„Folytatnunk kell a harcot a teljes egyenlőségért. Bátran és nagyra törően kell követnünk azok példáját, akik az igazságért harcoltak és szorgalmasan kell dolgoznunk az elveink és a valóság közötti szakadék bezárásáért” − mondta Justin Trudeau, Kanada liberális miniszterelnöke Montrealban, miközben átvette a Laurent-McCutcheon díjat az LGBT jogokért folytatott munkájáért.
Az Egyesült Királyság legtöbb régiójában feljebb emelték a terrorfenyegetettség szintjét az Észak-Írországgal kapcsolatos szeparatista tevékenység miatt. Anglia, Skócia vagy Wales területét támadhatják meg a terroristák.
Ausztrália történelmének egyik leghosszabb kampányidőszakának nézhet elébe, miután vasárnap a törvényhozás mindkét kamarájának feloszlatása után július másodikára írta ki a szövetségi választásokat a főkormányzó. A kampányt valószínűleg a gazdaság, az oktatás és az egészségügy kérdései dominálják majd, továbbá az esetleges koalíciós tárgyalások körvonalai is kibontakozni látszódnak.
Oroszország nagyhatalmi befolyását ezúttal nem a kelet-európai államokra, hanem a volt szocialista tagköztársaságokra próbálja kiterjeszteni a Kaukázus térségében. Grúzia évek óta közeledni próbál az Európai Unióhoz, azonban a csatlakozási tárgyalásokra a közeljövőben sincsen kilátás. Moszkva földrajzi közelsége, valamint a médiában szerzett orosz befolyás a grúzokat végérvényesen elfordíthatja Európától, írja Felix Kartte a Politicón megjelent cikkében.
Május 5-én Észak-Írország lakossága leadta voksait, az összesen 276 harcba szálló jelölt közül választva ki a legjobbakat a 18 választókerületben. A részvételi arány az előző ciklushoz képest csökkent, a jelöltek közül többen újra betölthetik mandátumukat, de voltak olyanok is, akiket ki kellett zárni a versenyből.
A képzelőerő és a kreativitás politikai fontosságát hangsúlyozza legújabb cikkében David Brooks, a New York Times konzervatív publicistája. Brooks szerint a fantázia hiánya például Hillary Clinton olyan megnyilvánulásaiban is erőteljesen látszik, mint amikor a Nyugat-Virginia-i szénbányászok munkahelyeinek közelgő eltűnéséről beszélt.
Már nem kétséges, hogy Donald Trump lesz a Republikánus Párt elnökjelöltje az őszi amerikai elnökválasztáson. Nem egyértelmű még ugyanakkor, hogy a jelölt élvezni fogja-e a saját pártja támogatását. A republikánus politikusok és értelmiségiek egy része biztosan nem kooperál Trumppal és a többiek támogatása is a következő napok és hetek alkudozásán múlik.
Több mint egymillió migráns lépett be Európába a múlt évben és az előrejelzések szerint még nagyobb hullámra lehet számítani 2016-ban. Eddig legtöbben a közel-keleti régióból érkeztek, azonban most úgy tűnik, az afrikai kontinensről egy még hatalmasabb tömeg várható. Egyszerűen nincsen kétség afelől, hogy egy „Európa Erőd” kialakítása elé nézünk, magas kerítésekkel, falakkal és szigorú ellenőrzéssel. A kiváltó okokat és lehetséges forgatókönyveket járta körbe R. W. Johnson a Standpoint Magazin legutóbbi elemzésében.
Kedden zajlottak Amerikában Indiana állam republikánus és demokrata előválasztásai. A jobboldalon Donald Trump győzelme beállította a jelölési folyamat végeredményét: Ted Cruz kiesésével szinte biztosan a milliárdos mágnás lesz a jelölt. A baloldalon ezzel szemben Bernie Sanders mostani meglepetésgyőzelme utolsó, bár igen gyenge lökést adhat a Hillary Clintontól való lemaradása behozásához. Hírszemle az Egyesült Államokból.
Amerikában új jelenség az egyre inkább növekedő szakadék és eltávolodás a társadalom és a fegyveres erők között. A hadsereg ennek ellenére igyekszik újabb és újabb – általában sikertelen – toborzási terveket kidolgozni és a megfelelő embereket állítani a csatasorba. Egy nemrégiben megállapított becslés szerint a teljes állásban dolgozó katonák száma nem volt ilyen alacsony a második világháború óta. A probléma azonban nem annyira egyszerű, a kialakult népszerűtlenség számtalan történelmi és társadalmi okra vezethető vissza − ezekre világítottak rá a The Economist hasábjain.
Május 5-én, csütörtökön az általános választások utáni legnagyobb voksolási procedúrára kerül sor Egyesült Királyság-szerte: Angliában, Skóciában és Észak-Írországban régiós gyűlést, Angliában önkormányzati választásokat tartanak.
Az amerikai gazdaság gyártási tevékenységeinek eltűnése először a fekete közösségeket sújtotta erősen, ugyanakkor mára Amerika fehér munkásosztálybeli férfijai is az ebből fakadó problémákkal szembesülnek – írja a City Journal hasábjain Robert Cherry, a Brooklyn College és a CUNY Graduate Center Stern Professzora. Szerinte „nem csoda, hogy Donald Trump töltötte ki a politikai vákuumot”.
Új-Zéland regionális és tengerentúli kapcsolatait építi John Key kormányfő. A Pranab Mukherjee indiai államfővel folytatott tárgyalások érdemi előrelépést hozhatnak a két ország kereskedelmi kapcsolatait illetően. Hasonló megbeszélésre kerül sor hétfőn Manuel Valls francia miniszterelnökkel, és a közeljövőben az ázsiai országok integrációját erősítő egyeztetések várhatóak Aucklandben.
Az iszlám kulturálisan határozta meg Európát, megmutatva Európának, hogy mivel áll szemben. Míg a középkori arab terjeszkedés nyomán a Földközi-tenger választóvonalat képzett két civilizáció között, addig a terrorizmus és a menekültáradat újraegyesítheti Észak-Afrikát és Európát, ezzel a keresztény kultúrkör és az iszlám világ ismét találkozhat − írja Robert D. Kaplan a The Atlantic honlapján megjelent, How Islam Created Europe c. írásában.
Az Iszlám Állam és az Al Kaida sikerének titka a rengeteg pénz, amely ellenőrizhetetlen útvonalakon áramlik hozzájuk magánszemélyektől. Szaúd-Arábia és az USA fontos szövetségesek ezen pénzforrások felszámolásában – írja Nail Al-Jubeir a Politicónak.
Az utóbbi hetekben sikerült megszilárdítania előnyét az elnökválasztási kampányban a márciusban még kifulladni látszó Donald Trumpnak. A politikus-üzletember április végén hatalmas győzelmet aratott a New York-i republikánus elnökválasztáson és elsöprő többséggel tudott nyerni Pennsylvania, Maryland, Connecticut, Rhode Island és Delaware államokban is. Trump még versenyben lévő riválisai az első körös elnökjelöltségre már esélytelenek, ezért a mágnás jelöltségét igyekeznek megakadályozni.
Naz Shah
Egy héttel a brit önkormányzati választások előtt antiszemita megszólalásaik miatt függesztették fel Naz Shah és Ken Livingstone munkáspárti képviselőket. Az utóbbi szerint a párt jobboldala igyekszik eltávolítani a Jeremy Corbyn jelenlegi pártelnök körüli politikusokat.
Több mint tucatszor használta a „különleges kapcsolat” kifejezést Nagy-Britannia és az USA viszonyára április 22-án, közös sajtótájékoztatóján Barack Obama és David Cameron. A kifejezés Churchilltől származik, aki a második világháború után az éledező Szovjetunióval szemben Washington és London barátságát nevezte a világbéke kulcsának. Michael Crowley, a Foreign Policy elemzője szerint azonban az utóbbi időben egyre kevésbé különleges a kapcsolat.
Több tízezer ember tüntetett Berlinben április 23-án Barack Obama látogatása kapcsán, a TTIP, azaz a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Szerződés ellen. A Magyarországon egyelőre nem sok visszhangot kapott megállapodás az EU és az USA között a világ legnagyobb szabadkereskedelmi zónáját hozná létre. A komoly gazdasági fellendüléssel kecsegtető terv azonban több olyan, a névleges céltól független kitételt rejt, amelyek felülbírálják az EU-tagállamok törvényeit.
A politikai és társadalmi jelenségek egyetlen történetté vagy narratívává való leegyszerűsítésének veszélyeiről értekezik új cikkében David Brooks, a New York Times konzervatív publicistája. A szerző szerint az amerikai politika mindig is eléggé ki volt téve az efféle gondolati csapdáknak, viszont ez az utóbbi időben mind az elnökválasztási küzdelem, mind például a rendőri brutalitások kezelése kapcsán egyre inkább erősödik is.
Előrehozott választásokra kerülhet sor Ausztráliában, miután a törvényhozás felsőháza kétszer is elutasította a kormánypárt törvénytervezetét, amely egy, a szakszervezetek működésének felügyeletét végző bizottságot hozna létre. A júliusi választásokon Malcolm Turnbull kormánya megerősítheti pozícióját, ám az ellenzék szereplése jelentősen befolyásolhatja a jelenlegi politikai helyzetet.
Semmilyen szisztematikus határellenőrző rendszer nem létezik: a valóság az, hogy a határvédelem egy pillantást vet az érkező útlevelére, majd továbbengedi. Bármekkora rizikónak van kitéve az Egyesült Királyság, az EU-s szabályok miatt meg van kötve a keze. Április 20-án a Frontex, az európai határvédelmi ügynökség szakértői figyelmeztettek, hogy Párizs és Brüsszel után a következő terrorista támadás célpontja várhatóan az Egyesült Királyság lesz. Dominic Raab jelenlegi brit igazságügyi miniszter a Telegraph hasábjain taglalta a kijelentés részleteit és sorolta fel a veszélyforrásokat.
Hatalompolitikai invázió zajlik az európai politika homályzónájában. A Kreml egy hozzá hű nemzetközi klientúrát akar kiépíteni az orosz határokon túl. Bár a globalizációról alkotott elképzelés alapgondolata az, hogy a pénz politikailag semleges, az egymásrautaltság a kibékülést segíti elő, a nemzetközi kereskedelem megteremti a harmóniát; ezzel szemben Moszkva a pénzt és a kereskedelmet fegyverként, az egymásrautaltságot pedig az agresszió eszközeként használja fel − írja Brian Whitmore a Radio Free Europe/ Radio Europe honlapján megjelent cikkében.
A kísérleti fúrások tapasztalatai alapján jelentős gazdasági lökést adhat az Egyesült Királyságnak egy nemrégiben felfedezett hatalmas olajmező. A brit gazdaságnak az acélipar összeomlása és az építőipar lassulása közben jól jönnek az efféle hírek. Eközben a Nemzetközi Valutaalap az EU-ból való brit kilépés gazdasági kockázataira hívja fel a figyelmet, Nicolas Sarkozy pedig éppen az európai gazdaságot félti emiatt. Hírszemle Nagy-Britanniából.
Az egykori álmodozók nagy és váratlan kihívások elé néznek. Az X-generáció minden kamaszkori félelme ellenére mégis hisz abban: nem kaphatsz meg valami ingyen és nem veszed el azt, ami másé. E nemzedék, tehát a 20. hatvanas és nyolcvanas évei között születettek nagyobb közéleti szerepvállalását szorgalmazza Matthew Hennessy, a City Journal szerzője. Ezt a nemzedéket az újságíró szerint a mára felnövő milleniumi, nyolcvanas évek vége után született nemzedékhez hasonlóan sokszor álmodozónak, műveletlennek, komolyságra képtelennek bélyegezték − ez viszont mára egyáltalán nincs így, miközben Amerika legfontosabb pozícióiban továbbra is idősebbek ülnek.
A nemrégiben kiszivárgott Panama-papírok ügyében John Key új-zélandi miniszterelnök úgy gondolja, országának nincs oka félnie attól, hogy annak hírneve bármilyen csorbát szenvedhetne. Azonban nem mindenki kezeli ilyen nyugodtan a helyzetet, sőt, többen megkérdőjelezték a kérdéskört szabályozó törvények hatékonyságát és tisztaságát, és egyenesen az offshore mennyországok egyikének nevezték Új-Zélandot.
Hillary Clinton és Bernie Sanders több mint egy hónap után újra vitába szállt és ezúttal közvetlenül egymást támadták. Sanders jó formában volt és többször védekezésre kényszerítette ellenfelét, de nem sikerült olyan egyértelmű győzelmet aratnia, amely reményt adhatna Clinton egyre növekvő előnyével szemben.
Az Obama-adminisztráció sosem volt biztos abban, mit akar cselekedni, és nem artikulálta egy tiszta, koherens keretét annak sem, mik pontosan az Egyesült Államok vitális érdekei. Obama elnöksége hamarosan lejár. Sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, miként fogják munkáját utólagosan megítélni és hogyan értékelik összességében a külpolitikához való hozzáállását. Vajon a realista irányzatot követte-e vagy sem? Mik voltak a leginkább érzékelhető hibák és azok milyen okból fakadtak? Ezt járta körbe a Foreign Affairs elemzésében Stephen M. Walt, aki a Harvard Egyetem tanáraként a realista irányzat követőjének tartja magát.
Angela Merkel engedélyezte az Erdogan török elnök által kezdeményezett bírósági eljárást. Jan Böhmermann humorista ellen Krishnadev Calamur a The Atlantic magazinban. A német humorista a ZDF televízió egy éjszakai műsorában felolvasott egy meglehetősen szókimondó verset, ami amellett, hogy kritizálja a török elnök illiberális intézkedéseit, pedofíliával és zoofíliával vádolja és nemi szerve méretéről is spekulál.
A szocialista világbirodalom összeomlása után úgy tűnt, hogy a nyugati típusú liberális demokráciák győzedelmeskedtek a totalitárius rendszerek fölött. Azonban az arab tavasz sikertelensége, Kelet-Európában és Ázsiában az autokrata rendszerek felemelkedése, valamint a nyugati társadalmakban felszínre törő szociális, politikai, és gazdasági egyenlőtlenségek és feszültségek a liberalizmus bukását jelenthetik − írja Roger Cohen a The New York Times oldalán megjelent cikkében.