Amikor az Artemis-program keretében az emberiség újra a Holdra lép, az űrhajósok előtt álló egyik legnagyobb kihívás egy fenntartható, hosszú távon lakható bázis kialakítása lesz. Az 1969-es Apollo-program idején a fenntarthatóság nem szerepelt a prioritások között – az első holdraszállás során az űrhajósok minden felesleges tárgyat kidobtak, hogy csökkentsék a visszaútra szánt súlyt. Ennek eredményeként a Hold felszínét ma is az Apollo-missziók maradványai borítják: 96 zsáknyi biológiai hulladék, holdjárók, tudományos eszközök, sőt még golfütők és labdák is.
A jövő űrhajósai számára azonban a hulladék már nem csak teher – lehetőség is. A NASA új filozófiát vezet be: csökkents és hasznosíts újra. Ez nem csupán környezetvédelmi cél, hanem gyakorlati szükségszerűség is, mivel minden kilogrammnyi rakomány Földről Holdra szállítása körülbelül egymillió dollárba kerül.
Mindenféle újrahasznosítás gazdasági előnyökkel jár, miközben megőrizzük a Hold egyedi környezetét, és elkerüljük, hogy szemétteleppé váljon”
– mondta Jennifer Edmunson, a NASA LunaRecycle programjának vezetője.
A NASA LunaRecycle névre keresztelt versenyének célja, hogy világszerte ösztönözze az innovációt a hulladékkezelés terén. A 3 millió dollár összdíjazású pályázat két fő irányban vár ötleteket:
1. Prototípusok fejlesztése: Fizikai eszközök és rendszerek tervezése, amelyek képesek a Holdon keletkező szilárd hulladékot (például műanyagokat, fémeket vagy textíliákat) újrahasznosítani.
2. Digitális rendszerek modellezése: Virtuális „digitális iker” rendszerek kidolgozása, amelyek lehetővé teszik az újrahasznosítás szimulációját.
Through 2021, there had been 1,294 human visits to space.
— Our World in Data (@OurWorldInData) April 12, 2023
12 people have walked on the moon, last in 1972.
Explore our page with data and visualizations on space exploration & travel, satellites, and space pollution: https://t.co/6yX1KsAfRG#HumanSpaceFlight pic.twitter.com/fTgNvc17ky
Bár az újrahasznosítás a Földön már bevált gyakorlat, a Hold körülményei számos új kihívást hoznak. A Hold alacsony gravitációja, a magas vákuum és a tapadós holdpor megnehezíti a gépek működését. Geoff Brooks, a fenntartható ásványfeldolgozás professzora szerint a holdi körülményekhez igazított technológiák fejlesztése alapvető fontosságú: például a napenergia koncentrált hőjét lehetne fémek kivonására és formázására használni.
A NASA már bizonyított a zárt körfolyamatú rendszerek terén, az űrhajósok vizeletét, izzadságát és kilélegzett nedvességét 98%-os hatékonysággal alakítják vissza ivóvízzé. A Holdon azonban még egy lépéssel tovább kell menni: az űrhajósok hulladéka trágyaként szolgálhat a növénytermesztéshez, így élelmiszert állíthatnak elő a helyszínen.
A LunaRecycle program nemcsak a Holdon, hanem itt a Földön is forradalmasíthatja a hulladékkezelést. A verseny során fejlesztett technológiák hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb földi hulladékkezelési rendszerek kialakításához is.
Ahogy a NASA az Artemis-programon keresztül egyre közelebb kerül a fenntartható holdbázis megvalósításához, egyértelművé válik, hogy a hulladék újrahasznosítása kulcsfontosságú. Az új megoldások nemcsak a holdbázis költségeit csökkenthetik, hanem elősegíthetik az emberiség hosszú távú jelenlétét az űrben. A LunaRecycle kihívás egy lépés a jövőbe, hogy a Holdon is megvalósulhasson a fenntartható élet.
Szemlézte: Pál Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
