urópa a világ éllovasa a megújuló energiatermelésben, valamint a karbonsemleges ipari megoldások alkalmazásában. 2020-ban az EU megalkotta saját hidrogénstratégiáját, melyben leszögezi: a hidrogén kulcsszerepet játszhat az energetikai átállásban, illetve a karbonsemleges Európa létrehozatalában. Tényleg képes lehet erre a hidrogén? És mi van az energiabiztonsággal?

Ez a bejegyzés háromrészes sorozatom záró része. Az előző két részben az energiabiztonság történetének egyes részleteit, valamint Magyarország energetikai jelenének legfontosabb adatait mutattam be. Ebben az írásban, a második részben felvetett problémára (legalább rész)megoldást keresve igyekszem a hidrogéntechnológiákat az Olvasó figyelmébe ajánlani. Számos nagyon izgalmas fejlesztés és kutatás zajlott le az elmúlt néhány évben, melyek ígéretes eredményeket produkáltak.

Két hidrogénalkalmazási lehetőségről fogok az alábbiakban értekezni, melyek a következők:

- Hidrogénalapú energiatárolás
- Hidrogénbekeverés a földgázrendszerbe

Az utóbbi 5-6 évben masszívan megemelkedett a villamosenergia-termelésen belül a fotovoltaikus, azaz a napelemekből származó termelés. természetesen ez egy nagyon pozitív fejlemény, viszont sajnos nem hibátlan a dolog. A napenergiával – mint minden más megújuló forrással – az a baj, hogy valamilyen környezeti viszonytól függ a termelékenysége. A napelemek esetében ez ugyebár a napsütés, de például a szélturbinák számára a légmozgás. A lényeg, hogy a megújulók nem kiszámíthatóak, illetve, hogy nem olyan agilisek, mint mondjuk a gáztüzelésű villamoserőművek. Emiatt, amennyiben nem alapoznánk másra is az ellátást, könnyedén előfordulhatnának áramszüneti időszakok. Ugyanennek a problémának a másik oldala, hogy előfordulhat túltermelés is. Ilyenkor

nem lehet visszafogni a napsütést, vagy éppen a szélfúvást és jóformán „kidobjuk” a megtermelt villamosenergiát. Itt jön be a képbe a hidrogén.

Az EU hidrogénstratégiájának megjelenését követően, egyre több elektronizáló üzem (elektromos árammal, vízbontás révén hidrogént előállító berendezések) jelent meg Európa szerte.

Ezeket jellemzően éppen a nagyobb napenergiaparkok mellé szokás telepíteni, ahol az aktuálisan feleslegesen megtermelt áramot hatékonyan hidrogénné lehet alakítani. Így képesek vagyunk a megtermelt villanyt éghető hidrogénné, effektív kémiai energiává alakítani. Az energetikai hasznosítás mellett továbbá általános ipari célokra is lehet ezúton a szükséges hidrogént előállítani. Magyarországon is létezik ilyen létesítmény, a Kardoskúti gáztároló Akvamarin névre keresztelt projektje keretében.

Az előző gondolatra kapcsolódva érkezik meg a bekeverés. Lévén a hidrogén egy éghető gáz, hamar felmerült, hogy a földgázhálózatba bekeverve csökkenthető, sőt akár teljesen ki is váltható az energetikai célú földgázfogyasztás. Ezáltal nemcsak a károsanyag-kibocsátás volna csökkenthető, de energiabiztonsági szempontokat is szolgálna egy ilyen kezdeményezés.

Jelenleg is számos kutatás foglalkozik a hidrogénbekeverés lehetőségeivel, viszont a hidrogén sajátos kémiai tulajdonságai, valamint a csővezeték-hálózat és a fogyasztóberendezések tulajdonságain rengeteg minden múlik.

Az egyik legelőremutatóbb kezdeményezés az egyesült királyságbeli HyDeploy projekt volt, melyben megállapították, hogy a kísérletnek kitett helyi hálózat akár 20% térfogatarányos bekeverés mellett is képes érdemi átalakítások nélkül, üzembiztosan működni.

🔥 42,000 cubic metres of hydrogen blended into our private gas grid at 20%

💨 27 tonnes of CO2 saved from entering the atmosphere

🌳 1 university campus that made the trial possible

This is HyDeploy at Keele ➡️ https://t.co/GxLat4P0UO pic.twitter.com/vdb5nh5kVy

— Keele University 🐿️ (@KeeleUniversity) June 9, 2024

Ezen a téren mindenképpen érdemes a jövőben további kutatásokat folytatni, hiszen már 20%-kal kevesebb földgázfogyasztás is érdemben csökkentheti Magyarország energetikai függőségét. Éppen a teljes energiafogyasztásunk második legnagyobb tételét, a lakossági fűtést, valamint a szintén nem elhanyagolható villamosenergia-termelést lehetne ilyenformán fokozatosan leválasztani a földgázról.

Természetesen még rengeteg munkát igényel az, hogy valóban országos (vagy akár EU-s) szinten képesek legyünk hidrogénnel biztonságosan felváltani a földgázt, de erre tekinthetünk hosszútávú befektetésként is – minden új kutatás, minden új szabadalom, amit Hazánkban jegyeznek be, növeli Magyarország nemzeti termékét és presztízsét.

A karbonsemlegesség zászlaja alatt rengeteg blődségnek lehettünk tanúi, viszont amennyiben ésszerűen közelítjük meg a kérdést, valóban jó eredményeket érhetünk el. A hidrogénnel képesek lehetünk erre. A piaci realitások mentén, a megfelelő döntésekkel a hidrogénfelhasználás tökéletesen illeszkedhet bele napjaink energetikai valóságába. Európa újra világelsővé válhat egy új energetikai forradalom révén, melynek már nem csak a farvizén evezhetne, de önmaga irányíthatná az eseményeket. Az EU-nak (és benne Magyarországnak) adaptálódnia kell az átalakulóban lévő világhoz, különben elvész. Az energetikai szuverenitás kiterjesztése elengedhetetlen az alkalmazkodás folyamatában.

Írta: Lakatos Gergely

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon