Nyomozás indult az Egyesült Királyság-beli politikai pártokkal szemben az ügyben, hogy törvénysértőnek minősül-e az a gyakorlat, ha a szavazókat személyre szabott hirdetésekkel veszik célba a Facebookon. Feltételezések szerint ugyanis a brit politikai pártok a Brexit-népszavazást megelőző kampány során személyre szóló hirdetésekkel szerezhettek szavazatokat, a közösségi médiás kampány ezáltal befolyásolhatta a referendum kimenetelét, mivel a kilépéspártiak üzenetei uralták az online teret.
A brit politikai pártokkal szemben zajló hivatalos nyomozást az információügyi biztos hivatala (Information Commissioner’s Office, ICO) vezeti. Feltételezések szerint a Brexit-népszavazás előtti kampányban személyes adatokat használtak fel politikai célokra. Ezek a politikai üzenetek viszont sérthetik az adatvédelmi törvényt. Egy elemző cég is érintett lehet az ügyben.
Idén márciusban egy maradáspárti képviselő, Stephen Kinnock hívta fel az elektori bizottság figyelmét a kérdésre, hogy vizsgálják meg a kilépéspártiak és a Cambridge Analytica (CA) nevű elemző cég szerepét a kampányban, mivel az érintettek nem nyilatkoztak ez ügyben. Az ICO ezt követően bejelentette, hogy egy értékelést készítenek az adatvédelemmel kapcsolatos kockázatokról az adatelemzések politikai célra való felhasználása kapcsán.
Elizabeth Denham, az Egyesült Királyság információügyi biztosa kijelentette, azt szeretné, ha az új vizsgálat eredményeként napvilágra kerülhetnének azok az információk, hogy miként használták fel a szavazók adatait a politikai kampány során. Ezen a területen ugyanis egyelőre még sok a kérdőjel. Továbbá több állítás is elhangzott azzal kapcsolatban, hogy a kampányban a pártokkal együtt dolgozó cégek képesek lehetnek az online térben összegyűjtött adatok alapján meghatározni a szavazók politikai irányultságát, ez alapján pedig valamilyen módon célba venni őket, például személyre szabott hirdetésekkel a közösségi portálokon.
Az információügyi biztos hivatala nemcsak a Brexit-kampány alatti tevékenységeket vizsgálja ki, hanem elemzik a jelenlegi választási kampány módszereit is. A hivatal nemrégiben találkozót szervezett a politikai pártokkal, ahol frissítették a kampányokra vonatkozó és pártoknak szóló adatvédelmi rendelkezéseket. Mindennek az a célja, hogy emlékeztesse őket: a törvény ugyanúgy érvényes a Facebookról és Twitterről származó adatok összegyűjtésére is, mint bármely más forrásból származó adatokra.
Az információügyi biztos kiemelte, megérti, hogy a politikai pártoknak szükségük van arra, hogy a közösségi média felületein tartsák a kapcsolatot szavazóikkal. Ugyanakkor azt is mondta: „Azt hiszem, ha a politikai kampányok vagy harmadik felek [cégek] képesek rendkívül precíz digitális adatokat gyűjteni azért, hogy hirdetéseikkel személyre szólóan célozzák be az embereket, ezzel azt hiszem, egy új korszakba lépnek át, és ezzel túlmennek a törvényi kereteken.”
A most zajló választási kampányban a politikai pártok meglehetősen heves harcot vívnak a Facebookon, az információügyi biztos pedig arra figyelmeztette őket, nehogy megsértsék az ország szigorú adatvédelmi törvényét [Data Protection Act (DPA)]. Az Egyesült Királyság lakosságának mintegy 60 százaléka rendelkezik Facebook-fiókkal, így a pártok egyre fontosabbnak érzik, hogy szavazóikkal e csatornán kommunikáljanak. A biztos szerint azonban a szavazók közösségi médiás aktivitásának elemzésén alapuló személyes üzenetek küldése ellenkezik az adatvédelmi törvénnyel.
A két nagy párt várhatóan egymilliárd fontot költ facebookos hirdetésekre a 2017-es választási kampány során, kihasználva a közösségi oldal képességeit a specifikus szavazói csoportok megcélzására a megfelelő videós és szöveges üzenetekkel. A kormányzó konzervatív párt közvetlen digitális támadást indított Jeremy Corbyn ellen, kihasználva annak népszerűtlenségét. A konzervatívok korábban fölényben voltak a Facebook-lájkok és megosztások tekintetében, ám a legutóbbi elemzések szerint most a munkáspárt került előnybe.
Szemlézte: Szalai Réka
