Az abortuszhoz való jog alkotmányos védelmének megszüntetésére utaló anyag kiszivárgása a legfelsőbb bíróságból óriási port kavart az Egyesült Államok közéletében, teret engedve az új lehetséges jogi környezetre vonatkozó spekulációnak.

A katolikus nacionalista Sinn Féin történelmi győzelmet ért el az északír választásokon, hatalmas lendületet adva az utóbbi időben egyébként is egyre erősödő spekulációnak.

Az elmúlt hetek Oroszországban ünnepi készülődéssel teltek, ugyanis Moszkva május 9-én tartja a Nagy Honvédő háború (1941-1945) emléknapját. A Nagy Honvédő háború a második világháború 1941-ben, a Barbarossa hadművelettel, tehát náci Németország Szovjetunió ellenes offenzivájával elkezdődő időszakára utal. 1941 – 1945 között a Szovjetunió 27 millió emberéletet vesztett a nácik elleni háborúban (több mint az akkori népességének a 15%-a). A nagy háború emléke korábban is fontos szerepet játszott az orosz emlékezetpolitikában, ám a putyini időszakban az orosz nemzeti identitás fundamentumává vált. Helyszíni riport a győzelem napi ünnepségekről.

Az ukrán-orosz háború szálai és következményei minden európai országban megmutatkoznak. Nemrég Portugáliában tört ki botrány, ugyanis a Lisszabontól nem messze fekvő, a nyíltan oroszbarát kommunista párt által irányított Setúbal-ban az odaérkező ukrán menekülteket az orosz kormányhoz közeli orosz állampolgárok „fogadták” és dokumentálták.

Az utóbbi hetekben az Egyesült Államok egyre erősebb kommunikációt engedett meg magának az ukrán konfliktus kapcsán Oroszországgal szemben. Sok szakértő azonban attól fél, hogy Joe Biden és adminisztrációjának kijelentései csak olajat öntenek a tűzre és végső soron csak az ukránok életét keserítik meg. Minderről Michael Hirsh értekezik a Foreign Policy hasábjain.

A libertárius Austrian Economics Center rendezvénysorozatába kapcsolódott be a Danube Institute a budapesti Free Market Road Show április 26-i megrendezésével. Kiderült, hogy melyek a visegrádi országok legfontosabb gazdasági kihívásai, merre tart a globális infláció, és hogy vajon papírtigris-e Kína?

Yoweri Museveni államfő a The Telegraphba írt cikkével igyekszik meggyőzni a Nyugatot, hogy támogassák az ország olajkészleteinek kiaknázását.

Az amerikai védelmi miniszter helyettese, Lloyd Austin múlt héten Kijevben úgy fogalmazott, hogy a Nyugat célja az ukrajnai háborúval „Oroszország meggyengítése”. A Foreign Policy szakértői figyelmeztetnek, hogy Moszkvának elsősorban olyan feltételeket kell kínálni, amelyek meggyőzik, hogy megéri a nemzetközi közösségbe visszatérnie, s feladnia agresszív céljait.

2022 novemberében az Egyesült Államok számos képviselőházi, szenátusi képviselőt választ, és persze még több kormányzót és állami szintű törvényhozót. Még májusban eldőlhet, hogy Donald J. Trump jelöltjei közül hányat indít a Republikánus Párt, s így az is, hogy mi lehet a volt elnök politikai jövője - állítja a Wall Street Journal.

A bolygó majd’ minden részletét lefényképező és szemmel tartó műholdak fotóanyagainak nagy szerep jutott az ukrajnai háborúban. Éppen ezért egyre többen akarnak majd ilyen eszközöket használni, egyre több adat gyűjtésére, és persze mind több elképzelés születik arra is, hogy a mindenhol ott levő űreszközöket hogyan lehet elpusztítani - írja a Defense One.

A Biden-adminisztráció követné az Európai Unió példáját, ám a lépés megosztja a fekete közösséget – mutat rá a The Hill beszámolója.

Nemrégiben igen komoly botrány pattant ki Spanyolországban. A katalán régió jelenlegi elnöke és pártjai egy kanadai kutatóközpontra hivatkozva ugyanis azt állítják, hogy a központi madridi kormány több tucat katalán és baszk politikust és közszereplőt figyelt meg az izraeli Pegasus programmal. Az esettel Cristina Gallardo foglalkozik a Politico európai kiadásának a hasábjain.

A francia elnök túl van a legnagyobb megpróbáltatáson, ám hátra semmiképp nem dőlhet – utal rá a legégetőbb közügyeket csokorba gyűjtve a France 24 állami hírcsatorna.

Az IMF (International Monetary Fund - Nemzetközi Valutaalap) és módszerei Magyarországon (sajnos) jól ismertek. A világon azonban nem mindenki annyira szerencsés, mint mi magyarok, hogy mára már ne kelljen tárgyalniuk több milliárdos kölcsönökről és megszorításokról egy nemzetközi intézménnyel. Argentína az utóbbi helyzetben van, amivel Bruno Binetti foglalkozik a World Politics Review hasábjain.

A háború elején Németország történelmi kijelentésekkel és fordulatokkal látszott szembe szállni Oroszországgal. Berlin bejelentette, hogy fegyvereket szállít Ukrajnába, fejleszti saját – a világháború óta elhanyagolt – hadseregét, blokkolja az Északi Áramlat 2-t és támogatja a szankciókat Oroszország ellen. Bár több mint egy hónapja mindenki éljenezte a német bejelentéseket, mára már látszik: Németország a hangzatos szavakon túl valós lépéseket nem igazán tett. Németország nehézfegyvereket egyáltalán nem szállított Ukrajnának, míg más szállítmányai is annyira kicsik voltak, hogy a Németországnál hatvanszor kisebb Észtország és Csehország is többet szállított.

Az Európai Unióval vagy épp a NATO-val szemben az afrikai kontinensen nincs egyetértés és összhang Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban. Az ottani országok továbbra is megosztottak a kérdésben, hisz sokan az elmúlt években barátságos kapcsolatot alakítottak ki Moszkvával. Minderről Nosmot Gbadamosi értekezik a Foreign Policy hasábjain.

Annak ellenére, hogy a párt az Egyesült Államok közéletében nagy hullámokat verő kérdésben egyértelműen a döntéspárti narratívát képviseli.

Franciaországban április 24-én zajlott az elnökválasztás második fordulója, amelynek győztese a jelenleg is hivatalban lévő Emmanuel Macron lett. Minek köszönhető ez az eredmény, és mi várható a következő Macron-ciklustól? A Batthyány Lajos Alapítvány BLA Arena programsorozatának keretében válaszolták meg a kérdéseket a beszélgetőpartnerek.

Németország, pontosabban a német gazdaság és annak szereplőinek Oroszországgal kialakított kapcsolatairól és befolyásáról értekezik Matthew Karnitschnig és Nette Nöstlinger a Politico európai kiadásában.

Május 24-én nem csak Franciaországban, hanem a szomszédos Szlovéniában is az urnákhoz járulhattak a szavazók. A választás eredményéről és következményeiről Una Hajdari értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain. A szlovén választásokkal és annak előzményeivel egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk.

Több éves halogatás után találkozott egymással a brit és az indiai miniszterelnök.

Ukrán tüzéreket képez ki az amerikai hadsereg amerikai tarackok használatára. Ezzel kulcsfontosságú, az oroszok dolgát igencsak megnehezítő részét erősíti Kijev hadseregének. Az orosz légifölény és légierejük gyengesége mellett az ukránok leginkább a tüzérségtől várhatják, hogy képes legyen az orosz csoportosításokra nagy tűzcsapásokat mérni. A Stars and Stripes ad hírt az újabb fontos amerikai segítségről.

Miközben mindenki igyekszik lerázni az orosz energiafüggőséget, és új források után kutat, egy olajban gazdag dél-amerikai ország kiutat keres a totális gazdasági csődből. Eddig ellenséges volt a viszony az Egyesült Államokkal, de most találkozhatnak az érdekek - írja a The Economist.

Habár már több mint egy hónap eltelt a lengyel MiG–29-esek körüli mizéria lecsendesedése óta, Varsó továbbra is a lehetséges megoldásokat keresi – így látja legalábbis a Breaking Defense védelempolitikai szakportál munkatársa. 

Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (1754-1838) a világtörténelem egyik legsikeresebb, ugyanakkor legellentmondásosabb politikusa; Franciaország külügyminisztere, miniszterelnöke volt. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Talleyrand címmel írt könyvet, melyet a BLA|katedra programsorozat keretében mutatott be. A beszélgetést Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője moderálta.

A vasárnapi parlamenti választásokon elinduló pártok többsége támogatja, hogy a NATO-követelmény szintjéig növeljék délnyugati szomszédunk védelmi kiadásait, habár ellenzők a jobb- és a baloldalról egyaránt akadnak.

Hiába érkezik jobbról a fő kihívás, az újraválasztásra pályázó francia elnök támogatottsága a baloldali és a fiatal szavazók körében egyaránt kérdéses.

Erre a következtetésre jutott legalábbis a New York Times véleményrovatába író párizsi kutató, amikor a francia elnökválasztás első fordulójának eredményét értékelte.

Miközben a tálibok 2021 augusztusának végén átvették a hatalmat a közép-ázsiai országban, nem sikerült megadásra kényszeríteniük minden ellenzéki csoportot. Minden jel szerint ezen csoportok nagy része a mai napig folytatja a harcot, egyre jobban veszélyeztetve a tálibok uralmát - írja a Foreign Policy.

 A Foreign Affairsben Tanisha M. Fazal politikatudós írt esszét az ukrajnai háború régi-új tanulságairól.