Február 2-án jelentette be az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma, hogy az elmúlt napok során egy megfigyelő tevékenységet végző ballon manőverezett az USA légterében. A Pentagon véleménye szerint az eszköz a Kínai Népköztársaságból származik, ezért Anthony Blinken külügyminiszter február 5-6-ra tervezett pekingi útját, amely során Hszi Csin-pinggel is találkozott volna, későbbre halasztották. A kémballont végül lelőtte az amerikai légierő. Az eset jelentőségét és hatását a kínai-amerikai kapcsolatok alakulására nemzetközi források alapján elemezzük.

A szélsőjobboldali extrémizmus képviselői az elmúlt években számos alkalommal bizonyították, hogy valódi fenyegetést jelenthetnek a demokratikus államokra, valamint azok intézményeire. Arról, hogy az extrémizmus ezen ága miképp fenyegeti az USA hadseregének egységét, Jacob Ware, a Council on Foreign Relations terrorizmussal és nemzetbiztonsággal foglalkozó kutatója értekezett.

A tavaly februári ukrajnai invázió óta az Orosz Ortodox Egyház, valamint a Moszkvai Patriarkátus vezetője, Kirill pátriárka egyértelműen kiállt az orosz agresszió mellett, amely támogatás az események előrehaladtával egyre erőszakosabbá vált. Ennek következményeként az Egyház, valamint az ahhoz kapcsolódó, Oroszországon kívüli felekezetekben törésvonalak jelentek meg. Az Ortodox Egyház fragmentációjáról, Kirill pátriárka nézőpontjáról, és a kisebb felekezetek lehetőségeiről Ksenia Luchenko, a Carnegie Politika munkatársa írt elemzést.

Ilhan Omar évekkel ezelőtt tett Izrael- és zsidóellenes kirohanásokat, de a Képviselőház demokrata többsége megvédte. Most a republikánusok új eljárást terveznek ellene - írja a National Review.

Az ukrajnai háború kitörése alapjaiban változtatta meg az európai hatalmak szemléletét a kontinens biztonsági rendszerével kapcsolatban. Ez azonban a hadszíntér - sokszor váratlan – eseményeinek következtében több ízben átalakult a harcok elmúlt több, mint 11 hónapja során. Tekintve, hogy az ukrán erők komoly ellenállásra voltak képesek, valamint egyes területeket vissza tudtak szerezni a megszállóktól, Európának – még a sokak által előrejelzett nagy tavaszi offenzíva előtt – fel kell készülnie a háború utáni Oroszország kezelésére. Bart M. J. Szewczyk (German Marshall Fund, Science Po) a Foreign Policy hasábjain elemezte Európa lehetőségeit a közeljövőben.

2020 számos megpróbáltatást gördített az egész világ elé: a pandémián kívül eddig nem látott zavargáshullám rázta meg az Egyesült Államokat, mely a faji megkülönböztetést emelte a középpontba. Amerika mellett a nyugati világban is felerősödtek a progresszív hangok, a woke-ideológia és a cancel-culture, amelyek egyre nagyobb teret nyertek maguknak. A woke-kal szembeni lehetséges küzdelemről, a jövő kihívásairól és a lehetséges megoldásról N. S. Lyons Quadrant Magazine-ban megjelent véleménycikkét szemlézzük.

A török Karpowership vállalkozás egyedi piaci rést talált meg 2010-es megalapításával. A cég hajói úszó erőműként szolgálnak, megfelelő fogadókapacitással és tengerparti kapcsolattal bárki megvehet több száz megawattnyi villamosenergiát heteken belül a világ bármely pontján. A hajók következő célpontja pedig az orosz légicsapásokkal sújtott Ukrajna lehet.

George F. Kennan (1904-2005) a nyugati Oroszország-szakértelem egyik, ha nem a legnagyobb alakja. Kennan 1947-es – „X” cikként is emlegetett - a Szovjet magatartás gyökerei című írása rámutatott, hogy miért nem volt fenntartható a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttműködése a második világháború után.

Uniónk törvényhozó testülete eddig ellenállt minden transzparenciát elősegítő reformnak. Miközben EU-szerte szigorú a korrupcióellenes szabályozás, éppen a szabályokat hozó parlamentben a legnehezebb ezeket bevezetni - írja a Politico.

