Az amerikai köztársaság rossz állapotban van − írja Damir Marusic az American Interestben. Szerinte az identitáspolitikák összeegyeztethetetlenek a közös célon alapuló demokráciával.

Elszabadultak a kultúrharcos indulatok Amerikában. Patrick J. Buchanan szerint szinte már a második polgárháborúról lehet beszélni.

Vajon tényleg vége az amerikai huszadik század második felét meghatározó konzervatív mozgalomnak? − teszi fel a kérdést Matthew Continetti a National Review-ban.

Az okos kütyük mélyreható változást okoztak a fiatalok életében − és súlyosan boldogtalanok lettek miattuk. Az okostelefonok elpusztítottak egy nemzedéket? − teszi fel a kérdést Jean M. Twenge a The Atlanticban megjelent cikkében, amiben az okos kütyünk fiatal nemzedékekre gyakorolt romboló hatását elemzi.

A többek között a bőrszín szerinti kisebbségek ügyét újra piedesztálra emelő baloldal éppen a színes bőrű kisebbségeket szorítja vissza egy sarokba − írja Jason Riley a Nationa Review-ban.

Új törésvonalak keletkeztek a jobboldalon belül, és ezekben a vitákban Putyin is szimbólummá vált. Ugyan a vonalas jobboldaliak frusztrációja érthető, nem kellene figyelmen kívül hagyni a putyini politika Nyugatra leselkedő veszélyes vonásait − írja Paul Gottfried az American Conservative-ban.

Egyre hangosabb és egyre türelmetlenebb a radikális baloldali mozgalom a brit fiatalok között. Az Independentnek Lyida Ibrahim, egy fiatal szabadelvű írta le, hogyan szorítják félre a másként gondolkodókat az új radikálisok.

John O'Sullivan, a Danube Institute elnöke a National Review-ba írt cikkében azt fejtegeti: Donald Trump erős és sikeres beszédet mondott Varsóban, s beszédében a Nyugat valódi értékeit védte meg.

Új szocializmus köszönthet Amerikára, ha Donald Trump elbukik − írja az American Conservative szerzője.

Nem sikerült az áttörés a demokratáknak Georgia 6. számú kongresszusi választókörzetében, ahol kedden rendkívüli választást tartottak. A demokraták számára, akik rengeteg pénzt pumpáltak a kampányba, bár fájó lehet a vereség, de bizakodásra ad okot, hogy a párt tavaly novemberi 23 százalékpontos hátránya mostanra 4 százalékpontra csökkent.

Ausztrália két évtized után újra fegyveramnesztiát tart, annak érdekében, hogy megküzdjön a terrorizmussal és megakadályozza az illegális fegyverek országba való áramlását.

Az Egyesült Királyság előrehozott választása számos meglepetést okozott. Amellett, hogy a korábban kormányon lévő Konzervatív Párt elvesztette biztosnak vélt többségét, az új parlament összetételét tekintve számos újdonság figyelhető meg: megválasztották az első szikh képviselőnőt és történelmi magasságokat ért a brit parlamentben a nők aránya.

Az Új-Zélandba évente érkező bevándorlók száma új rekordot ért el, amikor idén 70 ezer fölé emelkedett. Bár a pártok egyetértenek abban, hogy a helyzetet mielőbb kezelni kell, a megoldási javaslatok jelentősen különböznek egymástól. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Andrew Little frissen ismertetett programjában a bevándorlók számának évi 20–30 ezerrel való csökkentését irányozta elő.

A britek azt várták a Brexittől, hogy az összekovácsolja majd az Egyesült Királyságot. A június 8–i előrehozott választás azonban sokkal mélyebb kulturális és generációs törésvonalakra világított rá. A The Economist elemzésében úgy véli, Nagy-Britannia az Egyesült Államok töredezett társadalma felé halad.

Az internet kezdetekor sok kutató abban bízott, hogy az információk könnyebb elérése mindenkit okosabbá tesz majd. A világhálónak köszönhetően az embereknek nem kell könyvtárba menniük, hogy tájékozódni tudjanak, megismerhetik mások nézőpontját, egy vitában mindkét oldal érveit, továbbá egyszerűen és gyorsan ellenőrizhetik a tények valóságtartalmát. Egy nemrégiben készült kutatás eredményei alapján azonban úgy tűnik, az emberek közösségi médiás viselkedése nem váltotta be ezeket a reményeket, sőt, éppen ennek ellenkezője történt.

A Párizsi Egyezményt aláíró 195 ország közül visszalépett az Egyesült Államok: Donald Trump bejelentette, hogy visszavonja országa elköteleződését, amelyet elődje a klímavédelem irányába tett. Valóban egy nemzetközi, kormányközi egyezmény lehet a megoldása a klímaváltozás megállításának? Az államok kormányai vagy inkább az üzleti élet befolyásos képviselői tehetnek többet bolygónk megvédéséért? Ezen kérdésekre keresi a választ Josiah Neeley, az American Conservative hasábjain.

A szakszervezetek és a Brexit is megnehezítheti Írország új kormányfőjének munkáját. Június 2-án Enda Kenny, az eddigi Taoiseach – amely az ír kormányfőt jelenti – lemondott posztjáról, ezt követően választották meg Leo Varadkar- a Fine Gael párt élére, egyben Írország új miniszterelnökét. Az egyre éleződő Brexit körüli viták és Varadkar nem túl barátságos kapcsolata a szakszervezetekkel még sok fejtörést okozhat az új Taoiseach-nak. Írország új miniszterelnökének kihívásait Cormac McQuinn és Anna Marie Walsh, az Irish Independent munkatársai mutatták be.

Az Egyesült Államok elnöke májusban rábólintott a szíriai kurdok katonai megsegítésére, amely az Iszlám Állam de facto fővárosa, Rakka visszafoglalására irányuló katonai műveletek terén valósulna meg. Törökország – aki terrorista csoportként tekint a Szíriai Demokratikus Erőkre – azonban megfenyegette az Egyesült Államokat, hogy a török haderő esetleges támadásokat indíthat a térségben az amerikai katonák ellen, ha a kurdok megsegítése ténylegesen megtörténik. A két NATO tagállam és az ISIS kiűzésének lehetséges következményeiről Daniel L. Davis fejti ki véleményét.

Nem teljesen biztos a fölényes győzelem a brit Konzervatív Párt számára az előrehozott választás napján. Theresa May miniszterelnök még áprilisban kezdeményezte az előrehozott választásokat, akkor a kormánypártnak 20% feletti előnyt mértek a Munkáspárttal szemben. A csütörtöki szavazás előtt a különbség azonban pár százalékra apadt. A szűk kéthónapos kampány ugyanis korántsem a konzervatívok tervei szerint alakult, a Brexit helyett az egészségügy és a biztonság kérdése is nagyobb hangsúlyt kapott.

Németországnak most az a feladata hogy védelmezze a transzatlanti kapcsolatokat, és bizony nem mástól, mint az Egyesült Államok elnökétől, Donald Trumptól – írja Thomas Kleine-Brockhoff a The American Interestben megjelent cikkében.

Andrew Scheer korábbi képviselőházi elnök személyében a kanadai Konzervatív Párt új pártelnököt választott. A Kanadában kormányzó liberálisok a Scheer-féle abortuszellenes és a melegjogokkal szembeni álláspontokkal támadja a konzervatívokat. A Konzervatív Párton belüli feszültséget és a liberálisok álláspontját Althia Raj és Joan Bryden, a Huffington Post Canada munkatársai ismertetik.

A második világháború utáni (Nyugat-)Európa számára létfontosságú volt az Egyesült Államok által nyújtott katonai és pénzügyi segítség. A hidegháború ideje alatt egyszer sem kérdőjeleződött meg az euroatlanti együttműködés jelentősége, az 1990-es évek óta azonban jelentősen változott a nemzetközi rendszer, az Egyesült Államok és Európa kapcsolatát is próbára tették a közelmúlt eseményei. Az American Interest nevű konzervatív magazin szerkesztőjének, Jacob Heilbrunn cikke szerint Donald Trump elnöksége jelentős fordulatot hozhat a transzatlanti viszonyrendszerben.

Ezermilliárd dollárt, azaz mintegy 275 ezer milliárd forintnyi összeget költene Donald Trump kormánya infrastrukturális beruházásokra az elkövetkezendő 10 évben. A Newsweek úgy tudja, az elnök ezen a héten országos körútra indul, hogy felmérje az ország infrastrukturális állapotát.

Az amerikai elnök egyre kevésbé elkötelezett az európai demokratikus vezetők irányába, miközben egyre megengedőbb a kelet autokratáival szemben. Ebben a légkörben félő, hogy a nyugati világgal való szakítás is a terítéken lehet, figyelmeztet Pat Buchanan, a Chronicles Magazine publicistája.

Egyre kevesebben választják lakhelyül és munkahelyül Albiont, amióta a britek az EU-ból való távozás mellett döntöttek. Különösen igaz ez a közép- és kelet-európai régióra, ahonnan több mint harmadával csökkent a bevándorlók száma. A világ egyik legnagyobb álláskereső oldalán pedig egyre kisebb az érdeklődés az Egyesült Királyság-beli munkák iránt. A szigetország továbbra is a legnépszerűbb célpontnak számít Európában, ám ez az uniós kilépés után ez változhat.

Ebben a hónapban készült el az európai KidsRights nevű érdekvédelmi szervezet éves beszámolója, amelyben a résztvevő országok gyermekjogi helyzetéről tesznek jelentést. A 165 vizsgált országból Új–Zéland a 158. helyen végzett.

Daniel Larison három szerző gondolatmenetét tárja az olvasó elé, akik kissé eltérő módon közelítik meg a politikai realizmus eszméjét, mint a legtöbb realista gondolkodó. Az American Conservative hasábjain Larison igyekszik bebizonyítani, hogy ezen új alapvetések nem állják meg a helyüket a külpolitika jelenlegi vonatkozásaiban.

Írországban májusban jelentős szerepet kaptak a klímavédelmi és egészségügyi kérdések. Egyrészt a kormány energiacsökkentési tervére jött ki válaszul a PwC jelentése, amelyet Paul Melia ismertet az olvasóval. Másrészt európai viszonylatban egyedülállóan magas radongáz koncentrációt mutattak ki az országban, amely akár halálos kimenetelű is lehet magas radioaktivitása által. Erről az Irish Times és az Irish Mirror munkatársai tollából tudhatunk meg többet.

A liberálisok nagyon helytelenül beletörődtek az enervált amerikai gazdasági növekedésbe. Azonban amire új költségvetésével Trump készül, rosszabb lehet annál – véli Jeff Spross, a The Week publicistája.

Trump beiktatása óta a demokratáknak nem igazán volt idejük arra, hogy a sebeiket nyalogassák tavaly novemberi, meglepő választási vereségük után. Nem úgy Bernie Sandersnek, aki folyamatosan kampányol és még saját mozgalmat is alakított.