Bár az Európai Unió fenntartja mindenható nagyhatalmi létéről alkotott illúzióját, nem arra van tervezve, hogy képes legyen közbiztonsági válságokat kezelni − írja a Remix szerzője.

Az amerikai kormányzat jelentős összeget ajánlott fel a német vállalatnak, hogy kizárólagosságot szerezzen a koronavírus elleni vakcina kifejlesztéséhez – jelentette a Die Welt vasárnap.

EU-s nagykövetek Albániával és Észak-Macedóniával történő tárgyalások megkezdéséről értekeztek.

Kínáról a híreket január óta a COVID-19-ről szóló tudósítások dominálják. Ez elnyomta a világ figyelmét egy másik járványról, amellyel már 18 hónapja harcolnak a kínai hatóságok és gazdák: az afrikai sertéspestisről, amely 2018 óta pusztítja a sertésállományt mind Kínában, mint néhány környező országban.

A közelmúltban gyakran felmerült szakértők körében az a spekuláció, miszerint az Iszlám Állam és az al-Kaida helyi szervezetei összekapcsolódhatnak Afganisztánban, vagy legalábbis a szíriai együttműködésüknél még jobban összehangolhatják tevékenységeiket. Abu Bakr al-Baghdadi kalifa halála új bizonyítékkal szolgáltatott a két szervezet stratégiai különbségei és egymás területeiért folytatott kisebb harcai ellenére létrejövő együttműködésről.

Egy nagy politikai fordulattal Ali Babacan, egykori török gazdaságügyi miniszter és Recep Tayyip Erdogan elnök korábbi bizalmasa, miután 2019 júliusában kilépett a kormányzó Igazság és Fejlődés (AKP) pártjából, március 11-én hivatalosan is új pártot alapított, a Demokrácia és Haladás Pártját (DEVA).

„A tudományos kooperáció nem ismer határokat – Szerencsénkre!” Ezzel a címmel kezdi Mahlet Mesfin a világot megrengető COVID-19 járványról szóló cikkét az amerikai Foreign Affairs magazinban.

A koronavírus okozta átmeneti visszaesés után Kína újra erősíti együttműködését az Új Selyemút kezdeményezés országaival.

„Az európai erőd csupán illúzió” – idézi Pat Buchanan a Financial Times-t a Chronicles hasábjain. Mit tartogat a jövő az Európai Unió számára? Képes lesz a kontinens visszaszorítani a „globális délről jövő, nem kívánt inváziót”?

A franciák különösen rosszul viselik a karantént, az elnök pedig egyre nehezebben tartja fenn a rendet, amibe később könnyen bele is bukhat – figyelmeztet Jonathan Miller, a Spectator Párizsban élő kolumnistája.

Dominic Raab, az Egyesült Királyság külügyminisztere közölte, hogy a koronavírus-járvány következtében egymillió brit állampolgár rekedhet hosszabb időre külföldön – írja az Independent.

Habár Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerint a szövetségi kormánynak nem kell bevezetnie a szükségállapotot Kanadában, a COVID-19 járvány ellen hozott intézkedéseket a kanadai állampolgárok tömegével utasítják vissza vagy ignorálják teljes mértékben.

A koronavírus az Egyesült Államokat is kritikusan érinti: az utazási korlátozások, a karantén és a gyárbezárások okozta helyzet megmutatta, mennyire törékenyek is az amerikai ellátási láncok – írja a National Interest.

Az új-zélandi parlament 68-51 arányban fogadta el azt az új abortusz-törvényt, ami a világon precendens nélküli lehetőségeket ad azok kezébe, akik a terhesség művi megszakítása mellett döntenek – írja a Right to Life.

Nem azért utasították el a választók a massachusettsi szenátort, mert nem értettek egyet a politikájával. A saját hazugságait elégelték meg – írja a National Review hasábjain David L. Bahnsen.

Március elején még „a halál küszöbén állt” Joe Biden esélye a 2020-as amerikai elnökválasztásokon való győzelemre — fogalmaz Patrick Buchanan, a The American Conservative publicistája, mára azonban ez szerinte megváltozott.

Ez az újfajta, sokkal inkább praktikus jellegű megközelítés a konzervativizmus új iránya? Kinek kell köszönetet mondaniuk a konzervatívoknak az Észak-Angliában megszerzett helyekért? Boris Johnsonnak vagy Dominic Cummingsnak? Vagy Tees Valley polgármesterének, Ben Houchennek?

Joe Biden személyében méltó ellenfélre találhat Trump – foglalta össze a Kansas-i gyűlésen tapasztaltakat Adam Mill, az American Greatness újságírója.

„Gondoljuk át saját viselkedésünket, hogy mást ne fertőzzünk meg” – nem mondható kifinomultnak a tanács egy egészségügyi szaktudóstól, mégis már több ezren osztották meg online ezt a szimpla javaslatot – közölte az Independent.

Iraki tisztviselők az amerikai katonák visszavonását követelik, főként arra hivatkozva, hogy a jelenlétük sérti Irak nemzeti szuverenitását. E követelés leginkább a minapi rakétadámadásos események kapcsán került újra felszínre – írja Daniel Larison a The American Conservative hasábjain.

Az iraki kormány amellett, hogy az Egyesült Államok katonáinak kivonását követeli, a következőket is megfogalmazta az ország vezetése felé: „Azt is megtagadjuk, hogy az amerikai erők – vagy mások – bármilyen intézkedést meghozzanak az iraki kormány és az iraki fegyveres erők főparancsnokának jóváhagyása nélkül, mint ahogyan ezt amúgy a 2020. március 13-i reggelen is megtették.”

De miért is kulcsfontosságú kérdés az amerikai katonák kivonása most? Az Egyesül Államok katonái csak az alapján működnek Irakban, hogy a két ország kormánya jelenleg együttműködik, azonba  ha ezek a katonák támadásokat indítanak Irak területén iraki objektumok vagy állampolgárok ellen, azon támadásoknak nem lesznek olyan jogi alapjai, melyekre hivatkozni lehetne. Így tehát érthető, hogy az ismételten elkövetett, illegális támadásokkal az USA már eljátszotta a „kedves fogadtatását” Irakban. „Mindaddig, amíg az amerikai erők Irakban maradnak, az iraki milíciák támadásokat fognak indítani ellenük, és az Egyesült Államok további csapásokkal reagál majd.”

Az amerikai katonai jelenlét hozzájárul az országban tapasztalható instabilitáshoz, így nem meglepő, hogy az iraki vezetés a katonák kivonását támogatja. Talán eljött az idő arra, hogy az amerikai kormány végre tényleg betartsa Iraknak tett ígéretét – a szuverenitás tiszteletben tartását –, és kivonja csapatait az ország területéről.
Nem utolsó sorban pedig felmerül az a dilemma is, hogy megéri-e folyamatos veszélynek kitenni és kockáztatni amerikai katonák életét.

Szemlézte: Markó Alíz Izabella

Leo Varadkar ír miniszterelnök a koronavírus-járvány idején az Egyesült Államokban utazott, hogy számos magasrangú politikai vezetővel találkozzon. Saját bevallása szerint a találkozóktól erősödő gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat remél – írja a BBC.

Bár a koronavírus miatt elmaradt a hivatalos megemlékezés, Új-Zéland miniszterelnöke hosszas sajtótájékoztatóban számolt be kormányának egy év alatt tett lépéseiről – tudósít a Spectrum News.

„A gazdasági és katonai konfliktusok kockázata növekszik” – írja Doug Bandow a The American Conservative oldalán, utalva ezzel napjaink amerikai–kínai kapcsolataira.

A következő hetekben a Palesztin Fennhatóság várhatóan meg fogja próbálni az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül megakadályozni Donald Trump amerikai elnök közel-keleti béketervének megvalósítását — írja a The National Interest.

„Párizs még nem áll lángokban, de az embereknek szüksége van egy kemény, őszinte és elszánt polgármesterre, hogy biztonságban érezhessék magukat” – írta Gavin Mortimer a brit Spectator hasábjain, a hetek múlva esedékes helyi választás apropóján.

A brit Állami Számvevőszék (NAO) által kiadott jelentés szerint az Európai Unió elhagyása a brit adófizetőknek már 4,4 milliárd fontjába került – írja a Global News.

Amikor Trump elnök bejelentette a 2021-es évre vonatkozó szövetségi költségvetési tervezetét, rögtön megtámadták őt azzal, hogy „a költségvetés egy közel 292 milliárd dolláros támadás az amerikai szegényekkel szemben” – közölte Charles Fain Lehman a City Journal oldalán.

Őslakos törzsek foglalták el Kanada vasútvonalait, ezzel levágva az ország egy részét a gazdaság ütőeréről. Justin Trudeau miniszterelnök szerint a blokádoknak sürgősen véget kell vetni az ország lakosságának érdekében.

Újabb indonéz embercsempész hajót fogtak el az ausztrál partok közelében. Ausztrália belügyminisztere az esemény kapcsán bejelentette, hogy komoly lépéseket fontolgat az illegális bevándorlás megállítására – jelentette az ausztrál News hírportál.