A Pedro Sanchez vezette kabinet egyre nehezebben boldogul szélsőbaloldali szövetségeseivel, miközben jogállamisági problémák is felmerülhetnek a spanyol kormánykoalícióval szemben.
Piacvesztést is okozhat a brit cégeknek, hogy fennakadások vannak a brit-európai kereskedelemben
Az ágazatot elsősorban a brit bürokrácia és a szigorú EU-s ellenőrzés hátráltatja - állítja több nemzetközi lap.
Sorsdöntő választások előtt áll idén Európa – I. rész
A Politico európai kiadásának segítségével két részletben tekintjük át az európai politikai élet legmeghatározóbb voksolásait. A szerző, Emma Anderson szerint e szavazások kimenetele komolyan befolyásolhatja az öreg kontinens jövőjét.
Milyen lesz a Merkel utáni Németország?
Izgalmas év előtt áll a német politika, ahogy Merkel elkezdi átadni hatalmát utódainak − olvasható a The Economist online kiadásában.
Az arab tavasz hatása Európára
„Egy évtizeddel az arab tavasz után alig javult azoknak a helyzete, akik kiálltak a közel-keleti autokraták ellen és egy jobb életet követeltek. Azon országok többségét, ahol tiltakozások voltak és azok erőszakba torkolltak, továbbra is despotikus rezsimek uralják, amelyekben az elnyomás és a…
Mihez kezd Németország Kínával?
„Az elmúlt évben megkértem egy diplomatát, aki évek óta szorosan együttműködött Angela Merkellel, hogy foglalja össze a német vezető Kínával kapcsolatos véleményét” − írja Noah Barkin a Foreign Policy hasábjain. A Rhodium Csoport szerkesztője és a German Marshall Fund of the United States vezető…
Hogyan alakul az EU és Izrael viszonya?
„Tisztelt Európai Unió, beszélnünk kell egy külpolitikai vakfoltról: az Izraellel fenntartott kapcsolatokról” − nyitja a véleménycikkét David Harris az Amerika Zsidó Bizottság (American Jewish Committee) vezérigazgatója a Politico európai kiadásában.
A „rendszerszintű rasszizmus” hazugságai
„Kommentátorok és teoretikusok gyakran mondják nekünk a progresszív és liberális baloldalról, hogy rendszerszinten rasszista és patriarchális társadalomban élünk. Különösen népszerű az a meggyőződés, hogy a nyugati társadalmak kiváltságos helyzetbe hozzák a fehér férfiakat és elnyomják a színes…
Feröeri kötéltánc Nyugat és Kelet között
A Feröer-szigetek az Atlanti-óceán északi részén található, nagyjából félúton Skócia, Norvégia és Izland között. „Az északi-sarkvidéki növekvő feszültség miatt a szigetekre most nagyobb figyelmet fordítanak a nagyhatalmak” − írja Regin Winther Poulsen a Foreign Policy hasábjain.
Fokozódik az olasz−líbiai konfliktus
„Nem is igazán kérdés, hogy Líbia anarchiája veszélyt jelent-e az európai biztonságra. Bár a kontinens küszöbén álló bukott valló állam veszélye a többség számára nagyrészt absztrakt marad, fájdalmas valósággá vált Insaf Jemmali számára” − írja Stefania D' Ignoti a Politico európai kiadásának…
Az ukrán választások margójára
„A helyi jelleg ellenére sok megfigyelő tekintette Ukrajna október 25-én tartott polgármesteri és önkormányzati választásait az ország geopolitikai irányultságáról szóló népszavazásnak” − írja Dennis Solyts a Foreign Policy hasábjain megjelent véleménycikkében.
Portugál hintapolitika Kína és az USA között
A Lisszabontól körülbelül 105 kilométerre található Sines-félsziget és kikötő geostratégiailag fontos helyen helyezkedik el, írja Mat Youkee a World Politics Review hasábjain.
Csak közösségi gondolkodással győzhetjük le a koronavírust
A nem túl távoli múltban az alapján ítéltünk meg és értékeltünk országokat, hogy mennyire képesek demokratikus választásokat tartani, vagy hogy milyen a gazdasági teljesítő képességük. Ma már inkább egy sokkal konkrétabb és kézzelfoghatóbb kérdéskör alapján vizsgáljuk az egyes országokat: a covid-19…
Kínai kommunista befolyás az Európai Parlamentben
Az Európai Parlamentben bevett szokás, hogy országspecifikus csoportokat hoznak létre. E csoportok célja, hogy elősegítse és növelje az EU és az adott ország közötti bizalmat és partnerséget. Ilyen érdekcsoportok promótálják például az EU-Tajvan vagy az EU-Egyesült Arab Emirátusok közötti…
A hiperaktív francia külpolitika hozadéka
„Ami a külpolitikát illeti, Emmanuel Macron határozottan vezető szerepet tölt be. De minél többet beszél, annál jobban felfedi saját hiányosságait a nemzetközi porondon is a francia elnök” − írja Rym Momtaz a Politico európai hasábjain.
