Az ujgurok egy türk származású muszlim nép, akik elsősorban Kína északnyugati részéről származnak, és a mai napig ott is élnek. Ezt a tartományt Hszincsiangnak hívják. Jelenleg több mint 10 millió főt számlálnak, amivel Kína egyik legnagyobb etnikai kisebbségét jelentik. A 20. században két rövid életű függetlenségi kísérletük volt, de ezek Kína kommunista rendszerének megszilárdulása után végleg elbuktak. Hszincsiang 1955-ben autonóm terület státuszt kapott, de ez inkább szimbolikus.
Hszincsiang gazdasági és stratégiai szempontból kiemelkedő fontosságú. Gazdag ásványkincsekben, kőolajban és földgázban, amelyek a kínai ipar kulcsfontosságú erőforrásai. Emellett a világ gyapottermelésének több mint 20%-át adja, gyakran kényszermunka révén. Az "Új Selyemút" projekt keretében Hszincsiang gazdasági kapuként szolgál Kína és a nyugat között. Az infrastrukturális fejlesztések és az energiaellátás biztosítása mind hozzájárulnak a tartomány kiemelt szerepéhez.
Kína célja eközben az ujgur identitás felszámolása. A hatóságok fejlett megfigyelőrendszereket alkalmaznak, QR-kódokkal jelölik az ujgurok otthonait, és sterilizációs kampányokkal próbálják visszaszorítani a népességnövekedést.
Az ujgurok kulturális és vallási kifejezésmódjait, például a hidzsáb viselését, szisztematikusan tiltják. A kormány az ujgurok nyelvét is visszaszorítja, miközben a Han-kínai lakosság betelepítésével igyekszik megváltoztatni a régió demográfiai összetételét. Ezek az intézkedések jelentős demográfiai változásokat eredményeztek a tartományban, ami az ábrán remekül látszik. A születések aránya jelentősen csökkent: 2017 óta, az alapvetően alacsony kínai arány alá süllyedt.
Forrás: Kína Országos Statisztikai Hivatala
Az átnevelő táborok 2018-ban kerültek a figyelem középpontjába, amikor műholdfelvételek bizonyították létezésüket. Az itt fogvatartottakat gyakran kínai propaganda nézésére és kényszermunkára kötelezik. Beszámolók szerint több mint 380 ilyen tábor működik, ahol a foglyokat súlyos fizikai és lelki bántalmazások érik. A táborokban a fogvatartottak nemcsak fizikai, hanem mentális megaláztatásnak is ki vannak téve. Kényszerítették őket a kínai nyelv tanulására, vallási szokásaik elhagyására, miközben sokuknak naponta 10-14 órán át kellett dolgoznia.
A 2022-es ENSZ-jelentés óta Kína nem mutatott jelentős változást politikájában. Hszi-Csin-ping 2023-ban megerősítette, hogy a "terrorizmus elleni" intézkedések továbbra is prioritást élveznek.
Egyes táborokat bezártak, de a fogvatartottak nagy része továbbra is börtönökben van, és számos ujgur család nem tud kapcsolatot tartani eltűnt hozzátartozóival.
A nemzetközi közösség egyre hangosabban ítéli el Kína tevékenységét. 2023 októberében 51 ENSZ-tagország közösen követelte az ujgurok emberi jogainak tiszteletben tartását. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk 2024-ben hangsúlyozta, hogy a jelenlegi politika súlyosan sértik az alapvető emberi jogokat. Az Amnesty International és a Human Rights Watch számos jelentésben rávilágított a kényszermunka, a kulturális elnyomás és az internálótáborok problémájára.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasági szankciókat is bevezetett, amelyek elsősorban a Hszincsiangban előállított termékek importját célozzák. Ezek a lépések ugyan lassítják a tartomány gazdasági szerepének növekedését, de Kína globális gazdasági kapcsolatai miatt hatásuk korlátozott.
Több multinacionális vállalat is kénytelen volt átgondolni a Hszincsiangból származó beszállítói láncait, hogy elkerüljék a kényszermunkával készült termékekkel kapcsolatos kritikákat.
Kína mindezek ellenére továbbra is ragaszkodik politikájához, azzal érvelve, hogy ezek az intézkedések a "belföldi biztonság és stabilitás" fenntartását szolgálják. Az emberi jogok helyzete Hszincsiangban továbbra is globális figyelmet igényel, miközben az ujgurok sorsáról a világ más konfliktusai miatt a nemzetközi közösség egyre inkább elfeledkezik.
Írta: Balogh Péter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
