„Ha a nácikról vagy Sorosról van szó, a BBC-t nem érdekli az objektivitás” – írta véleménycikkében James Delingpole, a brit Spectator újságírója.
Mivel a nácizmus felemelkedése oly ritkán érintett téma manapság, legkevésbé az iskolákban – kezdi a cikkét nem kevés szarkazmussal a szerző –, a BBC készített egy roppant hasznos, három részes dokusorozatot (Rise of the Nazis), amely megmutatja, hogy a Hitler-sztori miért relevánsabb ma, mint a ’30-as években.
Az elmúlt évtizedben a brit köztévé hozzáállása a hasonló témákhoz gyökeresen megváltozott. Az objektivitás veszélye az, véli Delingpole, hogy a nézők esetleg eldönthetik, hogy mi a véleményük a látottak alapján. Egyesek például nem vennék észre a nyilvánvaló párhuzamokat Hitler, Farage, Turmp vagy a Brexit között.
A sorozat narrátora Cambridge volt történészprofesszora, Sir Richard Evans, aki időről időre elmagyarázza a színészek által eljátszott és nem valódi felvételeken alapuló eseményeket. Evans gúnyos mosollyal a száján ecseteli a hitleri politika legfontosabb jellemzőit, mint az erősen populista retorikát, az üres, de hatásos szlogeneket, és persze az elmaradhatatlan „Make Germany Great Again”-t, ha eddig nem lett volna egyértelmű az utalás.
Nos, akik mégsem találják ki, hogy kire vagy kikre is gondol a professzor, azokak sem kell csüggedniük, mert Twitter oldalán és cikkeiben folyamatosan emlékeztet mindenkit, kik is a rossz fiúk a 21. században. Legutóbb a Prospect közölte egy cikkét, amiben a brit politikát Weimarhoz hasonlította, megtámadva Trumpot és Johnsont, akik a parlamentjük és népük akarata ellen diktálnak változásokat.
No, de a sorozatban nem csak Evans mutat rá a történelem nagy tanulságaira, hisz ott van még Ash Sarkar is. A nevezetes hölgy egy tévés interjú alatt azzal hencegett, hogy ő „a szó szoros értelmében kommunista”, szélsőbalos aktivistaként pedig egy alkalommal kiállt egy nő mellett, aki antiszemita graffitit festett a varsói gettó falára. Nos, a Sarkarhoz hasonló emberek szakértelme nyilván elengedhetetlen egy Hitlerről szóló dokumentumfilm elkészítéséhez.
Természetesen Sarkar hozzájárulása a sorozathoz leginkább csak annyiból állt, hogy ő volt a „csinos kis barna női arc és egy pipa a megfelelő BBC diverzitás-négyzetben”, mintsem, hogy bármi hasznosat is mondjon. „Ezek az emberek az életedet akarják. Az egész létezésed akarják kitörölni” – magyarázza Sarkar történelmi jelenidőben, hogy igazán átérezhessük a téma komolyságát.
A szerző kedvenc része mégis az, amikor megjelenik a képernyőn Nigel Farage, a Leave.EU kampány kulcsfigurája, Nagy-Britannia legnépszerűbb pártjának, a Brexit Pártnak az elnöke. A sorozat párhuzamba emeli Hermann Göringgel, aki egy alkalommal a Reichstagban szándékosan nem nézett rá von Papen kancellárra, amikor az próbálta megragadni a figyelmét, ergó Farage is egy antidemokratikus, totalitárius rezsim bevezetésén dolgozik, ami elutasítja az alkotmányos rendet és a parlamentarizmust. Természetesen Farage nem volt megkérdezve, hogy akar-e szerepelni a sorozatban. De hát ez csak a BBC, ugyebár.
A másik dokumentumfilm (Conspiracy Files: The Billionaire Global Mastermind?), amit a BBC Soros Györgyről készített, „rosszabb, sokkal rosszabb”, írja Delingpole. „Eltekintve attól a köztudott esettől, amikor [Soros] megtörte a brit jegybankot 1992-ben, ezzel kényszerítve a fontot, hogy lépjen ki az Európai Árfolyam Mechanizmusból, még ott van az a kétes dolog, amit a BBC ‘filantrópiának’ nevez, de páran leginkább a nyugati civilizáció romba döntésének finanszírozásaként írnánk le.” Időszerű, hogy említi a hírhedt ’92-es spekulációt, ami pár napja ünnepelte 27. évfordulóját, és ami a briteknek különösen fájó pont, mivel több, mint 30 milliárd (!) euróba került a sziget adófizetőinek.
A szerző nincs elragadtatva Soros filantróp tevékenységeitől sem. Az országokat megszégyenítő hatalommal rendelkező tőzsdemágnás eddig 32 milliárd dollárt adományozott liberális célokra, a globális felmelegedés lobbitól a tömeges bevándorlás promoválásáig, amibe sokszor beletartozik az akár erőszakos szélsőbaloldali csoportok támogatása is, sorolja Delingpole. A BBC szerint mindezek csupán nagylelkű felajánlások az oktatás, az egészségügy, az emberi jogok és a demokrácia fejlesztésére.
Akkor miért is nem szeretjük Sorost? A szerző a megszokott szarkazmussal foglalja össze a brit köztévé álláspontját. „Az emberek, akik azt gondolják, hogy [Soros] ennél egy kicsit is gonoszabb lenne, azok főleg tetovált, rasszista, szélsőjobbos összeesküvés-hívők – és Trump rajongók, ha van is bármi különbség –, akik gyűlölete nagyrészt abból a tényből gyökerezik, hogy Soros zsidó. Szerintem a BBC-nek épp ideje felhagyni annak tettetésével, hogy a pártatlan tekintély hangja lenne, nem gondolják?”
Szemlézte: Orbán Tamás
