Az Európai Központi Bank (EKB) tavaly összesen négyszer csökkentette az irányadó kamatlábat, amely így most 3%-on áll. Az EKB kamatpolitikája tükrözi az infláció visszaszorítása terén elért haladást és a gazdaság állapota miatti növekvő aggodalmakat.

A szokásos sajtótájékoztatóján Christine Lagarde, az EKB elnöke elismerte, hogy a gazdaság "lendületet veszített". Ugyanakkor, az infláció elleni küzdelemre nézve pozitívak az előrejelzések, hiszen ezek szerint a pénzromlás üteme 2027-re 2% körüli szinten stabilizálódhat.

At today's press conference, the ECB's Governing Council decided to cut interest rates by 0.25 percentage points.

The disinflation process is well on track, stated President @Lagarde.

Watch the press conference https://t.co/t8cQxSCkyR pic.twitter.com/PfE8gQffA8

— European Central Bank (@ecb) December 12, 2024

Bár sokan dicsérik az infláció visszaszorítása érdekében hozott lépéseket, a gazdasági növekedés lassulása és a német ipar, illetve a francia politikai helyzet problémái új kihívásokat hozhatnak és hoznak is. Lagarde azonban visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint az EKB-nak többet kellene tennie a gazdaság támogatására, illetve a problémák ellensúlyozására ezen két országban. Elmondása szerint ugyanis

mindenkinek el kell végeznie a saját feladatát. A központi bank nem lehet mindenhez értő szereplő.”

Egyes elemzők gyorsabb kamatcsökkentést sürgetnek. Egyike volt ezen személyeknek Sylvain Broyer is, aki az S&P Global Ratings vezető közgazdásza. Ő például úgy nyilatkozott, hogy "szükséges lenne az EKB gyorsabb ütemű kamatcsökkentése, különben az alacsony bizalom megbuktatja az alakulóban lévő fellendülést, és veszélyezteti az árstabilitás visszatérését”.

Forrás: EKB

Ennek ellenére az EKB igyekszik továbbra is óvatos maradni. Lagarde például kijelentette, hogy nem kötelezik el magukat egy bizonyos kamatpálya mellett. Ez a döntés ugyanis rugalmasságot biztosít a változó gazdasági környezethez való alkalmazkodásban.

Annak ellenére, hogy a negyedik kamatlábcsökkentés várható volt, néhányan nagyobb, fél százalékpontos mérséklést reméltek, miután a gyenge adatok arra utaltak, hogy a gazdaság már a stagnálás szélén állhat.

Lagarde, a jövőre nézve hangsúlyozta, hogy a fiskális és gazdasági reformok szerepe kulcsfontosságú lesz a tagállamok részéről.

Nem egyszerű meghatározni az EKB további irányvonalát az elmondottak alapján, de nagyon úgy tűnik, hogy Christine Lagarde elrettenthetetlen eredeti döntésétől. A gazdasági növekedés ösztönzése és az infláció folyamatos visszaszorítása a cél. Ezzel természetesen mindenki tisztában van, de jelen állás szerint sajnos túl sok a bizonytalan politikai és gazdasági tényező a világban, így tényleg az óvatosság lehet a legokosabb eszköz.

Az EKB lépései az euróövezet stabilizálását célozzák. A következő években a fiskális reformok, a kereskedelmi politika és a központi bank stratégiája egyaránt meghatározza majd, hogy az eurózóna hogyan küzd meg a lassuló növekedéssel és a gazdasági bizonytalanságokkal.

Szemlézte: Grizner Vivien

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon