A közelmúltbeli választások egyre inkább azt mutatják, hogy a hosszú ideje bebetonozódott politikai struktúrák megkérdőjeleződni látszanak, és a fennálló rendszeren kívülről érkező jelöltek győzedelmeskednek. A jelenség megfigyelhető az Atlanti-óceán mindkét partján egyaránt. Russell Ronald Reno, a First Things nevű konzervatív lap szerkesztőjének cikke szerint a hagyományos jobb- és baloldal erodálódásának lehetünk tanúi napjainkban.
A regnáló amerikai elnök kampányában enyhén szólva is kritikus hangot ütött meg az iszlám vallás egészével szemben. Ehhez képest első hivatalos, külföldi útja a Közel–Keletre vezetett, melynek első állomása az USA hagyományos szövetségese, Szaúd Arábia volt.
A térség két, vezető hatalma, Szaúd Arábia és Irán között legendásan rossz a viszony. Richard Haass, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának elnöke ezt dolgozza fel a Financial Times-ban megjelent cikkében, melyet Trump Rijádban tett látogatása kapcsán írt.
Macron választási győzelme egyben Merkel győzelme is volt. Új francia–német kapcsolatok vannak kialakulóban, amelyekből erőt meríthet mindkét ország – írja a The Guardianban megjelent cikkében Natalie Nougayrede.
A keresztény értékek és a jelenlegi amerikai politika és közélet vajon hogy fér meg egymás mellett? Donald Trump elnöksége miatt gondolják úgy a politikai szakértők, hogy az Egyesült Államok válságban van, vagy a probléma mélyebben gyökerezik? Ezen kérdésekre keresi a választ Rod Dreher az American Conservative-ban.
Kanada foglalkoztatáspolitikája a közeljövőben több szempontból is változáson megy keresztül. Egyrészt javítani fogják a fiatal munkavállalók helyzetét, másrészt szigorúbb szabályokhoz fogják kötni a külföldi munkavállalók alkalmazását. A nagy volumenű reformokról Jerry Dias és a Huffington Post munkatársai adnak pontosabb képet.
A szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd dilemmájára meglehetősen eltérő megközelítést alkalmaznak Európa és az Egyesült Államok. Míg a legtöbb európai ország a történelmi tanulságok miatt kriminalizálja a gyűlöletbeszédet, és rutinszerűen bűnvádi eljárást is indít a törvényszegőkkel szemben, az Egyesült Államokban fontosabb a véleménynyilvánítás – legalábbis a politikai jellegű véleménynyilvánítás – védelme.
Nyomozás indult az Egyesült Királyság-beli politikai pártokkal szemben az ügyben, hogy törvénysértőnek minősül-e az a gyakorlat, ha a szavazókat személyre szabott hirdetésekkel veszik célba a Facebookon. Feltételezések szerint ugyanis a brit politikai pártok a Brexit-népszavazást megelőző kampány során személyre szóló hirdetésekkel szerezhettek szavazatokat, a közösségi médiás kampány ezáltal befolyásolhatta a referendum kimenetelét, mivel a kilépéspártiak üzenetei uralták az online teret.
Csendben haldoklik a demokrácia – hirdeti a világszerte egyre ismertebb mondást a Washington Post, és tulajdonképpen igaza is van. Csak éppen ezt Benjamin Weingarten, a City Journal szerzője szerint nem az Trump Amerikájában kell keresni.
Justin Trudeau 2016 márciusában jelentette be, hogy Kanada indulni szeretne a 2021-től felszabaduló ideiglenes tagságáért az ENSZ Biztonsági Tanácsban. Ottawának viszont mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hogy helyet kapjon a világ egyik legbefolyásosabb döntéshozatali szervében.
A Nílus völgyének országa az Amerikai Egyesült Államok által nyújtott hivatalos segélyezés egyik kiemelkedő célpontja – Izrael, Afganisztán, Jordánia és Pakisztán mellett. Egyiptom közel négy évtizede, 1978 óta közel 30 milliárd dollár segélyben részesült. A társadalmi fejlődést propagáló támogatások mellett a dotáció tetemes része katonai célú segély. Habár Egyiptom legfőbb stratégiai partnere az Egyesült Államok, az egyiptomi haderő jelentős nehézségekkel küzd a terrorizmus elleni harcban. Ennek okait járja körül David Schenker a Foreign Affairs-en megjelent cikke.
Váratlanul menesztette James Comeyt, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóját Donald Trump amerikai elnök. Az FBI az elnökválasztást érintő orosz beavatkozást, illetve Trump kampánycsapatának esetleges orosz kapcsolatainak ügyében folytat nyomozást. A vizsgálódások élén Comey állt, aki tízéves ciklusának csupán negyedik évét töltötte éppen, ő az Obama-adminisztráció utolsó vezető beosztású embere volt, akit Trump megtartott beiktatása után.
A második világháború óta a hatalom egyre inkább kezdett eltolódni a szuverén államok szintjéről a multinacionális vállalatok és intézmények felé. Fordulat jöhet? A nacionalizmus és globalizmus kibékíthetetlen ellentétének témáját dolgozza fel cikkében Gilbert T. Sewall, az American Conservative szerzője.
Donald Trump amerikai elnök május 4–én egy újabb elnöki rendeletet írt alá, amely a szabad vallásgyakorlást hivatott biztosítani. A rendelet a konzervatív keresztény szavazóinak tenne kedvére − írja Paul Waldman a The Weekben.
A tavalyi átmeneti elhidegülés után úgy tűnik, normalizálódtak a brit-kínai kapcsolatok, miután Philip Hammond pénzügyminiszter azok további megerősítésének szükségességéről beszélt Pekingben az „Egy övezet, egy út” elnevezésű nemzetközi konferencián.
Az Egyesült Államoknak hosszú időbe tellett, mire hajlandó volt kezelni a fekete lakosainak helyzetét és jogait. Carl Paulus a feketék szegregációjának folyamatáról, az állam meghatározó szerepéről és az amerikai polgárháború utáni társadalmi egyenlőtlenségről fejti ki gondolatait Richard Rothstein „The Color of Law” című könyvét alapul véve.
Philip Giraldi, a The American Conservative szerzője szerint szerint Izrael, Törökország és az Öböl–menti arab államok szívesebben látják Szíriát káoszba süllyedni, mintsem hogy újra az Aszad–kormány kezébe kerüljön.
A latin, majd a francia nyelv hosszú évszázadokig működtek közvetítő nyelvekként. A brit birodalom és az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi fellendülésével az egész világon elterjedtté vált az angol, a 20. századtól a modern kor lingua francájáva lépett elő.
A minapi brit helyhatósági választások a konzervatívok győzelmét és a Munkáspárt újabb gyengülését hozták. A patinás baloldali párt már hetedik évét tölti ellenzékben, ám ennek ellenére sem képes megszorongatni a torykat. Hogy miért nem, arra a The Telegraph riportja keresi a választ.
Az establishment pártjai világszerte válságban vannak – Görögországtól Franciaországon át az Egyesült Államokig erre több példát is találunk. A világ legrégebbi politikai pártja, a brit Konzervatívok viszont fénykorukat élik a jelenlegi politikai helyzetben – ebben azonban számos tényező szerepet játszik, melyeket a The Economist vizsgált meg.
Maga helyett csak levelet küldött Washingtonba a Nobel-békedíjas Ang Szan Szu Csi, Mianmar külügyminisztere és egyben de-facto vezetője − nem volt jelen, amikor Rex Tillerson amerikai külügyminiszter fogadta a délkelet-ázsiai országok diplomáciai vezetőit. Hiánya már csak azért is figyelemreméltó, mert Mianmar az Egyesült Államok közreműködésével nemrég lépett a demokratizálódás útjára.
Bill English új-zélandi kormányfő május 3-án bejelentette, hogy 321 millió dollárt különít el a költségvetésben szociális beruházásokra, amely az elkövetkező négy évben kerül felhasználásra. A belpolitikai lépést Paul McBeth és Audrey Young, a New Zealand Herald újságírói ismertetik az olvasóval.
Írországban várhatóan jövő évben tartanak népszavazást az új abortusztörvényről. A szavazás előreláthatólag lazítana Európa legszigorúbb abortusztörvényén. Jelenleg évente körülbelül 5000 ír nő utazik külföldre, hogy terhességmegszakító beavatkozást vegyen igénybe.
A politikai és gazdasági elit az Atlanti–óceán mindkét oldalán továbbra is azzal hitegeti magát, hogy nincsen gond vagy aggódnivaló, hiszen a populizmus egy átmeneti kellemetlenség. „A globális elit úgy gondolja, hogy nyeregben ül. Rég tévedtek ilyen nagyot” – véli Damon Linker a The Weekben megjelent írásában.
A Demokrata Párt állami, illetve szövetségi szinten egyaránt súlyos veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni az elmúlt években. „Bizonyára eljött az idő, hogy a pártvezetés határozott megoldásokat kínáljon az amerikai szavazók problémáira” – írja Clare Foran a The Atlanticban megjelent írásában.
Finnország, Hollandia és az Egyesült Államok példáját követve Kanada is kísérletezésbe kezd a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésére. Kathleen Wynne, Ontario tartomány miniszterelnöke a minap számolt be a projektről, amely 3 éven keresztül fog futni, tavasz végén indulna és 4 ezer ontariói lakost érintene.
Már több mint 20 éve az amerikai politika bármilyen átrendeződését heves reakció, tüntetések és élénk politikai aktivizmus követi a másik oldalról. Paul Waldman The Weekben megjelent cikke szerint ennek az érdekes és egyben aggasztó politikai folyamatnak erős társadalmi és politikai gyökerei vannak.
A bevándorlás globális kérdései Új-Zélandon is megosztják a társadalmat. A 2017 szeptemberében tartandó választásig meghatározó témák lesznek a kampányban a migrációval kapcsolatos intézkedések. Martin Van Beynen és Heather du Plessis-Allan fejtik ki véleményüket.
A mesterséges intelligencia kifejezést elsőként egy amerikai számítógéptudós, John McCarthy használta 1955-ben. A kutató úgy látta, hogy elvben a tanulás minden aspektusa, illetve az intelligencia bármely jellegzetessége leírható olyan precízen, hogy egy gép azt utánozni tudja – a szoftverfejlesztők ma is ezt a célt igyekeznek elérni. Az utóbbi évtizedekben egyre látványosabb a mesterséges intelligencia térhódítása, illetve a robotok alkalmazása az ipari termelésben. Egy nemrégiben megjelent tanulmány azt vizsgálja, hogy a technológiai fejlődés hogyan érinti az emberi munkaerő helyzetét. A kutatás főbb következtetéseit Gillian B. White a The Atlanticon megjelent cikke foglalja össze.
Napjaink legfontosabb energiaforrásai közé tartozik a kőolaj és a földgáz. Ausztrália földgázkészletei kiemelkedőek, nem véletlen tehát, hogy Malcolm Turnbull miniszterelnök erős kritikákat kapott azt követően, hogy a gáz árának felére csökkentésére tett ígéretet, amelyet az exportra vonatkozó szigorítások bevezetésével érne el.