Macron választási győzelme egyben Merkel győzelme is volt. Új francia–német kapcsolatok vannak kialakulóban, amelyekből erőt meríthet mindkét ország – írja a The Guardianban megjelent cikkében Natalie Nougayrede.

Angela Merkel német kancellár és az újonnan megválasztott francia államfő, Emmanuel Macron rögtön találkozott is egymással. Első pillantásra talán azt lehet gondolni, hogy a tapasztalt német kormányfő a meghatározó fél, hiszen a gazdasági nehézségekkel küzdő Franciaország fiatal elnöke aligha tudna egyenlő partnerként tárgyalni Angela Merkelel.

Viszont korunk sajátos politikai klímájában a valóság máshogy látszik kirajzolódni: Emmanuel Macron a választási győzelmével nem csak a német kancellárt, hanem egész Európát mentette meg egy politikai káosztól. Nem lenne meglepő tehát, ha Merkel nagyobb hálával és együttműködési hajlandósággal fordulna Franciaországhoz, mint ahogyan azt eredetileg elképzelhető volt.

A Brexit–szavazás és Donald Trump megválasztása megkérdőjelezte, hogy a mai liberális demokráciák képesek-e választ adni a modern kor kihívásaira. Egy Le Pen vezette Franciaország minden bizonnyal megpecsételte volna Merkel sorsát, azon német kancellárként, akinek a vezetése alatt esett darabjaira az európai projekt. Berlin tehát azon dolgozik, hogy továbbra is fenntartsa az Európába vetett hitet. Merkel a találkozó előtt pozitívan nyilatkozott és előrevetítette egy „rugalmasabb európai fejlődés” lehetőségét és kifejtette, hogy „Németország jövője Európán múlik. Németország csak akkor erős, ha Európa is az”.

Merkel akarva-akaratlanul találta magát Európa vezető pozíciójában az elmúlt években hevesen bírálták őt többek között a görög pénzügyi krízis, illetve a menekültválság kezelése miatt. Szerepéhez hűen így minden követ meg fog mozdítani, hogy a júniusban tartandó francia parlamenti választásokon Macron elnöksége számára kedvező eredmény szülessen.

Berlin részéről viszont elvárt a visszafogottság, mivel „Macron politikai ellenfeleinek populista szárnya ebből minden bizonnyal arra következtetne, hogy Németország diktálja a francia politikát” – írja Nougayrede.

Merkel és Macron találkozója tehát nem egy újabb epizódja a megszokott francia-német diplomáciának, hanem az ellenállást hivatott kifejezni. Éppen akkor, amikor Trump megteszi első látogatását Európában.

„Mivel Merkel öröksége nagymértékben függ Macron teljesítményétől, a két partner közötti erőviszonyok kiegyenlítettebbek lesznek, mint gondolnánk. Ez őszinte együttműködés lesz, amely kölcsönös előnyöket biztosít” – zárja a cikket Nougayrede.

Szemlézte: Daam Alexandra