Egy francia lap közvélemény-kutatása szerint Jacques Chirac korunk legkedveltebb francia elnöke Charles de Gaulle után. A nosztalgián túl mi állhat az eredmény hátterében? Marion Van Renterghem, a The Guardian francia szerzője kereste erre a válaszokat.

Divat lett az amerikai-orosz konfliktusokért egy személyben Putyint felelősségre vonni, azonban úgy tűnik, az oroszok Amerikával szembeni elégedetlensége megelőzi Putyin elnöki ciklusát. John Evans, az 1994-1997 közötti szentpétervári általános amerikai konzul portréja Putyinról, ami a National Interest hasábjain jelent meg.

Bernie Sanders friss szívműtéte ellenére is elment a Demokrata Párt október 15-ei tervezett fő vitájára.

Az új-zélandi parlament eltörölte a törvényt, ami alapján Afrikából és a Közel-Keletről csak családi kötelékkel rendelkező migránsok kaphattak menekültstátuszt az országban, sőt mostantól több embert is fognak fogadni, írja a New Zealand Herald.

Meg kell-e változtatni a kanadai eutanáziára vonatkozó törvényt? A szövetségi vezetők októberben többek között erről is vitáztak – írja a Global News kanadai hírportál.

Nem kérdés, hogy a nagyhatalmak kormányai beavatkoznak-e mások választásaiba. Megtehetik és meg is teszik. Ennek a műfajnak azonban nem Oroszország, hanem maga az Egyesült Államok az igazi nagyágyúja, írja Andrew McCarthy, a National Review kolumnistája.

Elizabeth Warren népszerűsége növekszik, Joe Biden kárára – írja Frank Camp a Daily Wire-ban.

„Az első világháború olyan képet ad a világról, ahogy az van, ahelyett, amilyet mi szeretnénk látni” – kezdi véleménycikkét Sam Canter a The National Interest hasábjain.

A cél az volt, hogy Ausztrália a 10 legnagyobb fegyver exportőr ország egyike legyen, az eredmény az lett, hogy csak költésben tudtak feljebb jutni a létrán – írja Andrew Greene az ABC-n.

Az amerikai társadalom legsebezhetőbb szegényei a hajléktalanok. Az Acton Institute tíz olyan tényt gyűjtött össze az amerikai hajléktalanságról, ami segít tisztábban látni a helyzetet.

Az alkotmányos felelősségre vonási eljárás nem jelentene választ az Egyesült Államok politikai válságára, ehelyett új politika kialakítására kellene törekedni – osztja meg gondolatait Samuel Moyn, a Yale Egyetem történelemés jogprofesszora a The Guardian hasábjain.

„Elloptátok az álmaimat és a gyerekkoromat az üres szavaitokkal” – talán a legsúlyosabb és legkíméletlenebb mondat, ami az ENSZ-ben valaha is elhangzott. De mégis hogyan kéne reagálnunk Greta Thunberg szavaira? A Spectator újságírója, Dominic Green erre próbál meg választ adni.

Bernie Sanders vagyonadó kivetését javasolta a milliárdosok megszüntetése és saját, költséges belpolitikai programjának finanszírozása érdekében – írja a Reason magazin.

Az ír miniszterelnök, Leo Varadkar tanácsadói szerepet kíván játszani a brit kormány Észak-Írországot érintő ügyeiben, amennyiben az ismét bevezeti a közvetlen uralmat a tartományban – számol be Shane Harrison, a BBC dublini tudósítója.

Komoly társadalmi feszültségeket okoz Cook kapitány megítélése az új-zélandi nemzeti emlékezetben – írja Joshua Cheetham és Francis Mao a BBC-n. 

Leo Varadkar ír miniszterelnök az ENSZ New York-i klíma-csúcstalálkozón bejelentette, hogy országa öt év alatt megszünteti a szénenergia felhasználását. Mindehhez csak egy 30 milliárd eurós karbonadóra van szükség, írja az Irish Times.

Csaknem 1900 letartóztatott kaphatja majd vissza a szavazati jogát a walesi kormánytól – számol be a BBC újságírója.

A liberális miniszterelnök arcfestéses botránya meghozta a várt eredményt az ellenzéknek, a Konzervatív Párt mindössze egy hét alatt megfordította az erőviszonyokat, írja a Global News.

Egészen egyedi ötlettel állt elő Paul Brian, a BBC, a Reuters, a Foreign Policy és az American Conservative újságírója a szeptember 23-án megjelent véleménycikkében. Ebben arról ír, hogy véleménye szerint nagyon sok felgyülemlett stressztől meg tudnának szabadon a fiatal férfiak, ha ellenőrzött, biztonságos környezetben tudnák rendezni konfliktusaikat, elsősorban fizikai küzdelemmel.

Az abortusz és melegházasság után újabb megosztó kérdésben dönthet a legfelsőbb bíróság – írja Nicole Russel az American Conservative-ban. 

Indonézia visszaküld 100 konténernyi műanyag szemetet szennyezettsége miatt – írja James Massola és Karoni Rompies a The Sydney Morning Heraldban. 

Hivatalos imahelyet kap a Perzsa-öböl mentén élő zsidó közösség – jelenti a Jerusalem Post.

Andrew Yang olyan populista mozgalmat épít, amit a hagyományos baloldal is ugyanolyan nehezen ért meg, mint a jobb. Pedig a képlete majdhogynem pofonegyszerű – írja Peter Beinart, az Atlantic újságírója és a New York-i City Egyetem politológusa friss cikkében.

Számos kormányzati ág népszerűtlen az amerikai polgárok körében − tudósít a Reason magazin.

„Kellenek a minisztereink, mégpedig sürgősen!” – nyilatkozta egy interjúban az észak-írországi tartomány közszolgáinak vezetője, David Sterling a Belfast Telegraph hasábjain.

2016 óta a Brexit kérdése tönkretett már számos családi vacsorát, megosztott barátokat és családokat egyaránt. Azonban van egy család, amelyikben minden eddiginél látványosabb ez a törés. Ez pedig a Johnson család, amelynek története már-már olyan, mintha egy Shakespeare-drámát olvasnánk – írja a Spectator szerzője.

„A trudeaupisztikus liberalizmus nem az egyenlőségről, hanem a tanult, pénzes rétegnek az elnyomottak felé tanúsított jóindulatáról szól” – írja Stephen Daisley a brit Spectator-ben. Daisley véleménycikkében a Justin Trudeau kanadai miniszterelnök újabb „rasszista” botrányára reagál, amit szerinte teljesen másról szól, mint aminek a kanadai közélet látja. De ne szaladjunk túlságosan előre.

Lehetséges, hogy az új populista hullám a világpolitikában annak a jele, hogy „a szavazópolgárok erős apa-figurákat akarnak, akik majd harcolnak az értük?” – teszi fel a kérdést Mary Eberstadt, az American Conservative kolumnistája.

Ha nem korlátozzuk fogyasztásunkat, végül a bolygónkat fogjuk „elfogyasztani”. Eljött tehát az idő, hogy radikális lépéseket tegyünk a Földért − írja George Monbiot, a The Guardian rovatvezetője.

„Ha a nácikról vagy Sorosról van szó, a BBC-t nem érdekli az objektivitás” – írta véleménycikkében James Delingpole, a brit Spectator újságírója.