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk a klímaaktivisták 2022-es vandalizmusáról. Az idei évben is sok szervezet megígérte, folytatni fogják megnyilvánulásaikat céljaik elérése érdekében. A jövő perspektíváit a CNN prezentálja.

A világ elitegyetemei között is kiemelkedő helyet elfoglaló Harvard Egyetem magyar származású graduális hallgatói, Molnár Noémi és Erőss Domonkos voltak a BLA|katedra programsorozat legutóbbi eseményének vendégei. A kerekasztal-beszélgetés során beszámoltak kint szerzett tapasztalataikról és rengeteg hasznos információt osztottak meg az amerikai felsőoktatás iránt érdeklődő fiatal vendégeinkkel.

Az ázsiai közösségeknek fontos holdújév körüli ünnepségeket lövöldözések sújtották Amerika nyugati partján, de a politikailag igazán veszélyes tendenciák Atlantában kerültek a felszínre, miután egy összecsapásban a rendőrség végzett egy baloldali radikálissal - adott hírt az esetről az Axios.

Január 24-én a Bulletin of Atomic Scientist Tudományos és Biztonsági Bizottsága bejelentette, hogy a „doomsday clock”, azaz az emberiség önpusztításának közelségét jelző óra mutatóit minden eddiginél közelebb állították az éjfélhez. Ez azt jelzi, hogy az emberiség nem halad jó úton és az eddigi kockázatok elmélyülése mellett újak is megjelentek. A doomsday clock jelentőségét a Washington Post cikkei, a 2023 hozta legfontosabb kockázatokat pedig a National Interest és a Time írásai alapján mutatjuk be.

Ha Washington sikeresen akar szembeszállni szuperhatalmi ellenfeleivel, radikálisan meg kell reformálnia hadiiparát, figyelmeztet a Center for International and Strategic Studies elemzése. A legfontosabb megállapításokat tárjuk az olvasók elé.

Miközben a Biden-kormányzat számos külpolitikai hibát elkövetett 2021 januárja óta, több sikert is aratott. Intézetünk elnöke, John O’ Sullivan szerint Biden eredményeinek a hátterében egy új, ideológiai alapú megközelítés áll.

A Fülöp-szigetek már évekkel ezelőtt felvette a küzdelmet a drogkereskedelemmel és a vele együtt járó erőszakkal szemben, azonban a még 2016-ban meghirdetett „drogháborúban” az ország vesztésre áll. A jelenlegi helyzetről a Foreign Policy számol be.

A 2023. január 20-i ramsteini NATO-találkozó gyakorlatilag eredménytelenül ért véget. A legfontosabb kérdésben, a Leopard 2 harckocsik szállításában nem tudtak megegyezni a felek, a németek ismét blokkolták az eszköz szállítását. De tényleg a Leopardra van a legnagyobb szüksége Ukrajnának?

Az elmúlt két évtizedben Kína egyre szorosabbra fűzte kapcsolatait számos latin-amerikai országgal. Peking a nagy összegű kölcsönök és támogatások révén igyekszik megvetni a lábát a kontinensen, amit Washington közel sem néz jó szemmel.

2023. január 16-án lemondott Christine Lambrecht, a Scholz-kormány védelmi minisztere. Lambrecht távozása a védelmi minisztérium éléről nagy jelentőségű, hiszen Berlint folyamatos kritikák érik az Ukrajnának nyújtott támogatásokkal kapcsolatban. A miniszteri széket néhány nappal később Boris Pistorius vette át, akinek már január 20-án szembe kellett néznie a német védelempolitika legfőbb kérdésével: ő is részt vett az amerikaiak által vezetett Ukraine Contact Group védelmi minisztereknek szervezett találkozóján, ahol a középpontban a Leopard 2 tankok álltak. A Pistorius előtt álló kihívásokról Judy Dempsey (Carnegie Endowment for International Peace) írt.

2023. január 10-én jelent meg a NATO és az Európai Unió harmadik közös nyilatkozata, ami a következő néhány évre meghatározza a két szervezet közötti együttműködés természetét. A transzatlanti kapcsolatok már a második világháborút követően meghatározó szerepet játszottak az európai biztonsági rendszer kialakításában, amely viszony az ukrajnai invázióval csak felértékelődött. A NATO és az EU együttműködésének jövőjét Mathieu Droin, a Center for Strategic and International Studies kutatója elemezte.

Észtország villámgyorsan fegyverezi fel hadseregét, hogy ha kell, Oroszország torkán akadjon. Miközben relatíve nagy összegeket küld Ukrajnának, a harci eszközöket magának tartogatja.

Farkas támadt Ursula von der Leyen pónijára, az állat pedig nem élte túl az incidenst. Ennek következtében az Európai Bizottság nemcsak azzal az egy bizonyos egyeddel, hanem az egész európai farkasállománnyal kapcsolatos döntéseket hozott. Vajon személyes érdek fűződik a javaslat meghozatala mögött? A Politico járt utána az esetnek.

A modern háborúban minden eddiginél gyorsabban szakadhatnak szét családok, veszhetnek oda családfők, de kissé groteszk módon minden eddiginél könnyebb megőrizni a család genetikai túlélését. A The Economist ad hírt az ukrán spermabankoknak a háborús erőfeszítésekben játszott szerepéről.

2015-ben hivatalos adatok alapján csaknem 1.82 millió illegális határsértés történt az Európai Unió külső határain. Az elmúlt években ez a szám csökkenni látszott, azonban a migrációs nyomás nem szűnt meg, a következményeit pedig még a mai napig érezzük. A 2022-es évben lezajló migrációs folyamatokról az Euronews cikke és a Frontex közleménye adnak számot.

Miközben a kelet-ukrajnai hadszíntéren folytatódik az orosz és az ukrán csapatok küzdelme, a nyugati nagyhatalmak körében folyamatos vita zajlik Kijev katonai támogatásának jövőjét illetően. A nyugati fegyverszállítmányok szerepe a szankciók hatásának felerősödésével megsokszorozódott, hiszen a segítségükkel Ukrajna előnyt szerezhet a technológiai utánpótlását egyre nehezebben fenntartó Moszkvával szemben. A következőkben a nyugati fegyverszállítmányokkal kapcsolatos legújabb fejleményeket helyezzük kontextusba a Foreign Policy és más nemzetközi források segítségével.

Mindezidáig közel sem volt megszokott telünk, hiszen az időjárás inkább volt tavaszias, mint fagyos–havas. Az enyhe tél negatív és pozitív következményeket egyaránt vont maga után: a csapadék nélküli hónapok nagymértékben befolyásolják a gazdaság számos ágát, ugyanakkor pedig a szokatlanul magas hőmérséklet révén az energiakrízist is másként vészeltük át. Milyen hatásai vannak a kedvező időjárásnak a környezetre és a gazdaságra? Vajon a klímaváltozás pontot tehet az energiaválság végére?

Az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalommá válása a 20. század első évtizedeiben kezdődött, azonban a vezető szerepe a mai napig alapvetően meghatározó tényezője a geopolitikának. Ezzel együtt jár, hogy az elmúlt 100 évben számos példáját láttuk az amerikai beavatkozásnak, illetve a fegyveres erő alkalmazásának. Ennek ellenére - Kína felemelkedésével - az USA-nak újra kell gondolnia az intervenciókkal teli külpolitikát. Monica Duffy (Fletcher School of Law and Diplomacy) és Sidita Kushi (Bridgewater State University) Washington beavatkozáson alapuló külpolitikájának gyökereit és jövőjét elemezték a Foreign Affairs hasábjain.

Egyesek szerint az alternatív proteinek jelenthetnek megoldást a klímaváltozásra.

Nem várható sem az orosz, sem az ukrán hadsereg összeomlása, és a tárgyalási hajlandóságban sem reménykedhetünk. A nyugati hatalmaknak fel kell készülnie egy Oroszországgal vívott hosszú katonai-diplomáciai konfrontációra - figyelmeztet Ivo H. Daalder és James Goldgeier a Foreign Affairs hasábjain.

2023. január 8-án, szinte pontosan két évvel a hasonló amerikai események után civil tüntetők rohamozták meg a brazil törvényhozás épületeit, hogy tiltakozzanak Ignácio Lula da Silva elnök beiktatása ellen. Elkeseredett tettük elsősorban magát Lulát erősítheti - állítják az Americas Quarterly elemzői.