A brit népszavazás eredménye: Nagy-Britannia nem kíván többé az Európai Unió része lenni. A voksolás kimenetele elég szoros volt, a „Remain” tábor képviselői azonban nem nyugszanak bele egykönnyen a távozásba. David Cameron miniszterelnök a kudarc nyomán bejelentette lemondását.

Amíg 2008-as pénzügyi válság okozta növekvő adósság-állomány súlyosbította a fiskális problémákat, addig a mentőcsomagok élénkítő elemei még károsabbnak bizonyultak − írja Bill Watkins a City Journal honlapján megjelent, An End to Fiscal Dominance című elemzésében.

Nem kétséges, hogy a menekültválság kezelésének nehézségei és a terrorizmus okozta fenyegetettség a szélsőjobboldali pártok népszerűségének növekedéséhez vezetnek Európában. Azonban megerősödésüket a közelmúlt eseményei által előidézett válsághelyzet következményeként értelmezni túlzó leegyszerűsítés; a ’90-es évek közepén megindultak olyan strukturális változások, amelyek eredményeként megjelentek a francia, olasz vagy belga jobboldali pártokhoz hasonló politikai erők, olvasható Cas Mudde a Politico Europe-nak írt elemzésében.

Természeti csapások sora érte az utóbbi időben Ausztráliát − ezúttal Új-Dél-Wales és Tasmania tartományait sújtják rendkívüli károkat okozó viharok és áradások. A helyzet olyannyira súlyos, hogy a közelgő választásokra kampányoló Malcolm Turnbull miniszterelnök is felfüggesztette kampányát. A liberális-konzervatív kormányfő most a katasztrófák által sújtott térségeket látogatja és a klímaváltozás által okozott kockázatokra figyelmeztet. Egy új kutatás évi hatmilliárd dollárra teszi azt az adóbevétel-kiesést, amelyet a multinacionális cégek adóelkerülése okoz a szigetország számára. Új-Zélandon a kormányzat nagy katonai beruházások és modernizáció mellett kötelezte el magát. Hírszemlénk Ausztráliából és Új-Zélandról.

Hillary Clinton, miután bebiztosítottnak tűnik a demokrata párti elnökjelöltsége, a nyilvánosság előtt adott beszédében azt hangsúlyozta: történelmi mérföldkőhöz érkezett az Egyesült Államok, miután egy női elnökjelöltet tudhat magáénak a két nagy párt egyikének élén. A konvenció hivatalos döntése az elnökjelölő gyűlésig még várat magára, de most Barack Obama jelenlegi amerikai elnök is támogatásáról biztosította Clintont.

Az amerikai elitegyetemek hallgatói kultúrájában az ideológia egyre inkább felülkerekedik a tanulás és tudásszerzés igényén − állítja Stefan Kanfer a City Journal hasábjain. A szerkesztő a Yale egyes egyetemistáinak a többek között Shakespeare-t is bojkottálni kívánó petíciója kapcsán ír és ironizál a tudatlanság erénnyé válásáról.

Az őslakos közösségeket érintő téli öngyilkossági hullámról beszélt Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Winnipegben. Felhívta rá a figyelmet, hogy sokkal kevesebb öngyilkosság történt azokban a közösségekben, ahol a fiatalok elsajátíthatják saját nyelvüket és kultúrájukat. Az őslakos nyelveket a büszkeség, hovatartozás és a kultúra alapköveinek nevezte. Arra azonban egyelőre nem mutatkozik hajlandónak sem a kormány, sem a közvélemény, hogy az őslakosok nyelvei bekerüljenek Kanada hivatalos nyelvei közé.

Európa menekültválsága már évek óta tart és a hagyományos integrációs intézmények egyre nehezebben bírják a terhelést, az érkezőket megállítani hivatott intézkedések pedig sorra kudarcot vallanak. A Törökországon és Görögországon keresztül vezető út elvágásával annyit sikerült elérni, hogy a menekültek most már Észak-Afrikán keresztül érkeznek. Ez az útvonal a korábbinál is veszélyesebb, a Nemzetközi Migrációkutató intézet szerint csak május utolsó hetében több mint ezren haltak meg vagy tűntek el a tengeren. Erre az útvonalra, a Tunézia és Olaszország közötti viszonylag sekély tengerre építene Theo Deutinger holland építész egy mesterséges szigetet, amely befogadná a menekülteket és biztonságot, munkát és az európai állampolgársághoz vezető utat ajánlana nekik.

Miközben az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalások tovább zajlanak az Egyesült Államok, Németország és Oroszország között, orosz csapatmozgásokat észleltek Fehéroroszország határai mentén. A két nyugati hatalom álláspontja a szakadatlan egyeztetések kezdete óta változott, Moszkva pedig igyekszik észrevétlenül a saját malmára hajtani a vizet. A nemrégiben történt események és logikai szálak összefüggéseit vizsgálta Lili Bayer, a Geopolitical Futures hasábjain.

A két populista jelölt megjelenése és váratlan sikere erősen balra tolta Hillary Clinton programját és vele együtt az ország közéletét is – írja Rich Lowry a Politicónak.

Megoszthatja az EU-pártiakat Jeremy Corbyn brit munkáspárti vezető nyilatkozata az Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményről tett nyilatkozata, amely az utolsó pillanatokban átrendezheti az erőviszonyokat. Mindeközben fokozódik a menekültválság a La Manche-csatornánál: a migránsok a tengeren próbálnak átkelni.

Napjainkban rengeteg cikk és nyilatkozat szól a fasizmus ideájának rohamos elterjedéséről szól, ami Európa és az Egyesült Államok stabilitását fenyegeti. Vajon mennyire értelmezzük jól manapság ezt a fogalmat és mégis honnan ered? A tévhitek eloszlatása érdekében George Friedman, a Geopolitical Futures cikkében igyekezett tisztázni a félreértéseket.

A G7 találkozón Justin Trudeau kanadai miniszterelnök arról győzködte a többi ország képviselőit, hogy ne fizessenek váltságdíjat terroristáknak. Eközben a fülöp-szigeteki radikális iszlamisták által fogvatartott kanadai állampolgár, Robert Hall azt mondja, országa cserben hagyta, és a fülöp-szigeteki Trumpként emlegetett helyi elnököt, Rodrigo Dutertét kéri, hogy segítsen neki és két még életben lévő társának. Szabad-e engedni terroristák követeléseinek?

Ausztráliában egyre hevesebbek a rasszizmus és a bevándorlás kérdései köré szerveződő politikai viták és társadalmi feszültségek, a legutóbbi melbourne-i tüntetések összecsapásokhoz is vezettek. Melbourne-ben a legutóbbi tüntetések tettlegességig fajultak. Eközben zajlik a választási kampány, a legújabb közvélemény-kutatások szerint egyelőre a baloldal népszerűbb. Az új-zélandi őslakosok örökségének fontos elemei térnek vissza Amerikából. Hírszemle Ausztráliából és Új-Zélandról.

A világszerte megerősödő jobb- és baloldali populizmusokat tápláló választói gondolkodást és érzelmeket igyekszik megérteni David French a National Review internetes kiadásában megjelent cikkében. French kiindulópontja Tyler Cowen közgazdász nemrégiben a Marginal Revolutionön megjelent cikke, amelyben a populizmus térnyerését a folyton változó világ szabályairól és konvencióiról való egyre nehezebb tájékozódással indokolja. A szerző szerint ugyanakkor a jelenség olyannyira széles körű, hogy az okok pontos megértéséhez más magyarázatok feltárására is szükség van.

