Egyesek szerint az alternatív proteinek jelenthetnek megoldást a klímaváltozásra.

Nem várható sem az orosz, sem az ukrán hadsereg összeomlása, és a tárgyalási hajlandóságban sem reménykedhetünk. A nyugati hatalmaknak fel kell készülnie egy Oroszországgal vívott hosszú katonai-diplomáciai konfrontációra - figyelmeztet Ivo H. Daalder és James Goldgeier a Foreign Affairs hasábjain.

2023. január 8-án, szinte pontosan két évvel a hasonló amerikai események után civil tüntetők rohamozták meg a brazil törvényhozás épületeit, hogy tiltakozzanak Ignácio Lula da Silva elnök beiktatása ellen. Elkeseredett tettük elsősorban magát Lulát erősítheti - állítják az Americas Quarterly elemzői.

Az információs hadviselés orosz szempontból kétélű fegyver: egyrészt komoly lehetőséget ad Moszkva számára a nagyhatalmi státuszért folytatott küzdelemben, másrészt azonban fenyegetést jelent, hiszen az orosz elitek szerint a rezsimet külföldi ügynökök információáramlást befolyásoló tevékenysége veszélyezteti. A következőkben korábbi szemlénket folytatjuk, Gavin Wilde és Justin Sherman (Carnegie Endowment for International Peace) elemzése alapján.

A nyugati sajtó szintlépésként értékelte a január 6-án bejelentett 4 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt fegyverszállítmányt, mondván: Ukrajna harckocsikat kap. A valóság ettől enyhén eltér, de valóban komoly tervekre utal az új fegyverszállítmány - írja a The Drive.

Az iszlám mellett a kereszténység a leggyakorlottabb vallás Afrikában. Míg az előbbi főleg a kontinens északi felén koncentrálódik, az utóbbi a szubszaharai régióra jellemző, ahol 2020-as adatok alapján a lakosság csaknem 60%-a vallja magát kereszténynek. Ugyanakkor ez a csoport az, amelyet hatványozottan fenyeget a vallási üldözés: 2022-ben több mint száz vallási vezetőt és hívőt börtönöztek be és végeztek ki. A kritikus helyzetről a La Gaceta de la Iberosfera számol be.

A nyugati sajtóban az orosz információs hadviselésről általában úgy olvashatunk, mint egy Moszkva valódi erejét demonstráló jelenségről. Ezzel szemben a Kreml információs biztonsághoz való hozzáállása éppen ennek ellenkezőjét mutatja: a szovjet idők óta az információs hadviselést a rezsimbiztonság súlyos fenyegetéseként kezelik. Gavin Wilde és Justin Sherman, a Carnegie Endowment kutatói a külső beavatkozástól való orosz félelem információs aspektusait vizsgálták, amely elemzést két részben szemlézzük.

Nem kell a Black Lives Matter agresszív retorikájával egyetértenünk, hogy elismerjük: a december 29-én elhunyt nagy focista az élete alapján joggal lehet az ország fekete tömegeinek hőse.

A radikális MAGA-párti (Make America Great Again) képviselők viselkedése erősen gyengíti a jobboldal pozícióit az amerikai törvényhozásban. A nemrég lezárult házelnök-választás csak halvány előjele a közelgő problémáknak - figyelmeztet a National Review.

1918-ban tört ki a spanyolnátha járvány, száz évvel később pedig az emberiségnek egy újabb pandémiával kellett szembenéznie. Vajon milyen lesz a következő lehetséges világjárvány? Sikeresen fel tudjuk-e vele venni a harcot? A modernkori járványok okairól, a következő lehetséges pandémia milyenségéről, illetve annak megelőzéséről Larry Brilliant, Mark Smolinski, Liza Danzig és W. Ian Lipkin szakértők számolnak be a Foreign Affairs hasábjain.

A rózsafából készült luxuscikkek iránti kereslet fokozottan növekszik, a nyugat-afrikai erdők pedig ugyanilyen ütemben tűnnek el. A fennálló helyzetből az egyik fél minden bizonnyal profitál, a másik viszont annál kevésbé: az erdőirtás nemcsak a vadvilágra van kihatással, komoly társadalmi aspektusokkal is bír. A népszerű, ám környezetre annál ártalmasabb iparág fejlődését, annak hatásait a Foreign Policy cikke mutatja be.

Tokió igyekszik a saját kezébe venni a sorsát, miközben Biden Amerikáját leköti az ukrajnai háború. A The Diplomat és a Yorktown Institute elemzései számolnak be a japán haderő új lépéseiről, amelyek egy esetleges Tajvan elleni kínai invázió elleni felkészülés első lépései.

Az ukrajnai háború nem csak a diplomácia világát változtatta meg gyökeresen, de azt is, hogy a legfontosabb szereplők hogyan tekintenek a modern háborúra. Az orosz inváziónak még koránt sincs vége, azonban a nyugati szövetségeseknek már most gondolniuk kell az ukrajnai válságot követő időkre, megtéve a megfelelő lépéseket a haderő új kihívásokra való felkészítése felé. Arról, hogy Ukrajna miként változtatta meg a háborúról való katonai gondolkodást, valamint a jövő amerikai stratégiájáról Frank Hoffman (az amerikai Védelmi Minisztérium korábbi munkatársa, a National Defense University jelenlegi kutatója) írt a War on the Rocks hasábjain.

A nyílt forrású hírszerzés már a 2022-es év előtt is ismert fogalom volt szakmai körökben, azonban a jelenség valódi népszerűségét az ukrajnai invázió hozta el. Az OSINT (open-source intelligence – nyílt forrású hírszerzés) azonban a hírszerzési terep radikális változásának tünete, amely komoly kihívást jelent a szakma klasszikus szervezetei számára. Az új tendenciákat Amy Zegart (Hoover Institution és Stanford University) elemezte a Foreign Affairs hasábjain.

A klímaváltozás önmagában is hatalmas fenyegetést jelent az emberiség számára, azonban az általa okozott hatások más kockázatokat is a felszínre hoznak. Ilyenek például azon előnyök, amelyeket az erőszakos nem állami szereplők nyernek a globális felmelegedés következtében. Az ezen aktorok jelentette veszélyekről értekezett Noah Gordon, a Carnegie Endowment for International Peace kutatója.

A 2022-es év fordulatot hozott az észak-európai államok történetében, hiszen – az orosz-ukrán háború eszkalációjának hatására – két, eddig semleges állam, Svédország és Finnország kezdte meg a NATO-hoz való csatlakozás folyamatát. Ez azonban nem csak a két ország, de az egész Szövetség szempontjából új korszakot nyitott az északi szárnyat illetően. Minna Ålander (Finnish Institute of International Affairs) és William Alberque (International Institute for Strategic Studies Europe) a finn és svéd csatlakozás nyújtotta előnyöket elemezték egy lehetséges orosz támadás esetén.

Miközben Afganisztánban és Irakban az államépítés kísérletei súlyos kudarcot vallottak, a Brit Birodalom egy több száz éves, stabil rendszert tudott létrehozni a világ lakott területeinek nagy részén, s közben az Egyesült Államoknál kisebb katonai erőre támaszkodott.

Előző cikkünkben a galego kisebbség múltját és jelenét mutattuk be. Ezúttal egy másik spanyol történelmi kisebbség helyzetét vizsgáljuk meg, különös tekintettel a még múlt évszázad derekán megalakult terrorszervezetre, annak létrejöttére és feloszlására.

2006-ban Irak nyugati részén elveszni látszott a harc a muszlim radikálisok ellen, de váratlan szövetségesek jöttek az amerikaiak segítségére: az al-Kaida uralmába belefáradt muszlim sejkek.

Egyre kérdésesebb, hogy Amerika képes-e megvédeni Tajvan szigetét egy esetleges kínai invázió esetén. Azonban még aggasztóbb, hogy Kína valószínűleg nem akarja majd befejezni a háborút egy vereség után - írja a The Diplomat.

Az afganisztáni kivonulás utáni tálib hatalomátvétellel nem csak az ország demokratikus jövője omlott össze, de azoké a gyerekeké is, akik itt jártak iskolába. Az oktatási „reform” azonban nem csak a lányok tanulmányait lehetetleníti el, de azon fiúkét is, akik nem a Talibán tagjaként képzelték el a jövőjüket. A tálib tantervről és az oktatási rendszer romba döntésének veszélyeiről Dr. Lauryn Oates írt a The Diplomat hasábjain, aki 2003 óta dolgozott a nők oktatását előmozdító programokon Afganisztánban.

Amikor 1914-ben kitört az első világháború, Európát bizonyos szempontból ugyanúgy meglepetésként érte, mint a 2022 februárjában kirobbant ukrajnai háború. A haditermelésre való teljes átállás előtt a Nyugat ugyanúgy lőszerellátási problémákkal küzdött, mint ma, az ukrajnai háború tíz hónapja után.

Míg Spanyolország katalán és baszk kisebbsége ismert volt - elsősorban függetlenedési törekvései miatt - a galego kisebbségről aránylag kevés szó esik. Ezen cikk ezt a hiányt próbálja pótolni, elsősorban a legfontosabb történelmi mérföldköveket bemutatva egészen a jelenkori politikai helyzetig.

2022-ben egyre hangosabbak lettek szerte Európában a "klímaaktivisták", akik nem csak törvényeket szegtek, hanem konkrétan vandál tetteket és más erőszakcselekményeket követtek el - írja a European Conservative szerzője, Pieter Cleppe.

Bár az Európát érintő legakutabb fenyegetés egyértelműen az orosz-ukrán háború, nem szabad elfeledkezni az iszlamista terrorizmus okozta veszélyekről sem. A Szahara déli részén fekvő Száhel-övezetben az elmúlt években a szalafista-dzsihádizmust képviselő szervezetek új stratégiákat alakítottak ki a befolyásszerzésre, amely ezek újbóli megerősödéséhez vezethet. Isaac Kfir (International Institute for Justice and the Rule of Law és Charles Sturt University) a European Eyes on Radicalism projekt keretében elemezte az „al-Kaidaizmus” elterjedését ezen káosz-övezte régióban.

Decemberben intézetünk ismételten csúcstalálkozót szervezett, melynek középpontjában a gepolitika, a biztonság és védelem állt. A Second Danube Summit on Geopolitics, Security, and Defense rendezvényen számos kiemelkedő elemző, egykori politikus és szakember oszthatta meg gondolatait konferenciánk három fő témájában, megteremtve így is a lehetőséget az értékes eszmecserére.

1998-ban Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának legutolsó főtitkára egy amerikai pizzérialánc oroszországi reklámjának sztárja volt. Annak, hogy valaki hét év alatt a világ egyik legnagyobb hatalmú pozíciójából reklámszínész-szerepbe került, nem csak bulvárokai vannak.

Azim F. Shariff és Ara Norenzayan a Psychological Science hasábjain jelentették meg hittel kapcsolatos tanulmányuk, melyben azt vizsgálták, vajon a vallásos emberek önzetlenebbek-e, mint ateista társaik. A kutatásról, illetve a konklúziókról a Hungarian Conservative számol be.

Az idei év számos megpróbáltatással állt elő: kezdve a COVID19 utóhatásaival, a február végén kitört orosz–ukrán háborúval, inflációval, energia- és üzemanyagár-emelkedéssel kellett és kell megbirkóznunk napi szinten. Mindezektől eltekintve a karácsony mégis az az ünnep, amely az együttléten és együtt ünneplésen kívül az ajándékozás szinonimájaként vonult be a köztudatba. Vajon idén mennyit költünk átlagosan ajándékokra? A kérdésre a választ a The Economist cikke keresi.

Az elmúlt időszakban végigkövettük Elon Musk törekvéseit és azt is, ahogyan végül megszerzi az egyik legnagyobb közösségi médiát, a Twittert. Musk ezután megpróbálta megreformálni a platformot, többek között a vezetőség leváltásával, illetve újabb funkciók beiktatásával. Nagyjából egy hónappal később, hol tart most a Twitter? Vajon sikerült Elon Musknak véghez vinnie azt, amit tervezett? Vajon az alkalmazás feletti uralma sikersztoriként vagy kudarcként vonul be a történelembe?