Semmilyen szisztematikus határellenőrző rendszer nem létezik: a valóság az, hogy a határvédelem egy pillantást vet az érkező útlevelére, majd továbbengedi. Bármekkora rizikónak van kitéve az Egyesült Királyság, az EU-s szabályok miatt meg van kötve a keze. Április 20-án a Frontex, az európai határvédelmi ügynökség szakértői figyelmeztettek, hogy Párizs és Brüsszel után a következő terrorista támadás célpontja várhatóan az Egyesült Királyság lesz. Dominic Raab jelenlegi brit igazságügyi miniszter a Telegraph hasábjain taglalta a kijelentés részleteit és sorolta fel a veszélyforrásokat.
A Frontex legutóbbi jelentése szerint 1,8 millió Európai Unióba történő illegális határátlépést dokumentáltak az elmúlt egy évben. A beszámoló megállapította: „A hamis nyilatkozatok az állampolgárságot illetően elterjedtek… nem alaposak az ellenőrzések és szankciók azok felé, akik elkövetik ezeket a bűncselekményeket, és fennáll a veszélye annak, hogy néhány személy biztonsági fenyegetést is jelent… talán profitálnak is a kialakult szituációból”. Emellett rámutattak két terroristára is, akik részt vettek a párizsi támadásokban és úgy jutottak át a határokon, hogy elkerülték a regisztrációt a görög hatóságokkal. Az ügynökség figyelmeztetett, hogy az olyan személyek száma, akik az Egyesült Királyságba igyekeznek ilyen módon bejutni, 70 százalékkal emelkedett a múlt évben.
A jelentések igaznak bizonyulnak, azonban az ország nem tud módosítani a jogszabályokon addig, amíg az EU részét képezi. Az Unió bevándorlási rendszere azon az elven alapul, hogy a beérkező személyeket az adott belépési ponton megfelelően regisztrálják, majd ezek után azok szabadon mozoghatnak a tagországok határain belül. A probléma az, hogy a mechanizmus nem működik, a hotspotok nem hatékonyak, rengeteg hamis dokumentumot találtak az elmúlt időben.
A tagországokat kényszerítik arra, hogy ezekre a potenciálisan hamis dokumentumokra támaszkodjanak, és azok alapján befogadják az érkezőket. Az EU joga diktálja azt, hogy az Egyesült Királyság sem ragaszkodhat ahhoz, hogy saját engedélyeket bocsásson ki, nem lehet egyszerűen megtagadni a belépést egy nemzetközi figyelmeztető rendszer által kiadott jelzés miatt. Nem tudja automatikusan gátolni a belépést azon országokból érkezők számára, akik híján vannak a megfelelő úti okmányoknak – még olyan államok esetén sem, ahol a hamisítás széles körben elterjedt. Emellett nem lehet meggátolni egy adott személy belépését olyan okból, amelyek egyedül múltbéli büntető ítéletekhez kapcsolhatóak, s nem lehet meg nem erősített, de terrorizmusra vonatkozó figyelmeztetésekre hagyatkozni sem.
Valójában semmilyen szisztematikus ellenőrző rendszer nem létezik: a valóság az, hogy a határvédelem egy pillantást vet az érkező útlevelére, majd továbbengedi. Bármekkora rizikónak van kitéve az Egyesült Királyság, az EU-s szabályok miatt meg van kötve a keze. „A titkosszolgálatok és a rendőrség igyekszik kiterjeszteni a monitorozást azokra, akik már az országban vannak és kockázatot jelentenek. Az utolsó dolog, amire szükségük van, hogy a lista folyamatosan növekszik a meglazult határellenőrzés miatt” – nyilatkozta Peter Higgins, a bevándorlási szolgálat volt vezetője. Ez a probléma aláássa az ország képességeit arra, hogy megelőző lépéseket tegyen a potenciális fenyegetést jelentő egyénekre nézve és megvédje a lakosságot a fenyegetésekkel szemben.
A szerző szerint a kormány helyesen kezdeményezett reformokat az EU-s tárgyalások során. De az EU hangsúlyozottan nem volt hajlandó változtatni a szent és sérthetetlen szabályokon. Raab euroszkeptikusként felteszi a kérdést: Ha nem tudjuk biztosítani az életbevágó változást akkor, amikor országunk tagsága forog kockán, vajon ha úgy dönt a lakosság, hogy maradunk, akkor ez változni fog? Úgy gondolja, valójában akkor lehet megoldani a problémát, ha visszaveszik a kontrollt a határok felett, és ez csak akkor lehetséges, ha az Egyesült Királyság nem az Európai Unió része többé.
Mészár Kata