A Brexit mentén két táborra szakadt Egyesült Királyság nem csak a közelgő népszavazás miatt van nehéz helyzetben: amellett, hogy meg kell hozni egy sarkalatos döntést, képbe kerülnek a jogi kérdések is, amelyek akadályozhatják az eredmény tisztaságát. Minden attól függ majd, hogy a referendum során mekkora lesz a valódi elfogulatlanság, korrektség és méltányosság, amelyet már most beárnyékolnak az ellentétes nézeteket népszerűsítő felek viselt dolgai. Ezeket a melléfogásokat tárta fel Michael Pinto-Duschinsky, a Standpoint magazin elemzésében.

A kevesebb mint egy hónap múlva tartandó brit népszavazás a szigetország Európai Unióból való kilépéséről a hajrához érkezett. Az eddig meghatározó gazdasági és politikai érvek és ellenérvek mellett már a brit állampolgárok jogai is előtérbe kerülnek, valamint volt miniszterelnökök is bekapcsolódtak a kampányba.

A Krím-félsziget annektálása óta az elmúlt években fagyos lett a viszony Moszkva és a NATO között. A balti-tengeri, valamint a lengyelországi hadgyakorlatok, továbbá Oroszország NATO-nagykövetének kijelentései a hidegháborús éveket idézik. A NATO-tagállamok az orosz agresszióval szemben semmilyen érdemi lépéseket nem tettek, azonban a probléma az, hogy Moszkva a katonai szervezetet belülről bomlaszthatja fel, ezáltal súlyosan veszélyeztetve a térség biztonságát − olvasható a The American Spectator honlapján megjelent elemzésben.

A régi, konszolidált életforma nem élte túl a modernitást és soha nem tér vissza már. Nem tudta túlélni a globalizáció, a feminizmus és a szexuális forradalom, az erősödő bevándorlás és a nagyobb fogyasztói szabadság hatásait. Az amerikai társadalom ötvenes és hatvanas évekre gazdasági egyenlőségére és kulturális kohéziójára vonatkozó nosztalgiáját dolgozza fel Yuval Levin új könyve, amelyet David Brooks ajánl a The New York Times hasábjain.  Brooks szerint Yuval Levin „The Fractured Republic” című könyve azok közé tartozik, amelyek alapvető fontosságúak korunk Amerikájának megértéséhez.

Két eltérő teljesítményű és szerkezetű gazdaság képe rajzolódik ki Ausztráliában a legfrissebb statisztikai adatokból. Nagy meglepetésre idén Tasmaniának is sikerült a legjobban teljesítő régiók közé kerülnie. A kontinensnyi ország északi részét a héten nagy erejű földrengés rázta meg, amely nem követelt emberéleteket. A politikai vitákban eközben előkerült a közelgő választások új kampánytémája, az idegen országokba folyósított segélyek kérdése is. Új-Zélandon egyre erősebb a helyi valuta, miközben környezetvédő csoportok pedig próbálják ellehetetleníteni az ország halexportját. Hírszemlénk Ausztráliából és Új-Zélandról.

Az USA 1898-ban, a spanyol-amerikai háborúban foglalta el Puerto Ricót, majd a háborút lezáró párizsi szerződés értelmében Guamot és a Fülöp-szigeteket is megkapta. A területek a mai napig az Egyesült Államok ellenőrzése alatt állnak, olyan formában, amely nehezen egyeztethető össze az ország alkotmányába foglalt liberális eszményekkel. Egy új, PROMESA nevű törvényjavaslat most visszaállítaná Puerto Rico lakóinak megnyirbált önrendelkezési jogának egy részét, hogy megoldhassák egyre súlyosabb gazdasági válságukat.

Váratlan és Kanadában teljességgel szokatlan botrány kerekedett Justin Trudeau körül a kanadai parlamentben. A többek között a nemi diszkrimináció elleni harca miatt nagy népszerűségnek örvendő miniszterelnök eddig háromszor kért bocsánatot Ellen Brosseau-tól, a baloldali Új Demokrata Párt képviselőjétől, aki azt állítja, hogy május 18-án mellbe könyökölte az ülésteremben és ezzel traumatizálta őt.

Joel D. Hirst nemzetközi szakértő összefoglalta a Venezuelában uralkodó elkeseredett és visszafordíthatatlan állapotokat, amelyek a lakosság vállára nehezednek, elkerülhetetlenül a bukás felé sodorva egy egész civilizációt. A szerző korábban a nemzetközi ügyek munkatársaként tevékenykedett Washingtonban, kutatott az USA és Bolívia közötti kapcsolatok, valamint Venezuela integrációs mechanizmusainak ügyében. Emellett az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalát képviselte Ugandában, illetve korábban Venezuelában is.

A török-uniós megállapodás bizonyítja, hogy a menekültek értékes fizetőeszközként szolgálhatnak: védelmet nyújtanak a külföldi kritikák ellen, felelőssé tehetők az ország belső problémáiért, valamint előnyös alkupozíciót jelentenek. Globális szintű szemléletváltásra van szükség, különben minden, a menekültkérdés megoldására irányuló próbálkozás „árveréshez” vezet, írja Ben Rawlence a The New York Times honlapján megjelent elemzésében.

Az imperializmus kora lezárult az előző évezreddel, és a nyugati világ felemelkedésének kereteit adó hatalmas, centralizált, nemzetek feletti államok és ideológiai blokkok átadják a helyüket a nemzeti anarchiának – írja Robert D. Kaplan a National Interestben. Az elismert író és tudósító már a ’90-es évek hidegháború utáni optimizmusa alatt is hasonlóan baljós jövőről írt, és a történelem azóta sajnos csak egyre inkább legitimálni látszik pesszimizmusát.

Venezuela a teljes csőd felé tart – írja Moises Naím és Francisco Toro az Atlantic-nak. Néhány történeten keresztül mutatják be, hogyan juttatta a teljes csődbe a világ legnagyobb olajkészletét birtokló, gyorsan fejlődő demokráciát Hugo Chavez és utódja, a mostani elnök Nicolás Maduro „21. századi szocializmusa”.

A hét elején benyújtott költségvetési tervezet részben előfutára lehet a jövő évi új-zélandi választási kampánynak: a kormány pozíciója megerősítését várja az előterjesztésben foglaltaktól, míg az ellenzék támadja az elképzeléseket. De lehet-e esélye John Key kormányfőnek, akit ismét kiküldtek a parlamentből?

Marco Rubio friss nyilatkozatával, amelyben szándéknyilatkozatot tesz a republikánus elnökjelölt támogatása mellett, illetve Paul Ryan házelnök valószínű „asszimilációjával” lezárul az amerikai jobboldal polgárháborúja, állítja Ross Douthat, a New York Times konzervatív szerzője. A publicista ennek apropóján saját korábbi, tévesnek bizonyuló jóslataira reflektál és a republikánus vezetők Donald Trump melletti lehetséges szerepeit keresi.

Ausztrália már a július elején megrendezendő szövetségi választásokra készül, amely az elemzők szerint fontos irányváltásokat hozhat a külpolitikában. A kontinensnyi ország kormánya nemrégiben úgy döntött, hogy az előzetes tervekkel ellentétben egyelőre nem fogja megadóztatni a turistákat és idénymunkásokat és nem engedi a British Petrol számára, nagy tengeri olajkitermelő üzemet létesítsen az ausztrál vizeken. Eközben Új-Zélandban dübörög a kutatás-fejlesztés: a kormány egészségügyi kutatások mellett kötelezi el magát és a NASA-val együttműködve űrfigyelő gömböt is útnak indítottak. Hírszemlénk Ausztrália és Új-Zéland fejleményeiről.

Bár a kampány dübörög és ahogy a politikusoktól elvárható, mindkét oldal képviselői az utolsó pillanatig fognak küzdeni, a Brexit kérdése sokak szerint eldőlt és a maradáspártiak fognak nyerni − a fogadóirodák is esélyesebbnek látják a maradást. Egyes független szakértők szerint David Cameron miniszterelnök főlényes győzelmével fog zárulni a referendum, és az Egyesült Királyság marad az EU-ban.