Alig több, mint egy héttel az amerikai választások előtt rendkívül szorossá vált a verseny az Egyesült Államok következő elnökének posztjáért. Kamala Harris augusztus óta csupán néhány százalékponttal, de viszonylag magabiztosan vezette a közvéleménykutatásokat, azonban a kampányidőszak végéhez közeledve jelentős hajrába kezdett Donald Trump a republikánus oldalon, több felmérésben megelőzve ellenfelét.
Joe Biden visszalépését követően a jelenlegi alelnök, Kamala Harris színre lépése jelentősen javította a Demokrata Párt helyzetét, az új jelölttel visszanyerve a kiábrándult demokrata szavazókat. Harris jelöltségének bejelentését követően hatalmas összegeket fordított kampányára, ugyanis pozíciója ellenére ellenfeléhez, Donald Trumphoz képest lényegesen ismeretlenebb volt az átlagos szavazók számára az amerikai politikában. Az azóta eltelt időszakban az amerikai polgároknak volt lehetőségük jobban megismerni a demokrata jelöltet, és így kialakítani az álláspontjukat, az eldöntetlen, illetve eredetileg harmadik jelöltek támogató szavazók körében pedig
Harris végül veszített kezdeti népszerűségéből.
Ezzel szemben, ahogy a kampány ráfordul az utolsó nagy hajrára a mindeddig rendkívül szoros versenyben, a sokak szerint megosztóbb, korábbi elnök Trumphoz szép számmal térnek vissza az eddig bizonytalan republikánus szavazók.
Bár a felmérések többségét néhány százalékkal még mindig Kamala Harris vezeti, Donald Trump eredményeinek jelentős javulása és felzárkózása egyértelműen látszik a demokratákhoz húzó kutatások eredményeiben is. Jelenleg annyira közeli az állás a két jelölt között, hogy a számok hibahatáron belül vannak, tehát tulajdonképpen lehetetlen előre megjósolni, ki lesz a 2024-es amerikai elnökválasztás győztese. A korábbi szövetségi ügyész Kamala Harris a válaszadók többsége szerint valamivel jobban szerepelt a szókimondásáról ismert Donald Trumppal szembeni elnöki vitán.
Harris azonban nem igazán tud eltávolodni a Biden-kormányzat örökségének árnyékától, hiszen alelnökként ő is mélyen érintett az elmúlt négy év döntéseiben.
Így pedig nem sikerült jelentős vezetésre szert tennie a kampány alatt, és számos politikai kérdésben a mai napig bizonytalan és ismeretlen a demokrata elnökjelölt saját álláspontja. Az elmúlt négy év politikai eredményeinek hatása jól látható a két jelölt megítélésében olyan központi kérdések kapcsán, mint a bevándorlás, a gazdaság és az infláció kihívásai.
Kampánya során Trump kiemelten foglalkozott a déli határ és a tömeges illegális migráció problémájával, egyenesen határmenti kerítést és tömeges kitoloncolást helyezve kilátásba. A déli államokban, különösen Texasban óriási kihívást jelent az ellenőrizetlen bevándorlás, a Biden-kormányzat pedig elmulasztotta a jelenséggel szembeni hatékony fellépést. Ezek után nem meglepő, hogy a bevándorlás kérdésében Trump megítélése lényegesen pozitívabb a mérsékeltebb álláspontot képviselő Harrissel szemben.
“16,000 BORDER PATROL OFFICERS ENDORSE TRUMP FOR PRESIDENT OF THE UNITED STATES OF AMERICA” https://t.co/LbxHnqQj5l pic.twitter.com/vBDKMlux0D
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) October 25, 2024
A gazdasági programjuk kapcsán is egyelőre előnyösebb Donald Trump megítélése. Mindkét jelölt alapvetően az életszínvonal javítására koncentrál a programjában, jelentős szerepet kapnak az adócsökkentések, illetve Harris jelentősen megadóztatná a tehetősebb réteget, ez a törekvés azonban meglehetősen merész húzás, amely befolyásos szavazatokba kerülhet számára. Ezen kívül mindketten egy protekcionistább irányba mozdulnának el, Trump különösen Kínával szemben emelne jelentősen a behozatali vámokon. Általában véve elmondható, hogy
mindketten erősebb állami beavatkozást szorgalmaznak az amerikai gazdaságba a korábbiakkal szemben.
Néhány nappal korábban 23 Nobel-díjat nyert közgazdász állt ki nyílt levélben Kamala Harris gazdasági programja mellett, azonban a jelenlegi alelnök ezen a területen is a Biden-kormány általánosan inkább negatív megítélésével küzd.
Forrás: The Wall Street Journal
A középosztály védelme esetében szorosan kapcsolódva a szociális biztonság és a Medicare kérdéséhez, Kamala Harris megítélése pozitívabb, ugyanúgy, ahogy az abortuszjogok esetében is jelentős előnye van a demokratáknak.
Az abortusz különösen kiemelt pontja lett a 2024-es kampánynak, azonban az elmúlt hetekben sikerült Trumpnak javítania a kérdésben képviselt álláspontjának helyzetét a választók között, így a különbség ezen a területen is tovább csökkent a két jelölt között.
A külpolitikában vannak talán a legjelentősebb különbségek a két jelölt között, különösen a kínai fenyegetés és az ukrajnai háború kapcsán. Az amerikai választók számára lényegesen fontosabb közel-keleti konfliktusban azonban az Izrael mellet sokkal határozottabban kiálló republikánus jelölt pozíciója az erősebb. Eközben
Kamala Harrisnek óvatosan kell egyensúlyoznia az Izrael-párti amerikai közvélemény és a palesztinok felé húzó demokrata szavazók között.
A 2024-es választási eredmények kiszámíthatatlanságát nagyban fokozza az amerikai választási rendszer komplexitása. Bár 70 % feletti annak az esélye, hogy Harris végül több szavazatot szerez, az elektori kollégiumban Trump helyzete a biztosabb, az elnökséget pedig az elektorok szavazatai fogják eldönteni. Ezen kívül a szavazói hajlandóságban is magasabb számokat mutatnak az inkább Trump felé húzó fehér szavazók. Donald Trump számára az egyik fő kihívást a fiatal férfiak megnyerése jelenti, akik alacsonyabb szavazási motivációval rendelkeznek a többségében Harrist támogató fiatal nőkkel szemben.
Bár a fentiekben elsősorban a különböző közpolitikák mentén elemeztük a két jelölt aktuális helyzetét, általában véve elmondható, hogy ebben a kampányban nem a politikai programoké a főszerep.
Sokkal inkább a jelöltek személyisége, erényei és negatív tulajdonságai dominálják a választók preferenciájának kialakítását, ami további rizikófaktor a végső eredmény alakulásában.
A választásokat eldöntő ütközőállamokban a felmérések alapján Kamala Harris a palesztin szavazók miatt érdekes Michiganben, Nevadában és Wisconsinban vezet, Nevadában azonban Trump támogatottsága is jelentősen növekedett. A republikánus jelölt jelenleg Pennsylvaniában, a hurrikán-sújtotta Észak-Karolinában, Georgiában és Arizonában úgy tűnik megelőzte demokrata ellenfelét, azonban az ütközőállamok többségében hibahatáron belül vannak az adatok, több államban pedig a választás napján is lehet regisztrálni, ami felülírhatja az előzetes felméréseket. Ez azt jelenti, hogy a választásokig bármelyik irányba változhatnak az eredmények, és az is elképzelhető, hogy az összes ingadozó államot végül az egyik jelölt húzza be, fölényesen eldöntve ezzel az utolsó pillanatig szoros választási versenyt.
Szemlézte: Szigeti Eszter virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
