint három éve tartó polgárháborúban a harctéri veszteségek és a disszidálások miatt küzdő mianmari junta békeajánlatát. A diktatúra 2021-es hatalomátvétele óta ez az első ilyen jellegű közeledés, de a tényleges fegyvernyugvás még messze van.
2024. októberének első napján az Egyesült Királyság utolsó szénerőműve is leállt. Az első ipari forradalom hazájában a szén, ez az egykor az egész világot hajtó erőforrás, többé már nem tartozik a „tűrt” források közé. Ebben az új helyzetben úgy látszik a földgáz és kifejezetten az LNG került „támogatott” kategóriába. Mindeközben az USA LNG exportőrei dörzsölik a tenyerüket a hosszú távú szerződések reményében.
Nyolc millió fiatal fog először szavazni az amerikai elnökválasztáson. A választók mintegy harmadát kitevő 35 év alatti szavazókért mindkét párt harcol, és a felmérések szerint a gazdaság a legfontosabb prioritás számukra.
Az egy évvel korábbi október 7-i, megrázó Hamasz-támadás a Holokauszt óta a levéresebb, zsidók ellen elkövetett mészárlás volt Izrael modern kori történetében. A tragédiát követő sokk és a nyomában kitörő háború vége pedig egyelőre távolról sem látható.
Oroszország 25%-kal növeli védelmi kiadásait, amivel a katonai költségvetése minden eddiginél magasabb szintre emelkedik. Ez a döntés Vlagyimir Putyin eltökéltségét tükrözi, hogy folytassa az Ukrajnában zajló háborút, valamint fokozza a Nyugattal való szembenállást.
Norvégia határkerítés felállítását fontolgatja Oroszországgal közös határán. Norvég politikusok indoklása szerint Finnország kezdeményezését akarják követni, amely ezen kerítés felállításával akar gátat szabni az oroszok által előidézett migrációs válságnak.
A Hatalom Gyűrűi megjelenését követően parázs vitákat váltott J.R.R. Tolkien rajongói között, ezen év augusztus 29-étől pedig a második évad is kezdetét vette. Ez ismét komoly vihart kavart a kulturális térben és korántsem tekinthet fényes jövő elé. Különböző források ugyanis rohamosan csökkenő nézettségről, sőt, a sorozat idő előtti leállításáról is beszélnek.
Több év börtönre akarja ítélni Matteo Salvinit a palermói ügyészség, amiért még 2019-ben belügyminiszterként nem engedett kikötni egy migránsokat szállító hajót. A döntést több jobboldali politikus felháborítónak nevezte, szerintük ugyanis Salvini nem tett mást, mint védte országa határait. Nem az olasz politikus az egyetlen, akit az illegális migráció elleni védekezés miatt szankcionálna Brüsszel, az unió külső határainak védelme miatt a magyar kormányt súlyos pénzbirsággal sújtja az Európai Unió.
Thaiföldön a monarchia jóváhagyta a házassági egyenjogúságról szóló törvényjavaslatot és ezzel az állam az első ország lett Délkelet-Ázsiában és a harmadik Ázsiában, amely elismeri az azonos neműek házasságát. Ezzel éles ellentétben áll Lengyelország, ahol az Emberi Jogok Európai Bírósága is bevonásra került egy ügyben, mert az állam nem hajlandó elismerni az azonos nemű párok kapcsolatát.
Az Egyesült Államok alelnökjelöltjeinek vitáját J.D Vance és Tim Walz között kiemelt figyelem övezte, mivel nagy volt rá az esély, hogy ez lesz az utolsó nyilvános megmérettetés a kampány hátralévő részében. A 90 perces program kiváló lehetőséget biztosított nekik, hogy saját elnökjelöltjük politikai céljainak megvédésén túl saját profiljukat is megismertessék a nagyközönséggel. Erre és szakpolitikai vitákra is sor került az este során, amely bizonyos értelemben még a közvélemény előzetes várakozására is rácáfolt.
A 2022 február 24-én kitört ukrajnai háborúban Belarusznak kulcsszerepe volt. Az orosz erők rendkívül gyorsan kerültek az ukrán főváros alá. Ez annak volt köszönhető, hogy Minszk engedélyezte Moszkvának, hogy csapatai Belarusz területéről induljanak el Kijev ellen. Mint ismeretes, a villámháború nem sikerült, az ország vezetője, Lukasenka, pedig rendkívül nehéz helyzetben találta magát. Egyik részről „szövetségese” nem tudta véghezvinni Ukrajnával kapcsolatos tervét, másik részről a háborúban vállalt szerepe miatt a globális Nyugat további szankciókkal sújtotta. Kérdés természetesen, hogy jelenleg milyen szerepet vállal Lukasenka a háborúban? Cikkünkben megpróbálunk rávilágítani Belarusz helyzetére.
A demokrata Tim Walz és a republikánus JD Vance kedden összecsapott egy alelnökjelölti vitán, amely meglepően civilizált volt az eddig heves retorikával és két merényletkísérlettel tarkított választási kampány véghajrájában. A riválisok a november 5-i elnökválasztás előtti utolsó vitán a közel-keleti válságról, a bevándorlásról, az adókról, az abortuszról, az éghajlatváltozásról és a gazdaságról vitatkoztak.