Az új-ottomán fenyegetés
„Úgy tűnik, hogy Recep Tayypi Erdoğannak eltökélt szándéka, hogy újraformálja az általa megörökölt szekuláris muszlim országot, Törökországot drákói, iszlamista és kérkedő regionális ambíciókkal” – írja Jake Wallis Simons a The Spectator hasábjain.
Félreértett Franciaország
„Emmanuel Macron radikalizmus elleni kampányának liberális kritikusai félreértik az országa előtt álló válságot” − írja Benjamin Haddad a Foreign Policy hasábjain megjelent véleménycikkében. A szerző a washingtoni székhelyű Future of Europe Initiative igazgatója.
Célegyenesben a Brexit-tárgyalások
„Lehet, hogy az EU még mindig megosztott a Brexit kérdésével kapcsolatban − de ez nem fog London javára válni” − írja David M. Herszenhorn és Barbara Moens a Politico európai hasábjain.
Mit hozhat Európának a Biden-kormányzat?
Matthew Karnitsching a Politico európai hasábjain arról ír: a republikánus jelölt vereségét sokan fogják ünnepelni Európában. Szerinte Trump elnöksége csak haragot és dühöt szült, s sokan attól féltek, hogy ha ismét négy évet tölthet majd el a Fehér Házban, azzal véglegesen tönkreteheti a…
Iszlám szeparatizmus fenyeget Franciaországban
Les Mureaux egy kisváros Párizs közelében. E francia településen mondott beszédet Emmanuel Macron francia köztársasági elnök novemberben. A figyelemre méltó beszéd a radikális iszlám maró hatásának világos, bátor és riasztó diagnózisa volt Franciaországban. Macron az „iszlamista szeparatizmusra”…
Lehet harcolni a béke törvényeivel?
Franciaország eddig ellenállt a megfigyelési technológia széles alkalmazásának a nyilvános-és köztereken. Ez hamarosan megváltozhat − írja Nicholas Vinocur a Politico európai kiadásának hasábjain.
Európa Amerika melletti elkötelezettségéről írt a CDU politikusa
„Az én generációm számára az Egyesült Államok továbbra is a remény, a szabadság és hasonlóan gondolkodás országa” − írja Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter a Politico európai hasábjain.
Már nem lesz annyira érdekes Washington számára London
„Nagy-Britannia már nem Európa súlypontja Amerika szemében − főleg, ha Joe Bident választják meg elnöknek” − állítja Peter Ricketts volt magas rangú diplomata. A témáról Cristina Gallardo írt cikket a Politico európai kiadásának hasábjain.
Kína megelőzi az Egyesült Államokat
„Az IMF bemutatta 2020-as világgazdasági előrejelzését, áttekintést adva ezzel a globális gazdaságról és az előttünk álló kihívásokról. A jelentés legkellemetlenebb ténye, amit az amerikaiak nem akarnak hallani − és még elolvasáskor sem hajlandóak elfogadni: Kína mára beelőzte az Egyesült Államokat,…
A hidegháborús kémjátszmák hagyatéka
„Három évtized telt el a berlini fal leomlása óta, de Svédország és Svájc csörtéje azt mutatja, hogy a hidegháborús kémtörténetek még mindig elhidegíthetik a diplomáciai kapcsolatokat Európában” − írja Charlie Duxbury a Politico európai hasábjain.
Von der Leyen feladta a néppárti értékeket?
„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke növekvő elégedetlenséggel néz szembe saját politikai pártcsaládján belül, s azzal vádolják, hogy túlságosan is kedveli a zöld politikát és a frappáns szalagcímeket, s nem koncentrál eléggé a hagyományos kereszténydemokrata prioritásokra” − írja Maia…
Szaúd-Arábia mint példás állam?
A közel-keleti, olajkincsekben gazdag Szaúd-Arábia ismét felvételét kéri az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába: „Ha Szaúd-Arábia sikerrel jár, az megmutatja a világnak, hogy amíg egy állam befolyásos barátokkal és végtelen mennyiségű közkapcsolati tőkével rendelkezik, addig szabadon kínozhatja és végezheti…
Az iszlám hódítása fegyverek nélkül
Orbán Viktor cikke a Magyar Nemzetben rávilágít, hogy 2050-re Európa összlakosságának 20%-a muszlim lesz. Ez „a közvetlen következménye annak, hogy Nyugat-Európa a multikulturalizmus és a tömeges bevándorlás elérésén fáradozik” − írja Mario Alexis Portella a a firenzei főegyházmegye kancellárja a…
Belgium, a kémkedés álomcélpontja
Belgium és azon belül is Brüsszel több mint 127 diplomáciai kirendeltséggel rendelkezik, a világon a legtöbbel. Az Európai Unió, a NATO és számtalan más nemzetközi szervezet központjaként így nem csoda, hogy kedvelt célpontja az ország a nemzetközi hírszerzéseknek és kémeknek. „De a belga főváros…
A diplomácia utáni világ
„A virtuális ENSZ-közgyűlés a diplomácia és a dzsungel törvényei helyett szabályokon alapuló nemzetközi rend hanyatlásának metaforája is lehetne” − írja Paul Taylor az európai Politico online kiadásában.