Az elmúlt év eseményei - ideértve például az orosz-ukrán háborút, vagy az amerikai-kínai gazdasági hadviselés következményeit - megmutatták, hogy a technológiai fejlődés nem csupán az emberiség fejlődésének velejárója, de a nagyhatalmi versengés meghatározó tényezője is. A mesterséges intelligencia, a drónok, vagy éppen a szintetikus biológia innovációi új korszakot hozhatnak a geopolitikai viszonyokba. A felgyorsuló technológiai újítások hatásairól Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója értekezett a Foreign Affairs hasábjain.

Kicsivel több, mint egy éve robbant ki a háború Ukrajnában, mely alapjaiban változtatta meg régiónk biztonsági helyzetét, a mai napig súlyos terheket róva az európai gazdaságra. Az évforduló kapcsán Benkő Tibor, korábbi honvédelmi miniszter, korábbi vezérkari főnök és Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő voltak a Batthyány Lajos Alapítvány vendégei, akik Pócza István szakmai programvezetővel tekintettek vissza az elmúlt hónapok eseményeire, valamint beszéltek a lehetséges jövőképekről.

2023. február 28-án tartották a Danube Institute-ban az intézmény kutatói által írt „Antiszemitizmus Magyarországon: hiedelmek és valóság” című kötet bemutatóját. A mű számos zsidó civil szervezet, vallási közösség vezetőjével készített mélyinterjúk segítségével mutatja be a kortárs antiszemitizmus valóságát, és a magyar zsidóság életét.

Az orosz-ukrán háború lehetőséget biztosított számos kisebb, az EU keleti szárnyához tartozó állam számára, hogy növelje befolyását az államszövetségen belül - írja a The Economist.

Moldovában pengeélen táncolnak az események. Çhisinaŭ jelenleg hatalmon lévő, nyugatbarát politikai elitje orosz beavatkozástól tart, hiszen az ország kitettsége Moszkva felé az utóbbi évben egyre nagyobb jelentőségűvé vált. Előző cikkünkben áttekintettük a Románia, Ukrajna, és közvetetten Oroszország közé szorított állam történelmét, különös figyelmet fordítva a transznyisztriai befagyott konfliktus körülményeinek alakulására, valamint elemeztük Çhisinaŭ gazdasági függőségének implikációit is. A következőkben górcső alá vesszük, hogyan vált a puszta gazdasági dependencia az ország szuverenitását veszélyeztető tényezővé, és hogy milyen események határozták meg Moldova politikáját a közelmúltban.

Nemrég fogadták el azt a törvényt, amely már 12 éves kortól lehetővé teszi a gyermekeknek azt, hogy nemváltó műtéten essenek át. Míg a radikális baloldali pártok ezt győzelemként élik meg, a konzervatívok a gyermekek védelmére kelnek.

Február 13-án Maia Sandu, Moldova nyugati orientációjú elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a rendelkezésre álló információk szerint Moszkva puccsot tervez Moldova frissen felállt kormánya ellen. Tekintve, hogy a Moldovai Köztársaság közvetlen határral rendelkezik Ukrajna és a NATO-tag Románia irányába, valamint a nemzetközileg el nem ismert, orosz szeparatista „Dnyeszter Menti Köztársaság” felé is, Chișinău már a háború előtt is regionális hatalmak szorításában volt, amit tovább fokozott az orosz invázió okozta veszély. A moldovai eseményeket a továbbiakban magyar és nemzetközi források alapján helyezzük kontextusba, két részben.

Giorgia Meloni olasz kormányfő hivatalos látogatása egybeesett a háború kitörésének évfordulójával, valamint – részben – Biden és Putyin beszédeivel is. Meloni Ukrajna elkötelezett támogatójaként további segítségnyújtásról biztosította Zelenszkijt – igaz, csak egy bizonyos fokig.

Gendersemleges főhősök, politikailag korrekt bekezdések, régi klasszikusok új átiratai a progresszitivás jegyében – így estek áldozatául a gyermekkönyvek az új ideológiának.

Láthatóan fontos része az orosz nemzeti identitásnak az ortodox egyház. Éppen ezért fontos megérteni, hogy hogyan fakadt az ateista, szocialista országból ez a vallási megújulás. A Danube Institute legutolsó rendezvénye ennek eredt nyomába.

Törökországban az ezredfordulóhoz hasonlóan az idei választásokat is a válsághelyzet orvoslása befolyásolja. A jelenlegi államfő számos kihívás előtt áll: be kell biztosítania hatalmát a következő ciklusra is, ugyanakkor pedig újjá kell építenie régiókat, és kivezetni Törökországot a gazdasági válságból. Erdoğan esélyeit, valamint a jelenlegi helyzetet a nemzetközi sajtó segítségével ábrázoljuk.

