urópa a világ éllovasa a megújuló energiatermelésben, valamint a karbonsemleges ipari megoldások alkalmazásában. 2020-ban az EU megalkotta saját hidrogénstratégiáját, melyben leszögezi: a hidrogén kulcsszerepet játszhat az energetikai átállásban, illetve a karbonsemleges Európa létrehozatalában. Tényleg képes lehet erre a hidrogén? És mi van az energiabiztonsággal?
Az izraeli külügyminiszter szerint a lépést az ír kormány „szélsőséges Izrael-ellenes politikája” ösztönözte.
Amióta az amerikai államok 2018-ban elkezdték legalizálni a sportfogadást, az iparág robbanásszerű növekedése és a mindenütt jelen lévő reklámok széles körű figyelmet keltettek. A Covid-19 okozta lezárások óta a világ legtöbb piacán az online fogadások, főként a sportfogadás, felváltották az olyan hagyományos szerencsejáték-formákat, mint a kaszinók vagy a lottó.
A háború Ukrajna és Oroszország között továbbra is új szinteket ér el. Az ukrán elnök szerint Moszkva most már nemcsak saját katonai erőforrásaira támaszkodik, hanem külföldi szövetségeseire, köztük Észak-Koreára is.
A Csendes-óceán türkizkék vizei alatt rejtőző polimetallikus gumók új reményt hozhatnak a klímaváltozás által fenyegetett Cook-szigetek számára. A mélytengeri bányászat ígérete gazdasági fellendülést és jobb életkörülményeket kínálhat, ám komoly környezeti kockázatokkal és etikai dilemmákkal jár.
Magyarországon az ukrajnai háború kezdete óta a számos, elsősorban gazdasági jellegű probléma ütötte fel a fejét. Az elmúlt évek során tapasztalt pénzromlás és fogyasztói ár növekedésnek számos oka van, viszont talán a legfontosabb az energia kérdése. Miért ennyire érzékeny Magyarország az energetikai ügyekben?
Az Európai Központi Bank (EKB) tavaly összesen négyszer csökkentette az irányadó kamatlábat, amely így most 3%-on áll. Az EKB kamatpolitikája tükrözi az infláció visszaszorítása terén elért haladást és a gazdaság állapota miatti növekvő aggodalmakat.
A globális légszennyezés egyre súlyosbodó problémája átalakítja a turizmus világát, ahogy a levegőminőség sok helyen az egészségre veszélyes szintet ér el. A turisták egyre inkább kerülik az ilyen úti célokat, ami nemcsak a helyi gazdaságokra, hanem a globális turisztikai trendekre is jelentős hatást gyakorol.
Az államok fejlődésének üteme és iránya mindig is különbözött egymástól, mióta modern formájukban léteznek. Különböző prioritások, kulturális sajátosságok és történelmi körülmények formálták őket. A 21. században azonban a világrend radikális átalakuláson megy keresztül: gazdasági és ideológiai polarizáció bontakozik ki, miközben egyre több ország ismeri fel a fenntartható fejlődés szükségességét. De mit is jelent valójában ez a fogalom, és hogyan valósítható meg?
A generatív mesterséges intelligencia (AI) napjainkra egyre szélesebb körben ismertté vált. A CloudNine PR legfrissebb felmérése szerint az Egyesült Királyságban a felnőttek 83%-a már hallott ezekről a technológiákról, és közülük 45% azt szeretné, ha a vállalatok átlátható módon közölnék a generatív AI környezeti hatásaival kapcsolatos információkat. Ez a kérés nem véletlen, hiszen a generatív AI működése óriási energiafelhasználást igényel, amely komoly fenntarthatósági aggályokat vet fel.
Amikor az Artemis-program keretében az emberiség újra a Holdra lép, az űrhajósok előtt álló egyik legnagyobb kihívás egy fenntartható, hosszú távon lakható bázis kialakítása lesz. Az 1969-es Apollo-program idején a fenntarthatóság nem szerepelt a prioritások között – az első holdraszállás során az űrhajósok minden felesleges tárgyat kidobtak, hogy csökkentsék a visszaútra szánt súlyt. Ennek eredményeként a Hold felszínét ma is az Apollo-missziók maradványai borítják: 96 zsáknyi biológiai hulladék, holdjárók, tudományos eszközök, sőt még golfütők és labdák is.
2023 végén egy Buenos Aires-i kampányeseményen Emir Gullo áruházi dolgozó azt mondta a megválasztása előtt álló elnökről, hogy egy őrült. A beceneve is az „őrült ember” lett. Emellett kiemelte az elnökaspiráns előnyére, hogy nincs politikai tapasztalata, és egészen szokatlan válaszokat kínált az argentinok bajaira.
Nemrég még senki sem tudta, ki az a Luigi Mangione. Miután december 4-én kiderült, hogy ő a UnitedHealthcare vezérigazgatója, Brian Thompson állítólagos gyilkosa, gyorsan az amerikai popkultúra egyik legmegosztóbb alakjává vált.
Gyakorlatilag sorra érkeznek az évtizedes távlatokra visszavezethető olyan problémák, amelyek jelenünkben fejtik ki negatív hatásaikat az Európai Unió versenyképességét illetően. Biztonság, energetika, a kínai-amerikai kereskedelmi ellentétek, illetve az unió jövőjét érintő viták. A tárgyalt kérdésköröket vizsgálva látható, hogy az unió bizonyos kihívásokkal egyáltalán nem is foglalkozott. Nem csoda, hogy az Európai Unió gazdasági képességeit visszavetették a külső sokkok. Cikkünkben az Európai Uniót érintő kihívásokról fogunk értekezni.
Az ujgurok egy türk származású muszlim nép, akik elsősorban Kína északnyugati részéről származnak, és a mai napig ott is élnek. Ezt a tartományt Hszincsiangnak hívják. Jelenleg több mint 10 millió főt számlálnak, amivel Kína egyik legnagyobb etnikai kisebbségét jelentik. A 20. században két rövid életű függetlenségi kísérletük volt, de ezek Kína kommunista rendszerének megszilárdulása után végleg elbuktak. Hszincsiang 1955-ben autonóm terület státuszt kapott, de ez inkább szimbolikus.
Bassár el-Aszad csaknem két és fél évtizedes uralmának a lezárulta egy új kezdet reményét is jelenthetné a sok éves konfliktus által erősen megtépázott ország számára. Azonban a rezsimet megdöntő fegyveres csoportok dzsihádista múltja a szír társadalom szélsőséges megosztottságának tükrében komoly kétségeket hagy egy sikeres demokratikus átmenet lehetőségével kapcsolatban, tovább fokozva Szíria keresztény közösségeinek kiszolgáltatottságát és fenyegetését.
Mit is jelent a karácsony számunkra? Melyik országban, földrészen hogyan is ünnepeljük ezt a napot?
Izolacionizmus vagy internacionalizmus? Az elmúlt évszázadok során ez a két megközelítés dominálta az USA külpolitikai gondolkodását. Egy hetven éves átmenet után ismét kiéleződött a vita a két iskola között, amelynek katalizátora Donald Trump volt.
A sport gyakran a társadalmi és kulturális értékek bemutatásának színtere, ahol egy-egy cselekedet könnyen válik a közbeszéd tárgyává. Ez történt a Crystal Palace játékosával, Marc Guehivel is, aki egy, az LMBTQ+ mozgalmat támogató kampányhoz biztosított szivárványos kapitányi karszalagján személyes vallási üzenetet, a "Szeretem Jézust" feliratot jelenített meg a Newcastle United FC elleni meccsen.
A karácsony kétségtelenül a nyugati világ legmeghatározóbb ünnepe, amelyet jól ismert szimbólumok, mint a Szent Család, a Mikulás és a Három Királyok kísérnek. A keresztény hagyományok mögött azonban Európa pogány örökségének visszhangjai is felfedezhetők. A kontinens különböző vidékein máig élnek olyan népi elemek és helyi szokások, amelyek boszorkányokat, démonokat és természeti szellemeket idéznek.
A lábunk alatt rejtőzik egy szinte végtelen energiaforrás, amely képes lenne megoldani a világ energiaigényeinek jelentős részét. Miközben néhány kivételes helyszínen, például Izlandon, a geotermikus hő szinte a felszínről kinyerhető, a világ többi részén sokkal mélyebbre kellene ásnunk ahhoz, hogy hozzáférjünk ehhez az értékes erőforráshoz. A kérdés az: hogyan tudunk elég mélyre jutni?
2004. december 2-át írunk. Majdnem 9 év telt el a daytoni megállapodás aláírása óta. Ez vetett véget annak a háborúnak, ami több mint 3 évig dúlt a volt Jugoszlávia területén. A béke fenntartása először két NATO misszió keretében valósult meg. Ezt váltotta az Európai Tanács égisze alatt működő EUFOR (European Union Force) Althea missziója.
Miután december 6-án a romániai alkotmánybíróság felfüggesztette az elnökválasztás második fordulóját, látszólag napi szinten érik egymást a sokkolóbbnál sokkolóbb hírek. Orosz beszivárgás, polgári engedetlenség és egy frissen felszínre került korrupciós ügy mellett egy állítólagos félkatonai puccskísérlet is gazdagítja a karácsony előtti „forgatagot” a szomszédos országban.
Az elmúlt száz évben a világ rengeteg átalakuláson ment keresztül. Az ipari – energetikai forradalmak eredményeként számtalan új technológia honosult meg: átalakult a hadviselés, a gazdaság és az egész társadalom. Az életszínvonal a világtörténelemben példátlan magasságokat ölt napjainkban, valamint a bolygó népessége is. Ahhoz, hogy ezt a jólétet fenntartsuk elengedhetetlen az energia.
Az ENSZ Közgyűlése új, erőteljes hangú felhívást tett a Közel-Kelet békéjének megteremtésére. A 193 tagállamból 158 szavazattal – 2023. októberi határozatait szigorítva – a Közgyűlés azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet követelt Izrael és a Gázai övezetben működő Hamász között, valamint az összes túsz azonnali szabadon engedését.
A klímaiváltoztatási jogokért küzdő aktivisták elítélték az Egyesült Államokat, miután a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója azzal érvelt, hogy az országokat törvénynek kell kötelezni az éghajlati válság leküzdésére.
Vlagyimir Putyin, orosz elnökkel egyeztetett Orbán Viktor. A beszélgetés középpontjában a kétoldalú kapcsolatok és az Ukrajnában zajló háború állt.
Az Egyesült Államok megválasztott elnöke korábban már számtalanszor ígéretet tett az amerikai fosszilis energiahordozó-termelés bővítésére. Katar, mely alapvetően ebben az ágazatban exportál, potenciálisan veszíthet piaci részesedéséből, amennyiben az amerikaiak beváltják ezt az ígéretet. Mégis, a katari energiaügyi miniszter szerint nincs mitől félnie az országának. Mit jelent ez Európa számára?
Egy évvel a 2023 október 7-én kirobbant közel-keleti háború után sem tudunk stratégiai értelemben vett győztest megnevezni. Habár Izrael sikeresen tudott bevonulni Gázába, illetve dél-Libanonba, hosszútávon még most sem látható, hogy Jeruzsálem hogyan tudná megszüntetni a szomszédos országokban a terrorista csoportok tevékenységét. A másik oldalon Irán pedig nem tudta megvédeni a proxy szervezeteit. Felmerül a kérdés: mely hatalom tudott többet kihozni a konfliktusból, illetve, melyik veszített többet? Mai cikkünkben egy helyzetértékelést tartunk a Közel-Keletről.
Kínával szemben régóta hangoztatott kritika, hogy szén-dioxid kibocsátása a világ legnagyobbja, amit a sok szmogban eltűnő város látképe újra meg újra empirikusan alá is támaszt. Bár Kína igyekszik a problémát kezelni, energiafüggetlenségét többre értékeli, mint a környezeti szempontokat. Miért nem érdekelheti Kínát a környezetvédelem annyira, mint Európát?
