A jobboldali Szociáldemokrata Párt vezette Demokratikus koalíció győzelmével értek véget Portugáliában a parlamenti választások vasárnap. A külföldi szavazatok számlálása még zajlik, a sikeres kormányalakítás útjában azonban egyre sokasodnak az akadályok.

A karibi-térség országát már régóta a mélyszegénység és a rend hiánya jellemzi. Az erőszak, a gyilkosságok és a rablás már szinte mindennaposak az alig 28 ezer négyzetkilométernyi területen, a 11,5 millió fős lakosság összjövedelme nem haladja meg a New York Police Department jövedelmének felét sem. A helyzet Jovenel Moïse egykori elnök 2021-es meggyilkolásával menthetetlenül megromlott, február 29-e pedig szinte végzetes napnak számított a szigetország szempontjából.

Újabb botrányos esemény zavarta meg a német politika állóvizét. Az amúgy sem jól szereplő koalíciós kormányzat gyengeségére („jelzőlámpa koalíció”) most egy lehallgatási botrány mutatott rá. Ugyanis a Bundeswehr magasrangú tisztjeit sikerült az orosz titkosszolgálatoknak lehallgatnia. 

Dél-Korea kórházai a műtétek és egyéb orvosi ellátások jelentős csökkenésével küzdenek, ahogyan az orvosgyakornokok a javasolt egészségügyi reformok ellen, immár második hete sztrájkolnak – a kormány konkrét felszólításai és ígért felelősségre vonása ellenére is.

A WHO bejelentése óta, mely szerint gyermekek halnak éhen és körülbelül 300 000 palesztin él minimális élelem- és ivóvíz ellátással, az USA megkétszerezte erőfeszítéseit a segélyszállításokat illetően. Azonban ez kevés sikerrel járt és legtöbbször káoszba torkollott. Sem a légi, sem a vízi szállítmányok nem működnek kellő hatékonysággal, valamint a teherautók is akadályozva vannak.

Az európai választások közeledtével a különböző elemzések a nemzeti-szuverenista hangok megerősödését várják Brüsszelben. S noha ez így önmagában valóban valószínűnek tűnik, mindezt értelmezhetjük félrevezető álláspontként, tekintve, hogy ez az úgynevezett szuverenista oldal korántsem olyan egységes világnézetileg és politikai orientációjában, mint ahogy azt első látásra sejthetjük.

Ron DeSantis floridai kormányzó megvétózta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltotta volna a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát. Egy új tervezet a tizennégy éven aluliak számára tiltaná meg a regisztrációt, az addikciófejlesztő elemeket pedig úgyszint betiltaná. Amerikában – ahogy a fejlett világ egyre bővülő részében – komoly gondok származnak a közösségi média használatából.

Ahogy már arról korábban is beszámoltunk, a spanyol parlamenti választások egyik legmegosztóbb és leghevesebb reakciókat kiváltó kérdése a még 2017-ben megtartott függetlenségi népszavazásban aktívan részt vevő katalán politikusok amnesztiája volt. Míg a spanyol jobboldal ezt az ügyet olyan vörös vonalként kezelte, amelyet nem lehet átlépni, Pedro Sánchez újonnan megválasztott miniszterelnök hajlandó volt kompromisszumot kötni a támogatói szavazatokért. A kérdés továbbra is foglalkoztatja a közvéleményt, sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntése után ismét terítékre került a katalán politikusok sorsa.

Oroszország az elmúlt évtizedekben jelentős teret veszített a posztszovjet térségben. A folyamatot leginkább Moszkva 2022-es Ukrajna elleni katonai akciója indította el, habár a Baltikum és a Kaukázus területén már előbb elkezdődött ez a jelenség. Látható, hogy a posztszovjet térséget Moszkva egyre kevésbé tudja ellenőrizni. Márpedig Putyin álma éppen egy orosz vezetésű eurázsiai gazdasági térség létrehozása. Azonban Örményország távolodása és Kazahsztán kettős játszmái rámutatnak az egyre csak gyengülő orosz képességekre. Habár talán leginkább az ukrajnai események mutatják meg, hogy Oroszország csakis katonai úton képes fenntartani befolyását, a soft power eszközeivel erre már nem képes.

2024. június 6-9. között lesznek az Európai Parlamenti választások, amely során a 27 tagállam állampolgárai döntenek a testület összetételéről a következő öt évre. Bár 2024 a kulcsfontosságú választások éve, az öreg kontinensen kétségkívül a júniusi lesz meghatározó, több okból is. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy alig pár hónap távlatából mi határozhatja meg az eredményeket és mire lehet számítani?

Japán gazdasága már hosszú ideje komoly problémákkal küszködik. 2023 végére el is érte azt a pontot, amikor Európa legnagyobb gazdasága, azaz Németország, leelőzte a szigetországot, legalábbis a GDP-ben mért adatok szerint. A szigetországnak olyan komoly kihívásokkal kell szembenéznie, amelyekre az elmúlt évtizedekben nem sikerült megfelelő választ találnia. A demográfia, Kína felemelkedése, és az elveszített japán versenyképesség visszaszerzése továbbra is megválaszolandó kérdések Tokióban.

A líbiai fővárost közel egy évtizede irányításuk alatt tartó fegyveres csapatok beleegyeztek, hogy elhagyják Tripolit. Imad Trabelsi líbiai belügyminiszter szerint a csoportok azután vonulnak ki a fővárosból, hogy nemrég 10 embert megöltek. A halálos összecsapásokat követően a megegyezés értelmében helyüket reguláris erők veszik át.

Japán beruházásokat hajt végre a zöld energia fejlesztésében, amely dekarbonizációs stratégiájának kulcsfontosságú eleme – különös tekintettel a hidrogéntermelésre és a nettó nulla kibocsátás elérésére. A Kishida-kormány a közelmúltban jelentős jogalkotási lépéseket tett a hidrogéntársadalom előmozdításáról szóló törvényjavaslattal (Hydrogen Society Promotion Bill) és a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) üzleti törvényjavaslatával (CCS Business Bill) a hidrogén-, ammónia- és CCS-technológiákkal foglalkozó üzemeltetők támogatására. A 2015-ös Párizsi Klímaegyezménnyel összehangolt jogszabályi keret célja, hogy Japánt annak teljesítése felé mozdítsa. A szigetország klímapolitikájának alakulásáról a The Diplomat közölt cikket.

özösen tüntettek a cseh határ mentén a Visegrádi Négyek mezőgazdasági termelői. A demonstráció célja az volt, hogy azonnali megoldást követeljenek az Európai Bizottságtól az elmúlt hónapokban és években felgyülemlett problémákra, köztük az ukrán gabona import kérdésére, valamint az európai gazdákkal szembeni egyre szigorúbb brüsszeli elvárásokra.

A 21 államfő részvételével, az Élysée-palotában tartott nemzetközi konferencia végén Emmanuel Macron kifejezte eltökéltségét Ukrajna támogatására Oroszországgal szemben.

Miközben a világ az orosz-ukrán háború második évfordulójára emlékezett, Európának fel kell tennie néhány kérdést a váratlanul kirobbant háborúról – és arról, hogy ez hogyan befolyásolja a következő 1 évet?

A feszültségek elsimítására törekedett Svédország és Magyarország az elmúlt hetekben. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök Budapestre utazott, hogy találkozzon magyar kollégájával, Orbán Viktorral még azelőtt, hogy a magyar parlament szavazna a Svédország NATO-tagságról.

Minden háború tekinthető szükségtelennek, feleslegesnek, hiszen ártatlan életeket áldoz fel, családokat tesz tönkre és sorsokat változtat meg örökre. Ám vannak, akik úgy gondolják, a háborúk egy bizonyos csoportja az összes többinél is értelmetlenebb. Miről ismerhetőek fel ezek a háborúk? Elkerülhetőek-e? Közéjük sorolható-e az orosz-ukrán konfliktus? Ezekről a kérdésekről beszélgettek kutatóink a Danube Institute legutóbbi eseményén.

Teljesen kudarcba fulladhat a már évek óta terítéken lévő, több közös tárgyalási szakaszt látott az EU és a Mercosur, vagyis a Dél-amerikai Közös Piac közötti kereskedelmi megállapodás. Az Európa-szerte dúló gazdatüntetések áthidalhatatlan akadályt állíthatnak az egyezmény lezárásához: a két fél közötti vitás kérdésekben pedig nem látszik a megoldás.

Előrehozott választásokat tartanak Portugáliában idén márciusban, miután az ország szocialista miniszterelnöke, majd elnöke is belebukott egy korrupciós botrányba. Győzelemért indulhat a Szocialista Párt, illetve a Szociáldemokraták is, meglepően népszerű azonban a konzervatív-jobboldali Elég! (Chega!). Az ország számára kiemelten fontos ez a választás, a felmérések szerint a választópolgárok mintegy 94,3%-a kívánja leadni szavazatát.

„Olyan érzésem van, mint 2022 februárjában, amikor csapatoszlopok közeledtek városomhoz, Kijevhez, úgy érzem, közeleg az apokalipszis. Akkoriban az oroszok miatt aggódtam. Az elkerülhetetlen halálomra gondoltam, a katonákra, akik rám teszik a kezüket, és csak azért kínoznak, mert ukrán vagyok”- nyilatkozta Veronika Melkozerova a Politiconak. A brüsszeli lap a háború kitörésének 2 éves évfordulója alkalmából készített összeállítást.

A helyi rendőrség közlése szerint több tucat ember halt meg a törzsi erőszak újabb megnyilvánulásának következtében Pápua Új-Guinea távoli hegyvidéki régiójában. A lövöldözés a törzsi harcok eszkalálódására figyelmeztetnek.

Európában az idei tél nem tartozott a leghidegebbek közé, azonban Oroszországban más volt a helyzet. Ott januárban nem volt ritka a -30 C fok sem. Ez a szélsőséges időjárás komolyan megviselte az ország fűtési rendszerét. Moszkva agresszív külpolitikája ráadásul jelentős erőforrásokat vont el az infrastruktúra elől.

Alig több mint 7 hónapja uralkodik II. Erzsébet királynő fia, III. Károly, rákos megbetegedésének nyomán máris nem tud eleget tenni államfői kötelességeinek. A 75 éves király prosztataproblémái miatt szorult orvosi kezelésre, ekkor derült fény a betegségére. Az események fényében egyre több találgatás lát napvilágot a monarchia és az ország jövőjét illetően, szakértők ezrei vizsgálják, hogy vajon mit jelent ez a királyi család számára a jövőben.

Ursula von der Leyen most már hivatalosan is jelölt a második ciklusára a Bizottság élén. Hónapokig tartó hallgatás után a volt német miniszter hétfőn, a Kereszténydemokrata Unió berlini ülésének végén jelentette be szándékát.

Taylor Swift befolyásolhatja a 2024-es amerikai elnökválasztást - erről beszélt a napokban egyre több republikánus. Az énekesnő főképp a fiatalokra lehet nagy hatással, de az sem kizárt, hogy az eredmények teljes mértékben az előadótól függenek majd. Találgatás, aggodalom, és felháborodás övezi a művésznőt, de összeesküvés elméletekből sincs hiány.

2024. február elején az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt. A határozat a magyar Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott és 2023. december 22. óta hatályos, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új jogszabály elfogadását követően született.

A tavaly októberben történt terrortámadás óta továbbra is kritikus a helyzet az illegális bevándorlók és a drogbandák aggressziója miatt az Európai Unió fővárosában. Nemrég hasonló fegyveres leszámolások és összetűzések történtek a belga fővárosban, ami rávilágít arra, milyen komoly helyzettel néz szembe nemcsak Belgium, hanem az egész Unió is.

A 2024-es Egyesült Államokbeli elnökválasztásról és a republikánusok előtt álló kihívásokról beszélgettek szakértők a Danube Institute kedd esti rendezvényén. Az eseményen Troup Hemenway prezentációval egybekötött előadását nézhették és hallgathatták meg a résztvevők, amelynek középpontjában a Project 2025 néven ismert program, illetve annak fő pillérjei, céljai és működése állt. Ezen kívül arról is szó esett, hogy milyen nehézségek állhatnak egy lehetséges republikánus elnök és az új adminisztráció útjába.

2024. január 28-án Burkina Faso, Mali és Niger katonai juntái közösen jelentették be azonnali távozásukat az ECOWAS afrikai gazdasági szervezetből. Kilépésük komoly kérdéseket vet fel a regionális kapcsolatok dinamikájára és a Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unió (WAEMU) és a Nyugat-afrikai Communauté Financiere Africaine (CFA)-frank stabilitására nézve is. A három ország döntése szélesebb körű politikai-gazdasági-biztonsági stratégiák lenyomata.