Az orosz-ukrán konfliktus pontosan egy éve, 2022. február 24-én eszkalálódott. Az azóta eltelt 12 hónapban a nemzetközi szakértői közösség alapjaiban kényszerült átgondolni mindazt, amit eddig a világpolitikáról tudott. A következőkben öt aspektusból mutatjuk be – a teljesség igénye nélkül – hogy miben is változott meg a világ azzal, hogy egy éve az első orosz katonák átlépték Ukrajna határait.

A kínai alapítású videómegosztó 2017-től kezdve hosszú utat járt be ahhoz, hogy mára az egyik legpopulárisabb alkalmazás legyen a fiatalok körében. Népszerűsége ellenére számos árnyoldala is van a platformnak, melyről Tawnell D. Hobbs írt a Wall Street Journal hasábjain.

A tavaly február 24-én eszkalálódott ukrajnai háború nem csak az európai biztonsági rendszer viszonyaiban hozott újdonságot, de a hadviselő felek eszközeiben is. Tekintve, hogy Ukrajna és Oroszország a 21. század eddig látott legnagyobb háborúját vívja, nem csoda, hogy a két fél minden eszközt megragadva igyekszik stratégiai fölényhez jutni. Ehhez járulnak hozzá a pilóta nélküli repülőgépek (unmanned aerial vehicle – UAV), amelyeket sokszor kereskedelmi célokra fejlesztettek ki, azonban a harctéren is hatékonyan használhatóak. Faine Greenwood, a távirányítású légijárművek szakértője a Foreign Policy hasábjain foglalta össze az elmúlt egy évben folytatott kutatása eredményeit.

Jevgenyij Prigozsin – akit sokszor az orosz elnök séfjeként emlegetnek, mivel az ő cégei biztosítanak catering szolgáltatást a Kreml számára – az orosz elit egyik meghatározó tagja. Mindeddig a magánszektor szereplőjeként emlegethettük, hiszen annak ellenére, hogy cégei az állam érdekeivel megegyezően tevékenykedtek, ezt magánvállalatként tették. Az ukrajnai invázió elhúzódásával azonban Prigozsin háborúpárti hangja is felerősödött, ami konfliktusokat kreál az állami szervekkel. Prigozsin szerepét Tatjana Sztanovaja elemezte.

Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a karibi ország kritikus helyzetével, illetve elsősorban az amerikai „békefenntartók” évtizedek óta tartó, igen ellentmondásos tevékenységével. Ezúttal az ország belpolitikájába nyújtunk részletes betekintést, Robert Muggah Foreign Policy-ben megjelent elemzése segítségével.

Az Ukrajna elleni 2022-es agresszió nem az első példa volt arra, hogy Oroszország megsértette egy, a posztszovjet térségbe tartozó állam szuverenitását. A 2008-as grúziai háború csaknem másfél évtizeddel korábban jelezte az orosz külpolitikában bekövetkezett radikális változást. Ennek ellenére – egészen mostanáig – a Föderációnak nem kellett igazán komoly következményekkel szembenéznie a nemzetközi színtéren tanúsított magatartása következtében. Arról, hogy mit tanulhat a Nyugat a Grúzia esetében elkövetett hibáiból, Vasil Sikharulidze, korábbi grúz védelmi miniszter, a Foreign Policy Research Institute jelenlegi kutatója írt a Foreign Affairs hasábjain.

Az elsők között érkeztek és az utolsók között távoztak a magyar mentőegységek Törökország földrengés sújtotta területeiről. Tapasztalataikról és a mentőakcióról a Battyhány Lajos Alapítvány „Élet és halál a romokon – mentés Törökországban” elnevezésű eseményén számoltak be.

Február 7-én tartotta meg második évértékelőjét Joe Biden, amely a már-már sablonos demokrata reformokon kívül a protekcionizmus és patriotizmus felé fordult, megszólítva így egy újabb potenciális szavazóréteget. Megnyilvánulását az amerikai sajtó segítségével értékeljük.

A korrupció mindig is jelen volt Peruban, azonban az utóbbi időszakban különösen elhatalmasodott, rányomva bélyegét sok területre, az oktatástól kezdve a gazdaságig. Az idők folyamán sok alternatíva született, mellyel esetlegesen gátat lehetne neki szabni, azonban a rendszerszintű bűnözést nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni. A helyzetet a Foreign Policy cikke mutatja be.

A Nyugat ma egy új antidemokratikus korszak felé tart – figyelmeztetett Anna Loutfi, aki 2023. február 13-án tartott előadást a Danube Institute-ban.

Február 12-én az amerikai légierő már a negyedik betolakodót lőtte le mélyen az USA fölött - nyolc nap leforgása alatt. A február 4-én megsemmisített kínai kém-léggömböt kisebb, különböző formájú repülő tárgyak követték, amelyek Alaszka partjaitól egészen Michiganig bukkantak fel. De miért most és miért az adott helyeken kerültek elő Amerika légterében ezek az objektumok? És ami a legfontosabb: honnan jöttek?

Nemrégiben terjedt el az a hír az interneten, hogy az anglikán egyház fontolóra veszi a többi között azt, hogy Istenre nem férfiként (he), hanem más, „semleges” kifejezésekkel hivatkoznának (they). A javaslat számos támogatót nyert rövid időn belül az anglikán egyházban, ugyanakkor sokan szólaltak fel ellene is, hiszen ezáltal az egyház a legfőbb doktrínáját dobná el magától.

Az orosz-ukrán konfliktus eszkalációja, valamint a globális gazdasági visszaesés és az energiakrízis miatt az európai politikában előtérbe került a megújuló energiaforrások problémája. Mivel ezek bevezetése eltérően érintheti a különböző rétegeket, a társadalmi igazságosság és a demokratikus hagyományok tisztelete is szorosan összefügg az európai zöldpolitika legaktuálisabb kérdéseivel. A megújuló energiaforrásokra való áttérés társadalmi és politikai körülményeit Richard Youngs (Carnegie Endowment for International Peace) és Namita Kambli (E3G) elemezték.

Az elmúlt hónapokban (ahogyan már itt és itt írtunk róla) Iránban utoljára az 1979-es iszlám forradalom során látott tömegek vonultak utcára, hogy a nők elnyomása, valamint a rezsim általános kegyetlensége ellen tüntessenek. Számos okból azonban a megmozdulások nem vezetnek eredményre, és a jelek egyre inkább a konzervatív síita szereplők megerősödésére mutatnak. Ennek okairól, valamint külpolitikára gyakorolt hatásairól Vali Nasr, a Johns Hopkins Egyetem professzora írt a Foreign Affairs hasábjain.

2023. február 7-én mutatták be a Lónyay-Hatvany villában a Danube Institute kutatójának, David Dusenburynak új kötetét. A neves vallástudós „I Judge No One – A Political Life of Jesus” című műve arra vállalkozik, hogy megmagyarázza Jézus viszonyát kora és általában az emberiség politikai viselkedéséhez, életéhez. A könyvbemutató keretein belül a szerző beszélgetett a Danube Institute kutatási igazgatójával, David Martin-Jonesszal, és Geréby Györggyel, a CEU medievisztika intézetének oktatójával.

Érzékeny információt tartalmazó dokumentumokat és jegyzeteket találtak Biden think-tankjének washingtoni irodájában és saját rezidenciájában. Az esetet az amerikai média nagyon óvatosan kezelte, hiszen csak hónapokkal az ügy után tudósított róla. Vajon az incidens mennyire befolyásolja a Bidenről alkotott képet? Változtathat a 2024-es választások eredményén? A kérdésekre az amerikai sajtó segítségével próbálunk választ adni.

Az orosz-ukrán háború hatására a német kormánykoalícióban helyet foglaló Zöldek meghátrálásra kényszerültek a klímacélok elérésében. A Zöld Párt alapvető értékei közé tartozott a háborúellenesség, miközben jelenleg ezt az alapvetést is felrúgja a pártvezetés. Az Economist cikke számos ellentmondásra mutat rá a párttal kapcsolatban.

Február 6-án hajnalban rendkívül erős földrengéshullám rázta meg Törökországot, Szíriát, valamint kisebb részben a környező országokat: Ciprust, Jordániát, Libanont, Irakot, Grúziát és Örményországot. Az első négy rengés kevesebb, mint egy órán belül zajlott le, amit további hat utórengés követett aznap, valamint február 7-én délelőtt. A térség azonban nem csupán a természeti katasztrófák következtében tekinthető rendkívül instabilnak, hanem a befagyott konfliktusként kezelhető szíriai polgárháború miatt is, amelynek alakulásában nem csak a regionális, de a globális nagyhatalmak is érdekeltek. A földrengés humanitárius következményeit, valamint az ellenzéki erők által ellenőrzött észak-kelet-szíriai területek tragikus helyzetét Natasha Hall (Center for Strategic and International Studies) elemezte.

Korábban már írtunk az Európát sújtó komoly migrációs válságról, illetve a rekordszámú határsértőről. Az országhatárokra gyakorolt fokozott nyomás miatt előrelépés történt az EU-s migrációs politikát illetően, amely talán gátat szabhat a kontinensre irányuló nagymértékű illegális bevándorlásnak.