2024. február 19. 16:00 - Danube Institute

Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen

2024. február elején az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt. A határozat a magyar Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott és 2023. december 22. óta hatályos, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új jogszabály elfogadását követően született.

shutterstock_1046466325.jpg

A törvény létrehozta az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek feladata ,,a más állam, valamint külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett meghatározott tevékenységek feltárása és vizsgálata, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik; valamint azon szervezetek feltérképezése és vizsgálata, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával olyan tevékenységet folytatnak, amely befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére vagy a választói akaratra.”

A Magyarország kormánypártja nyomán kezdeményezett és a parlament által december közepén elfogadott jogszabály az Európai Unió szerint sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, így az Európai Bizottság nem tétlenkedett, kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen.

Véleményük szerint a törvény sérti a többi között a demokrácia elvét, az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket, valamint több, a belső piacra alkalmazandó jogszabályt is.

A törvény rendelkezései komoly aggodalmakat váltottak ki a civil társadalom és a független újságírók körében, akik attól tartanak, hogy igazságtalanul támadják majd őket, a kormánypártok szerint ugyanakkor ezek a feltételezések megalapozatlanok. Orbán Viktor, magyar miniszterelnök szerint

a törvényre azért van szükség, hogy megvédje Magyarországot az indokolatlan politikai beavatkozásoktól.

A nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény beiktatott továbbá a hatályos magyar jogszabályokra vonatkozó módosításokat is, amelyek megtiltják a választásokban részt vevő jelölteknek, politikai pártoknak és egyesületeknek, hogy külföldi finanszírozást használjanak fel a választói akarat befolyásolására, vagy ennek megkísérlésére, valamint büntetőjogilag szankcionálja a külföldi támogatások választással összefüggésben történő felhasználását.

A szankciós eljárás egy újabb lépéssel tolhatja messzebb hazánkat az őt megillető, azonban Európai Unió által visszatartott, mintegy 21 milliárd eurós összeg folyósításától. Magyarországnak most két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság felszólító levelére. Amennyiben nem orvosolja a felvetett kifogásokat, a testület úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt bocsát ki.

Szemlézte: Udvari Anna

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása