Október 4-én, a Danube Institute szervezésében ismét kerekasztal-beszélgetésre került sor, számos kiemelkedő szakértő, konzervatív gondolkodó társaságában. Szeptember 25-én Olaszország választott, és világos üzenetet küldött: a jobbközép koalíció került ki nyertesként, Giorgia Meloni pedig az ország első női miniszterelnöke lett. Vajon a fényes győzelem milyen változásokat hoz Olaszországban? Milyen hatással lesz Magyarországra, hogy a kormány szövetségesei kerültek hatalomra? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ a panelbeszélgetés keretében.

Hszi Csin-ping 2012. november 15-én került a Kínai Kommunista Párt, így a Kínai Népköztársaság élére. Néhány héttel hatalomra kerülésének 10. évfordulója előtt rendezik meg a Párt huszadik, jubileumi kongresszusát, amelyen Hszit második alkalommal választhatják újra Kína legfőbb vezetőjének. A kongresszust megelőzően érdemes összefoglalni Hszi hatalmának 10 évét, amely lényegében határozza meg Kína közeli – és talán távoli – jövőjét. A legfontosabb trendeket Jo Inge Bekkevold (Norwegian Insitute for Defence Studies) Kína-szakértő tekintette át a Foreign Policy-ban.

John O’ Sullivan-t, a Danube Institute elnökét az Il Giornale olasz lap kérdezte a néhai Margaret Thatcherről, volt főnökéről és az olasz politikai színtér legújabb fordulatairól.

A kercsi híd elleni robbantás nem csupán a nyugati és az orosz médiát rázta meg, hanem magukat az orosz döntéshozókat is. Bár a híd stratégiai szempontból is fontos, de felrobbantásának szimbolikus jellege hozhat igazán nagy fordulatot az orosz vezetés háborúfelfogásában. A következőkben a híd elleni támadás előzményeit, annak jelentőségét, valamint az ebből fakadó következményeket igyekszünk értelmezni.

Az orosz-ukrán háború kirobbanásával egyfajta pánik söpört végig Európán, hiszen Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, valamint a globális napraforgó olaj exportjának legjelentősebb, 52,2%-os részét adja 2020-as adatok alapján. Az ellátási láncok, valamint az élelmiszerkereskedelem dilemmáiról Sarah Taber mezőgazdasági kutató írt a Foreign Policy hasábjain.

Október 5-én hivatalosan is sor került a pandémia utáni első személyes OPEC+ találkozóra Bécsben, ahol igen komoly, és annál ellentmondásosabb döntés született.

Az ukrán területek annexiójával, valamint a részleges, de széles körű mozgósítás elrendelésével olyan alapvető faktorok alakultak át, amelyek lényegében megváltoztathatják a háború menetét. Ezen tényezők alapjaiban befolyásolják azt, amit eddig a nyugati szakértők Vlagyimir Putyin stratégiai gondolkodásáról, illetve annak határairól hittek. Tatjana Sztanovaja a Foreign Affairs hasábjain elemezte a fennálló helyzetet.

Október 2-án Bosznia és Hercegovina lakossága is az urnák elé járult, hogy eldöntse, ki lesz nemzeti és regionális szinteken egyaránt a világ – nem túlzás – legbonyolultabb és legösszetettebb admisztrációs rendszerének élén.

A híradások és a közösségi médián keringő felvételek tanúsága szerint tehergépjárműbe rejtett pokolgép rongálta meg a megszállt Krímet a Kubanyi-félszigettel összekötő hidat. Szimbolikus és gyakorlati jelentőségű csapás ez az Orosz Föderáció Fekete-tenger melléki birodalomépítő álmaira.

Az Egyesült Államokra jellemző föderalizmus az ország rövid, de eseménydús története során mindig egyedülálló jellegzetessége volt az USA belpolitikájának. Tekintve, hogy minden nagyhatalom esetében a belső viszonyok és a külpolitika egymás meghatározó alakítói, az Amerikai Egyesült Államokon belül megfigyelhető változások új értelmet adhatnak az ország nemzetközi rendszerben elfoglalt szerepének. Jenna Bednar (University of Michigan, Santa Fe Institute) és Mariano-Florentino Cuéllar (Carnegie Endowment for International Peace) az USA föderalizmusának átalakulását, valamint annak hatásait elemezték a Foreign Affairs szeptember-októberi kiadásában.

A bolgárok negyedszerre is parlamenti választásokra kényszerültek az elmúlt másfél év politikai káosza után. Azon kevés ember, aki elment szavazni, a politikai elittel kapcsolatos mélységes kiábrándulását fejezte ki az urnáknál.

Kijev hadserege bebizonyította, hogy tud Oroszországgal szemben sikereket elérni a harctéren. A közelgő tél miatt ugyanakkor a Nyugatnak még több sikerre lenne szüksége. Miért hiányoznak még mindig a legmodernebb nyugati harckocsik Ukrajna arzenáljából? A Military Watch Magazine több fontos érvet is megfogalmaz.

A mesterséges intelligencia (AI – artificial intelligence) szerepének kérdése meghatározónak bizonyult a nemzetközi politikában az elmúlt évtized során. Ez azonban nem csupán a gépi tanulás erkölcsi dilemmáit takarja, de azon komoly következményeket is, amelyeket a geopolitikai játszma alakulása során figyelhetünk meg. Henry Farrell (Johns Hopkins University), Abraham Newman (Georgetown University), és Jeremy Wallace (Cornell University) a Foreign Affairs szeptember-októberi számában igyekezték feltárni az AI rejtette veszélyeket.

Szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt, 2017. október elsején Katalónia népszavazást tartott függetlenné válásáról. Eltekintve attól, hogy a referendumot a spanyol kormány érvénytelennek nyilvánította, a kisebbség világos üzenetet küldött: az állammal és annak alkotmányával szembeszegülve Carles Puigdemont, a Generalitat de Catalunya (katalán kormány) akkori elnöke mégis kikiáltotta Katalónia függetlenségét.

Október 2-án a brazil választók Luiz Inacio Lula de Silva baloldali és és Jair Bolsonaro jobboldali jelölteket küldték az elnökválasztás második fordulójába. Bolsonaro második lett, de jobban szerepelt a vártnál, Lula végzett első helyen, de nem érte el a szavazatok 50%-át, amivel azonnal megnyerhette volna a versenyt. A vádaskodás máris elindult, hogy ki kinek a segítségével csalt.

Október elsején Lettország választott: Krišjānis Kariņš Új Egység pártja aratott győzelmet, megszerezve a voksok csaknem 19%-át.

Vlagyimir Putyin szeptember 21-én jelentette be a részleges mozgósítást Oroszországban. Az intézkedés nem csupán a harci cselekmények, de a humanitárius kérdések és az orosz belpolitika szintjén is fordulatot hozott. A társadalmi hatások kihívást és egyben lehetőséget jelentenek a nyugati országok számára.

Az olasz választás tanulságairól írt véleménycikket az American Conservative szerzője, Bradley Devlin.

A Németországba korábban orosz gázt szállító balti-tengeri vezetékpáros szeptember 26-án súlyos károkat szenvedett, amely még békeidőben is évekig tartó javításokat jelentene. A támadás jelképesen és fizikailag is újabb szálat szakít el Oroszország és Nyugat-Európa között. De vajon ki tehette?

A hangsebesség több mint ötszörösével haladó, manőverezésre is képes rakétafegyverek képesek minden, ma ismert légvédelmi rendszeren áthatolni. De vajon kell-e félnünk egy új fegyverkezési versenytől? Erről értekezik a Texas National Security Review egyik írása.

Szeptember közepén rendezték a Sanghaji Együttműködési Szervezet éves csúcstalálkozóját, amelyre az üzbég elnökségnek köszönhetően Szamarkandban került sor. A csúcstalálkozó azonban mégsem Üzbegisztán szerepvállalása miatt volt érdekes, hiszen jelentőségét Putyin és Hszi Csin-ping bilaterális találkozójának, valamint Narendra Modi háború kritikájának köszönheti.

Szeptember 25-én Olaszország választott – és ahogy maga Meloni is fogalmazott – világos üzenetet küldött: az emberek a bizalmukat a jobbközép koalícióba fektették, hozzásegítve így a Fratelli d’Italia (Olaszország Fivérei) vezetőjét a miniszterelnöki pozícióhoz.

Az augusztusi hónap igen kecsegtető számadatokkal szolgált az infláció terén: az Egyesült Királyságban az inflációs ráta 10.1%-ról 9.9%-ra csökkent. Ugyanezen jelenség volt megfigyelhető az Egyesült Államokban is, ahol a júniusi 9.1%-hoz képest az infláció két hónappal később 8.3%-ra mérséklődött. Azonban, jogosan merül fel a kérdés: vajon ez már a fény az alagút végén, vagy csak a vihar előtti csend?

Rich Lowry a National Review-ban ír az amerikai migrációs válság újabb fejleményeiről.

Hollywoodban gyakran téma, hogy egyes történelmi filmek túlidealizálják főszereplőiket: főleg a gyarmatosítás, a rasszizmus elkendőzése és a színes bőrűek háttérbe szorítása fájdalmas pont Hollywood kritikusainak. Egy új, ezeket a problémákat orvosolni próbáló film azonban egyszerre sértett meg minden kritériumot - írja az UnHerd.

Az Iráni Iszlám Köztársaság a közel-keleti, valamint a közép-ázsiai régió meghatározó középhatalma, amely az utóbbi időben az atomfegyereknek, az USA szankciós politikájának és az Oroszországnak eladott drónoknak köszönhetően szerepelt a nyugati hírekben. Ezzel párhuzamosan az utóbbi időben folyamatos belső feszültség gyengítette az országot, amelyben a társadalmi ellenállás nemrég fordulóponthoz érkezett.

Az energiaválság következtében – amely Európát sem kerülte el – egyre több háztartásnak kell alternatívát találnia a fűtési szezon átvészeléséhez. A lehetőségek ugyanakkor sokszor súlyosbítják a légszennyezés mértékét. Gondoljunk a környezetünkre vagy fűtsünk? Erre keresi a választ a Politico cikke. 

Oroszország újabban Iránból vásárol drónokat, hogy az ukrajnai háborúban segítsék. Az eszközök felbukkanása újabb példája annak, hogy egyre könnyebb magas technológiájú fegyvereket beszerezni a nemzetközi közösség ellenségeként is. Viszont mindennek megvan a stratégiai ára.

Jonathon Van Maren a European Conservative hasábjain ír a jelen korszak népi lázongásáról az elitek politikái ellen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én, 209 nappal a háború kezdete után, elrendelte a részleges mozgósítást, amelyet korábban a legtöbb szakértő elkerülendőnek tartott, hiszen ez nemcsak a háború katonai, hanem más aspektusaira is jelentős – sok esetben negatív - hatást gyakorolhat. A következőkben feltérképezzük a mozgósítás okozta legfontosabb hatásokat, figyelembe véve mind a katonai, mind a politikai és társadalmi aspektusokat.