A feszültség egyre csak fokozódik Közel-Keleten, Izrael már több fronton is felvette a harcot ellenségeivel. A világ nagyhatalmai próbálják kordában tartani a kialakult helyzetet, az USA megosztott figyelme és gyenge nemzetközi kiállása miatt viszont egyre nagyobb az esély az eszkalációra. Miközben Oroszország folytatja a harcot Ukrajnában, Kína a lehető legoptimálisabb pozíciót próbálja elfoglalni.

A Kínai Kommunista Párt eleinte kifejezetten pozitívan állt Irán külpolitikájához. Az hetekben viszont a kínai tisztviselők talán már kevésbé lelkesednek az eszkalációért. Irán október 1-jén csaknem 200 rakétát lőtt ki Izraelre, az IDF válaszul könyörtelenül támadta meg Irán által támogatott erőket Gázában és Libanonban.

A Nyugaton a „felfordulás tengelye” és a „káosz kvartettje” névvel illetett négy ország, Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea közös célja megvetni az amerikai vezetésű globális rendet, és azt amennyire csak lehet, megbontani.

Kína legerősebb a négy közül, de talán így is a legkevesebb káoszt okozza a nagyvilágban. Hiába a Tajvan körüli feszültségek, Kína konfliktusra való hajlandóságának is megvannak határai.

Kína Iránnal való kapcsolata jól illusztrálja a jelenlegi dilemmát. A pekingi vezetők szimpatizálnak Irán világnézetével, nem véletlen, hogy az elmúlt pár évben sokat közeledett a két ország. Teherán tavaly teljes jogú tagságot kapott a Sanghaji Együttműködési Szervezetben, a Kína és Oroszország által vezetett eurázsiai biztonsági és gazdasági klubban. Januárban pedig felvették a BRICS-be, amelyet Kína és Oroszország a Nyugat-ellenesek mentsváraként próbál fentartani.

Kína és Irán kapcsolata túlmutat a diplomácián, mivel Peking jelentős hasznot húz az Iránból származó olajszállítmányokból. Az ilyen kereskedelmi tevékenység mértékét nehéz pontosan meghatározni, hiszen a két ország összetett jogi és gazdasági stratégiákat alkalmaz az amerikai szankciók megkerülésére. A leginkább elfogadott becslések szerint

ez a kereskedelem a kínai nyersolaj-import 10-15%-át képezi, ami egy ilyen mértékű fogyasztó esetén különösen fontos.

Irán olcsón adja el az olajat a régióhoz képest. Az iráni olajlétesítmények elleni esetleges izraeli csapás arra kényszerítheti Kínát, hogy jobban függjön más, drágább beszállítóktól, például Szaúd-Arábiától. A világ legnagyobb külföldi olajvásárlójaként Kína aggódik egy szélesebb körű közel-keleti háború lehetséges hatása miatt az fosszilis energia hordozók áramlására és költségeire. Az ábra egyértelműen mutatja Kína első helyét importban, viszont ez közel sem pozitív, hiszen az olajár változás hatalmas gazdasági problémát generálhat.

Forrás: International Energy Agency

Egy közel-keleti háború veszélyeztetheti Kína kereskedelmi érdekeit a régióban. Kína dollármilliárdokat fektetett energetikai és infrastrukturális projektekbe, különösen az Öböl menti országokban, például Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben. Sőt, Izrael is a kínai befektetések kedvezményezettje annak ellenére, hogy Peking régóta támogatja a palesztin ügyet.

Kína energiabiztonsága és gazdasági kapcsolatai miatt nem engedheti meg, hogy a térségben a helyzet eszkalálódjon.

Ezért is próbálja diplomáciai befolyását is növelni a gazdaságin felül. Tavaly márciusban közvetített az Irán és Szaúd-Arábia közötti, a régóta megszakadt diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló megállapodásban. Júliusban a rivális palesztin frakciók, a Fatah és a Hamász Pekingben homályos megállapodást jelentettek be arról, hogy a gázai háború befejeztével együttműködnek a palesztinok új kormányának megalakításában.

BREAKING:

Hamas, Fatah, and 14 Palestinian groups signed a declaration of unity mediated by China. pic.twitter.com/vKYrSHeNBM

— Globe Eye News (@GlobeEyeNews) July 23, 2024

Az említett lépések ellenére az erőszak megfékezésére nem sikerült hatékony megoldást találni. Izrael visszautasította a "pekingi nyilatkozatot", jelezve, hogy nem támogatja a Hamász részvételét a palesztin területek ügyeiben. Kína számára láthatóan előnyösebb, hogy az Egyesült Államok belekeveredik a közel-keleti konfliktusba, mint hogy Irán befolyásolására törekedjen.

Kína szempontjából kedvező, hogy az amerikai választások és az ottani belpolitikai helyzet, valamint az ukrajnai és a közel-keleti háborús események elterelik Washington figyelmét, ami csökkenti annak valószínűségét, hogy konfrontálódjon Kínával Tajvan vagy a Dél-kínai-tenger kérdésében.

Peking minden tekintélyelvű barátját hasznosnak tartja, hogy kellemetlenkedjen Amerikával, viszont kifejezetten óvatosan is bánik velük, és kisebb kockázatvállalási hajlandóságot mutat, mint a „felfordulás tengelyének” többi tagja, így a Közel-Keleten sem akar belekeveredni egy bonyolult küzdelembe.

Szemlézte: Balogh Péter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon