A volt amerikai elnök egy BBC-nek adott interjúban a Joe Biden és Hillary Clinton körüli vitatott feltételezésekkel indokolta hajmeresztő tervét – erre reflektál Kyle Smith, a National Review szerzője.

Bár a jogállamiság szempontjából megkérdőjelezhető manőver, Sebastian Kurz mégis azon munkálkodik, hogy kriminalizálják a politikai iszlámot. A Welt oldalán megjelent cikkében Deniz Yücel arról értekezik, hogy Kurz ezáltal bizonyára el akarja terelni a figyelmet a hatóságok kudarcáról a nemrégiben Bécsben kivitelezett terrortámadás kapcsán.

Az amerikai LMBTQ-mozgalom következő céljaként többek közt a keresztény egyetemek és iskolák működésének szigorú szabályozását tűzte ki. A Human Rights Campaign (Ember Jogi Kampány) Blueprint for Positive Change 2020 (Terv a pozitív változásért) néven a közelmúltban kiadott egy dokumentumot a leendő Biden-adminisztráció számára. Rod Dreher írása a The American Conservative-ban.

„Emmanuel Macron radikalizmus elleni kampányának liberális kritikusai félreértik az országa előtt álló válságot” − írja Benjamin Haddad a Foreign Policy hasábjain megjelent véleménycikkében. A szerző a washingtoni székhelyű Future of Europe Initiative igazgatója.

„Lehet, hogy az EU még mindig megosztott a Brexit kérdésével kapcsolatban − de ez nem fog London javára válni” − írja David M. Herszenhorn és Barbara Moens a Politico európai hasábjain.

Először Rishi Sunak pénzügyminiszter közalkalmazotti bérek befagyasztásáról szóló tervezete borzolta fel a kedélyeket Nagy-Britanniában, majd azt is megszellőztették, hogy Boris Johnson miniszterelnök a külföldi segélyezések összegét kétharmadára csökkentené. Előbbi lépést a közszolgálati szakszervezet, utóbbit a kormányfő két elődje – nevezetesen David Cameron és Tony Blair – támadta.

Egy kaliforniai iskola betiltotta a „rasszista” Huckleberry Finnt és további négy klasszikus amerikai regényt.

Kanadában a Brexit után is beszerezhető marad a skót whisky – a brit és a kanadai miniszterelnök a Brexit utáni kereskedelmi megállapodás megkötéséről tárgyalt.

Szerző: Darabos Ádám, a Danube Institute kutatója

A teológus és politikai kommentátor, akinek gondolatait demokratáktól a republikánusokig minden tábor megpróbált és mind a mai napig megpróbál kisajátítani. Reinhold Niebuhr munkásságát sokan a keresztény realizmus fogalmával azonosítják, illetve fordítva is, a keresztény realizmust Niebuhr munkásságával teszik egyenlővé. De miért hivatkoznak rá vezető amerikai politikusok? Ki is Niebuhr valójában? S legfőképp: mit tanulhatunk tőle mi, magyarok?

Matthew Karnitsching a Politico európai hasábjain arról ír: a republikánus jelölt vereségét sokan fogják ünnepelni Európában. Szerinte Trump elnöksége csak haragot és dühöt szült, s sokan attól féltek, hogy ha ismét négy évet tölthet majd el a Fehér Házban, azzal véglegesen tönkreteheti a transzatlanti kapcsolatokat.

Megjegyzendő, hogy Európa és az Egyesült Államok kapcsolatát a szerző az „európai jólét és stabilitás alapkövének” tartja. Szerinte Joe Biden igazi transzatlantista, így Angela Merkel és Németország számára a megválasztása a legjobb forgatóköny volt. A Politico szerint a demokrata jelölt győzelmével új erőt fognak kapni a tengerentúli kapcsolatok és megkezdődik annak egyfajta rehabilitiációja. Karnitsching úgy látja: sok európai döntéshozó rendkívüli lehetőséget lát Joe Biden megválasztásában, s ezáltal lehetőség nyílik, hogy új alapokra helyezzék a két kontinens kapcsolatait. A szerző szerint ez azonban túl optimista hozzáállás, és Biden nem lesz egy egyszerű vagy teljes mértékben megfelelő partner. Azonban ő is felteszi a kérdést magának és az olvasóknak: „Megragadja-e Európa a kapcsolat újjáépítésének esélyét?”

A kereskedelem kérdésében a Trump-kormányzat Európát az USA ellenfeleként kezelte. Többek között emiatt vezetett be védővámokat több európai termékre és nyersanyagra, például alumínium- és acéltermékekre. A szerző szerint hibás lenne arra várni, hogy a jövőben Biden visszatérne az egykori status quóhoz. Ezt azzal indokolja, hogy szerinte a Demokrata Párt hagyományosan az amerikai munkások pártja, így az utóbbi 4 évben újraértékelték a szabadkereskedelmhez való hozzáállásukat. Ezt mindenképp nagyban befolyásolta, hogy Trump a 2016-os választáson e kérdésben vitt el rengeteg szavazót Joe Bidenéktől. A szerző szerint tovább nehezíti egy jövőbeli lehetséges kereskedelmi megállapodás megszületését, hogy az Európai Unió továbbra is meg akarja adóztatni az amerikai óriási techcégeket. „Ennek ellenére Biden megnyithatja az ajtót egy újabb transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodáshoz.”

A környezetvédelem kérdésében már nagyobb egyetértés mutatkozik a felek között. Biden ugyan nem tudja elkerülni, hogy az Egyesült Államok formálisan ne lépjen ki a Párizsi Klímaegyezményből, de semmi nem akadályozza meg, hogy ne léptesse be az Egyesült Államokat újra. A szerző szerint e lépés egy komoly gesztus lenne Európa felé, amivel azt mutatná: igenis komolyan érdekelt abban, hogy közösen oldják meg a klímavédelem kérdését.

Kína kérdésében már nem ekkora az összhang. Míg az Egyesült Államokban a kínai dominancia feltartóztatását vagy megakadályozását mindkét párt támogatja, addig Európa a kérdésben megosztott: „Bár az Európai Bizottság csatlakozott Washingtonhoz és Kínát rendszerszintű riválisnak nyilvánította, nem minden európai főváros osztja ezt a véleményt. A legnagyobb akadály Németország, amely Kína legnagyobb európai kereskedelmi partnere”.

A szerző szerint Joe Biden komoly nyomást fog helyezni Berlinre, hogy feltartóztassa Kínát a jövőben. A legnagyobb amerikai kérés ez ügyben az lenne, hogy állítsa le Németország a kínai Huawei 5G infrastruktúrájának telepítését. „A legalapvetőbb kérdés azonban ez: vajon Európa kiáll-e az Egyesült Államok mellett és megpróbálja kordában tartani a kínai befolyást vagy sem?”

Védelempolitikai ügyekben Joe Biden nagy valószínűséggel követni fogja elődje útjait. A szerző szerint az új amerikai adminisztráció is ragaszkodni fog ahhoz, hogy a NATO-tagállamok tegyenek eleget a szerződésekben foglaltaknak és GDP-jük 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák. A szerző szerint Joe Biden a kínai expanziót találja a legfenyegetőbbnek, így Európának megnövekedik majd a szerepe, hogy ellenpólust képezzen Oroszországgal szemben, és hogy meggátolja Moszkva további befolyásszerzését a kontinensen. E kérdéskörben a szerző felveti az iráni kérdést is. Míg Európa továbbra is kiáll az atomalku mellett, addig nem valószínű, hogy az Egyesült Államok vissza fog ebbe térni, hiába lesz demokrata az elnök.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Ronald Reagan óta a képlet adott: a fehér keresztények többnyire a republikánus jelöltre szavaznak, míg a színes bőrű keresztények és mindenki más a demokraták mellett teszik le voksukat. Látszólag ez a tendencia mutatkozott meg idén is, akadtak azonban kulcsfontosságú államok, ahol volt némi eltérés. Vajon pont ennyi kellett ahhoz, hogy Donald Trumpnak távoznia kelljen? Joel C. Rosenberg, az All Israel News publicistája, valamint Tom Gjelten, az amerikai nemzeti közszolgálati rádió munkatársa igyekezett válaszokkal szolgálni.

Szerző: Hegedős Soma

A hét elején Király Miklós, az ELTE jogi karának korábbi dékánja, jogászprofesszor kemény kritikával illette a magyar kormányt a jogállamisági vitában. Király szerint a magyar kormány ellenkezése az Európai Unió költségvetési tervezetének elfogadása tekintetében politikai és gazdasági szempontból is romboló hatású. Ráadásul jogilag sem védhető, hiszen az uniós támogatások összekötése a jogállamiság feltételrendszerének betartatásával összhangban áll az ún. koppenhágai kritériumokkal és az Európai Unió alapszerződéseiben foglalt értékekkel is, amelyek között a jogállamiság ugyancsak felsorolásra került.

Anélkül, hogy bármelyik kormányzatnak az igazságszolgáltatás korrumpálásra irányuló bármilyen lépését igazolni kívánnánk, fontos leszögezni, hogy Király kritikája sok tekintetből egyoldalú és számos lényeges európajogi szempontot hagy figyelmen kívül.

A WHO szerint Izrael megsérti a palesztinok „egészségügyi jogait”, Magyarország elutasította a határozatot. Valóban megsérti Izrael a palesztin területeken élők egészségügyi jogait, ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet határozta állítja? A United Nations Watch szerkesztőinek írása. 

Les Mureaux egy kisváros Párizs közelében. E francia településen mondott beszédet Emmanuel Macron francia köztársasági elnök novemberben. A figyelemre méltó beszéd a radikális iszlám maró hatásának világos, bátor és riasztó diagnózisa volt Franciaországban. Macron az „iszlamista szeparatizmusra” hivatkozott − nem eufemizmusként, hanem olyan fogalomként, amely tökéletesen visszhangoztatja Franciaország és más nyugat-európai országok előtt álló kihívás nagyságát (bár egyesek még mindig nem veszik tudomásul ezt) − írja Rodrigo Ballester a European Conservative hasábjain.

Aki egy „iszlám Európa” helyett „európai iszlámot” akar, az kampányoljon a németországi imámok célzott és egységes képzése mellett – szólítja fel Olvasóit a cikk írója, Alan Posener a német Welt hasábjain.

Írta: Nagy Dávid, a Danube Institute kutatója

Ben Rhodes, Obama korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója és a Biden-kormányzatban magas rangú pozíció potenciális várományosa az amerikai MSNBC csatornának adott interjújában dicsekedett el arról, hogy Joe Biden telefonon máris több külföldi ország vezetőjével egyeztetett beiktatását követő politikájáról. Mindez csak azért érdekes, mert a demokraták nagy felháborodásának kíséretében 2016-ban éppen hasonló ügy miatt kellett lemondania Michael Flynn-nek, Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának.

Joe Biden megválasztott amerikai elnök átmeneti csapatában a munkatársak többsége nő, és a munkaerő több mint 40 százalékát színes bőrű emberek teszik ki – derül ki az NBC News adatelemzését bemutató Ali Vitali írásából.

A Kaukázus puskaporos hordója az elmúlt másfél hónapban újra berobbant, és az igen intenzív harcokat követően − mely során egyre valószínűbb, hogy háborús bűnöket is elkövettek − a napokban a felek békét kötöttek egymással. Kérdés ugyanakkor, hogy ez a békeszerződés valóban szavatolja-e a régióban élő emberek biztonságát, és ha igen, akkor mennyi időre? A konfliktust mindemellett tovább bonyolítja az egyre agresszívabb külpolitikát folytató Törökország, amely Azerbajdzsánt támogató akcióival nyíltan megkérdőjelezte Moszkva történelmi hegemóniáját a térségben.

Zöldül a Brit-sziget: várhatóan 2030-tól betiltja a benzinnel és dízellel működő új autók értékesítését Nagy-Britannia.

A koronavírus-járvány következtében az év elején még lakásárcsökkenésekre lehetett számítani, ehhez képest viszont drasztikus emelkedés figyelhető meg október óta. A politikusok ujjal mutogatnak egymásra az okokat keresve – a stuff.co.nz tudósítása a helyzetről.

Nagyon úgy fest, hogy Joe Biden költözhet a Fehér Házba az elkövetkező négy évre. Újraszámlálásokra és hosszas jogi procedúrákra lehet még számítani, de Biden pozíciója immár megingathatatlannak tűnik. Ennek ellenére a demokratáknak nincs túl sok okuk az örömre – Stephen L. Miller írása a The Spectator magazinban.

A francia társadalom belső kohéziója meggyengült. Az iszlamizmus térnyerése mellett a hagyományos köztársasági értékek elhalványulása is felelőssé tehető a társadalom polarizáltságáért − írja a Die Welt újságírója, Von Wolf Lepenies.

Az osztrák Kurier számol be arról, hogy az osztrák kormány úgy döntött, további jelentős pénzalapokat bocsát Jordánia és Libanon rendelkezésére, hogy hozzájáruljon az ottani szír menekültek ellátásához.

Világ proletárjai egyesüljetek? Szocialista fennhangú üzenetet küldött az egyenlőségről Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje a választások napján. Christine Rosen írása a Commentary Magazin hasábjain.

Mondhatnánk, hogy a baloldal teljesen elfogadó közeg, és senkit és semmit nem illet kritikával, főleg nem ideológiai alapon, így például az iszlamizmust sem kritizálja. Azonban ez az állítás nem állná meg a helyét, főleg nem Németországban – írja Deniz Yücel a Welt hasábjain.

Franciaország eddig ellenállt a megfigyelési technológia széles alkalmazásának a nyilvános-és köztereken. Ez hamarosan megváltozhat − írja Nicholas Vinocur a Politico európai kiadásának hasábjain.

„Az én generációm számára az Egyesült Államok továbbra is a remény, a szabadság és hasonlóan gondolkodás országa” − írja Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter a Politico európai hasábjain.

Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy amíg a választások eredményéről nem rendelkeznek amerikai jogi keretek között, addig Peking nem kíván gratulálni.

2023-ig évente több mint 400 ezer új bevándorlót fogadna be Kanada. A terv szerint a koronavírus-járvány által 2020-ban okozott hiányt szeretné pótolni az ország − jelentette be sajtótájékoztatóján Marco Mendicino bevándorlásügyi miniszter.

Az ausztriai és franciaországi tragikus merényletek nyomán a brit hatóságok megemelték a terrorkészültség szintjét.  A döntést az Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) határozta meg, melyben azt állítják, hogy egy esetleges terrortámadás „nagyon valószínűvé” vált.