Május 24-én nem csak Franciaországban, hanem a szomszédos Szlovéniában is az urnákhoz járulhattak a szavazók. A választás eredményéről és következményeiről Una Hajdari értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain. A szlovén választásokkal és annak előzményeivel egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk.

A számokat nézve könnyen kijelenthető, hogy a választások egyértelmű győztese az újonnan alapított, baloldali Szabadság Mozgalom, amely az első helyen végzett a maga 34,5 százalékával, és 41 mandátumot szerzett meg a 90 fős parlamentben. Maga a párt egy nagyon fiatal formáció, hisz 2021-ben alapították meg, Zöld Akciók Pártja néven. A jelenlegi nevét 2022 januárja óta viseli. Ekkor „vette át” a párt irányítását a baloldali Robert Golob, aki előtte már több zöld-baloldali színezetű formációt is megjárt.

Politikáját sokan baloldali populizmusként írják le, zöld-szocialista elemekkel.

Második helyen az eddig kormányzó Szlovén Demokrata Párt (SDS) végzett. Janez Jansa formációja ugyan növelni tudta mandátumainak számát 25-ről 27-re, örömük azonban nem lehet felhőtlen. A Mozgalom nagy győzelmével és korábbi koalíciós partnereik gyengeségével, bukásával a párt nem csak politikailag, hanem matematikailag is távol került a kormányalakítástól.

Kijelenthető, hogy jelentősen lecsökkent a parlamenti pártok száma, hisz míg az előző ciklusban 9 párt foglalt helyet a parlamenti patkóban, addig most csak 5 formáció lépte át a bekerülési küszöböt (4%).

A baloldali és szélsőbaloldali pártok támogatottsága és mandátumszáma ugyan csökkent az előző választásokhoz képest (a szocdemek 10-ről hétre, a Levica mandátumszáma pedig 9-ről 5-re csökkent), de sokkal jobb helyzetbe kerültek.

A Mozgalomnak ugyanis vagy az egyik, vagy a másik baloldali formációra mindenképp szüksége van, hogy elérje a többséget (a 46 mandátumot) a szlovén parlamentben.

A fentebbi pártokon kívül a jobbközép Új Szlovénia jutott még be a maga 8 mandátumával. A jobboldal így csupán 35 helyet szerzett a 90 fős törvényhozásban, azaz matematikailag csak akkor van esélye ha összefog a Mozgalommal, vagy a két fentebb említett baloldali-szélsőbaloldali párttal. Ezek a forgatókönyvek azonban nagy valószínűséggel az erős politikai és ideológiai ellentét miatt nem fognak megvalósulni.

A legnagyobb vesztesek között kell keresni a volt miniszterelnök, Marjana Sarca pártját, amely az előző törvényhozásban 13 mandátummal rendelkezett, most azonban még a bejutási küszöböt sem tudta megugrani.

Hasonló cipőben jár, a Jansa-koalíció egyik volt tagja a Modern Centrum Párt is, valamint a nyugdíjas érdekeket képviselő DeSuS (DPPS) is.

A Politico-nak megszólaló szlovén politológus (természetesen) azt hangsúlyozta, hogy mekkora vereség volt mindez Jansa-nak és pártjának. Majd csak később, a cikk végén jegyzi meg halkan, hogy a szlovén választóknál „hagyomány, hogy a friss, új pártok mellé állnak 1-1 választáson.” Az is sokatmondó, hogy a lap egy egyértelműen zöld-baloldali szakembert szólít meg, míg a konzervatív hangoknak nem ad teret. A szóban forgó politológus még azzal is megvádolja a volt miniszterelnököt, hogy nem fogadja majd el a választási eredményt, s hogy Trumphoz hasonlóan fog viselkedni. Ez azonban természetesen elmaradt. Azt ugyanakkor több szlovén lap és maga az Európai Néppárt (EPP) is megjegyezte, hogy erős a gyanújuk, hogy Oroszország valamilyen módon beavatkozott a választásokba.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon