Február 13-án Maia Sandu, Moldova nyugati orientációjú elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a rendelkezésre álló információk szerint Moszkva puccsot tervez Moldova frissen felállt kormánya ellen. Tekintve, hogy a Moldovai Köztársaság közvetlen határral rendelkezik Ukrajna és a NATO-tag Románia irányába, valamint a nemzetközileg el nem ismert, orosz szeparatista „Dnyeszter Menti Köztársaság” felé is, Chișinău már a háború előtt is regionális hatalmak szorításában volt, amit tovább fokozott az orosz invázió okozta veszély. A moldovai eseményeket a továbbiakban magyar és nemzetközi források alapján helyezzük kontextusba, két részben.

Giorgia Meloni olasz kormányfő hivatalos látogatása egybeesett a háború kitörésének évfordulójával, valamint – részben – Biden és Putyin beszédeivel is. Meloni Ukrajna elkötelezett támogatójaként további segítségnyújtásról biztosította Zelenszkijt – igaz, csak egy bizonyos fokig.

Gendersemleges főhősök, politikailag korrekt bekezdések, régi klasszikusok új átiratai a progresszitivás jegyében – így estek áldozatául a gyermekkönyvek az új ideológiának.

Láthatóan fontos része az orosz nemzeti identitásnak az ortodox egyház. Éppen ezért fontos megérteni, hogy hogyan fakadt az ateista, szocialista országból ez a vallási megújulás. A Danube Institute legutolsó rendezvénye ennek eredt nyomába.

Törökországban az ezredfordulóhoz hasonlóan az idei választásokat is a válsághelyzet orvoslása befolyásolja. A jelenlegi államfő számos kihívás előtt áll: be kell biztosítania hatalmát a következő ciklusra is, ugyanakkor pedig újjá kell építenie régiókat, és kivezetni Törökországot a gazdasági válságból. Erdoğan esélyeit, valamint a jelenlegi helyzetet a nemzetközi sajtó segítségével ábrázoljuk.

Az orosz-ukrán konfliktus pontosan egy éve, 2022. február 24-én eszkalálódott. Az azóta eltelt 12 hónapban a nemzetközi szakértői közösség alapjaiban kényszerült átgondolni mindazt, amit eddig a világpolitikáról tudott. A következőkben öt aspektusból mutatjuk be – a teljesség igénye nélkül – hogy miben is változott meg a világ azzal, hogy egy éve az első orosz katonák átlépték Ukrajna határait.

A kínai alapítású videómegosztó 2017-től kezdve hosszú utat járt be ahhoz, hogy mára az egyik legpopulárisabb alkalmazás legyen a fiatalok körében. Népszerűsége ellenére számos árnyoldala is van a platformnak, melyről Tawnell D. Hobbs írt a Wall Street Journal hasábjain.

A tavaly február 24-én eszkalálódott ukrajnai háború nem csak az európai biztonsági rendszer viszonyaiban hozott újdonságot, de a hadviselő felek eszközeiben is. Tekintve, hogy Ukrajna és Oroszország a 21. század eddig látott legnagyobb háborúját vívja, nem csoda, hogy a két fél minden eszközt megragadva igyekszik stratégiai fölényhez jutni. Ehhez járulnak hozzá a pilóta nélküli repülőgépek (unmanned aerial vehicle – UAV), amelyeket sokszor kereskedelmi célokra fejlesztettek ki, azonban a harctéren is hatékonyan használhatóak. Faine Greenwood, a távirányítású légijárművek szakértője a Foreign Policy hasábjain foglalta össze az elmúlt egy évben folytatott kutatása eredményeit.

Jevgenyij Prigozsin – akit sokszor az orosz elnök séfjeként emlegetnek, mivel az ő cégei biztosítanak catering szolgáltatást a Kreml számára – az orosz elit egyik meghatározó tagja. Mindeddig a magánszektor szereplőjeként emlegethettük, hiszen annak ellenére, hogy cégei az állam érdekeivel megegyezően tevékenykedtek, ezt magánvállalatként tették. Az ukrajnai invázió elhúzódásával azonban Prigozsin háborúpárti hangja is felerősödött, ami konfliktusokat kreál az állami szervekkel. Prigozsin szerepét Tatjana Sztanovaja elemezte.

Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a karibi ország kritikus helyzetével, illetve elsősorban az amerikai „békefenntartók” évtizedek óta tartó, igen ellentmondásos tevékenységével. Ezúttal az ország belpolitikájába nyújtunk részletes betekintést, Robert Muggah Foreign Policy-ben megjelent elemzése segítségével.

Az Ukrajna elleni 2022-es agresszió nem az első példa volt arra, hogy Oroszország megsértette egy, a posztszovjet térségbe tartozó állam szuverenitását. A 2008-as grúziai háború csaknem másfél évtizeddel korábban jelezte az orosz külpolitikában bekövetkezett radikális változást. Ennek ellenére – egészen mostanáig – a Föderációnak nem kellett igazán komoly következményekkel szembenéznie a nemzetközi színtéren tanúsított magatartása következtében. Arról, hogy mit tanulhat a Nyugat a Grúzia esetében elkövetett hibáiból, Vasil Sikharulidze, korábbi grúz védelmi miniszter, a Foreign Policy Research Institute jelenlegi kutatója írt a Foreign Affairs hasábjain.

Az elsők között érkeztek és az utolsók között távoztak a magyar mentőegységek Törökország földrengés sújtotta területeiről. Tapasztalataikról és a mentőakcióról a Battyhány Lajos Alapítvány „Élet és halál a romokon – mentés Törökországban” elnevezésű eseményén számoltak be.

Február 7-én tartotta meg második évértékelőjét Joe Biden, amely a már-már sablonos demokrata reformokon kívül a protekcionizmus és patriotizmus felé fordult, megszólítva így egy újabb potenciális szavazóréteget. Megnyilvánulását az amerikai sajtó segítségével értékeljük.

A korrupció mindig is jelen volt Peruban, azonban az utóbbi időszakban különösen elhatalmasodott, rányomva bélyegét sok területre, az oktatástól kezdve a gazdaságig. Az idők folyamán sok alternatíva született, mellyel esetlegesen gátat lehetne neki szabni, azonban a rendszerszintű bűnözést nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni. A helyzetet a Foreign Policy cikke mutatja be.

A Nyugat ma egy új antidemokratikus korszak felé tart – figyelmeztetett Anna Loutfi, aki 2023. február 13-án tartott előadást a Danube Institute-ban.

Február 12-én az amerikai légierő már a negyedik betolakodót lőtte le mélyen az USA fölött - nyolc nap leforgása alatt. A február 4-én megsemmisített kínai kém-léggömböt kisebb, különböző formájú repülő tárgyak követték, amelyek Alaszka partjaitól egészen Michiganig bukkantak fel. De miért most és miért az adott helyeken kerültek elő Amerika légterében ezek az objektumok? És ami a legfontosabb: honnan jöttek?

Nemrégiben terjedt el az a hír az interneten, hogy az anglikán egyház fontolóra veszi a többi között azt, hogy Istenre nem férfiként (he), hanem más, „semleges” kifejezésekkel hivatkoznának (they). A javaslat számos támogatót nyert rövid időn belül az anglikán egyházban, ugyanakkor sokan szólaltak fel ellene is, hiszen ezáltal az egyház a legfőbb doktrínáját dobná el magától.

Az orosz-ukrán konfliktus eszkalációja, valamint a globális gazdasági visszaesés és az energiakrízis miatt az európai politikában előtérbe került a megújuló energiaforrások problémája. Mivel ezek bevezetése eltérően érintheti a különböző rétegeket, a társadalmi igazságosság és a demokratikus hagyományok tisztelete is szorosan összefügg az európai zöldpolitika legaktuálisabb kérdéseivel. A megújuló energiaforrásokra való áttérés társadalmi és politikai körülményeit Richard Youngs (Carnegie Endowment for International Peace) és Namita Kambli (E3G) elemezték.

Az elmúlt hónapokban (ahogyan már itt és itt írtunk róla) Iránban utoljára az 1979-es iszlám forradalom során látott tömegek vonultak utcára, hogy a nők elnyomása, valamint a rezsim általános kegyetlensége ellen tüntessenek. Számos okból azonban a megmozdulások nem vezetnek eredményre, és a jelek egyre inkább a konzervatív síita szereplők megerősödésére mutatnak. Ennek okairól, valamint külpolitikára gyakorolt hatásairól Vali Nasr, a Johns Hopkins Egyetem professzora írt a Foreign Affairs hasábjain.

2023. február 7-én mutatták be a Lónyay-Hatvany villában a Danube Institute kutatójának, David Dusenburynak új kötetét. A neves vallástudós „I Judge No One – A Political Life of Jesus” című műve arra vállalkozik, hogy megmagyarázza Jézus viszonyát kora és általában az emberiség politikai viselkedéséhez, életéhez. A könyvbemutató keretein belül a szerző beszélgetett a Danube Institute kutatási igazgatójával, David Martin-Jonesszal, és Geréby Györggyel, a CEU medievisztika intézetének oktatójával.

Érzékeny információt tartalmazó dokumentumokat és jegyzeteket találtak Biden think-tankjének washingtoni irodájában és saját rezidenciájában. Az esetet az amerikai média nagyon óvatosan kezelte, hiszen csak hónapokkal az ügy után tudósított róla. Vajon az incidens mennyire befolyásolja a Bidenről alkotott képet? Változtathat a 2024-es választások eredményén? A kérdésekre az amerikai sajtó segítségével próbálunk választ adni.

Az orosz-ukrán háború hatására a német kormánykoalícióban helyet foglaló Zöldek meghátrálásra kényszerültek a klímacélok elérésében. A Zöld Párt alapvető értékei közé tartozott a háborúellenesség, miközben jelenleg ezt az alapvetést is felrúgja a pártvezetés. Az Economist cikke számos ellentmondásra mutat rá a párttal kapcsolatban.

Február 6-án hajnalban rendkívül erős földrengéshullám rázta meg Törökországot, Szíriát, valamint kisebb részben a környező országokat: Ciprust, Jordániát, Libanont, Irakot, Grúziát és Örményországot. Az első négy rengés kevesebb, mint egy órán belül zajlott le, amit további hat utórengés követett aznap, valamint február 7-én délelőtt. A térség azonban nem csupán a természeti katasztrófák következtében tekinthető rendkívül instabilnak, hanem a befagyott konfliktusként kezelhető szíriai polgárháború miatt is, amelynek alakulásában nem csak a regionális, de a globális nagyhatalmak is érdekeltek. A földrengés humanitárius következményeit, valamint az ellenzéki erők által ellenőrzött észak-kelet-szíriai területek tragikus helyzetét Natasha Hall (Center for Strategic and International Studies) elemezte.

Korábban már írtunk az Európát sújtó komoly migrációs válságról, illetve a rekordszámú határsértőről. Az országhatárokra gyakorolt fokozott nyomás miatt előrelépés történt az EU-s migrációs politikát illetően, amely talán gátat szabhat a kontinensre irányuló nagymértékű illegális bevándorlásnak.

Egyre valószínűbb, hogy az ukrán állam súlyosbítja a katonai vétségekért kimért büntetéseket, miután Zelenszkij elnök elutasította az intézkedés megvétózását. A Politico által megszólaltatott ukránok szerint mindez nem a fegyelem növekedését, hanem a morál csökkenését fogja előidézni a hadseregben.

A világ elitegyetemei között is kiemelkedő nívót képviselő Ivy League egyik legismertebb intézménye a Harvard Business School. A nemzetközi üzleti élet fő utánpótlásának számító szellemi műhely MBA-képzésén résztvevő Erőss Domonkossal beszélgetett a Batthyány Lajos Alapítvány csapata.

A kétkörös cseh elnökválasztás végül liberális győzelemmel zárult, amely nagymértékben befolyásolja Csehország háborúhoz, külpolitikához és a V4-ekhez való hozzáállást is az elkövetkezendőkben. Cikkünkben a beiktatásra kerülő elnök személyét és kitűzött céljait járja körül a nemzetközi sajtó segítségével.

Február 2-án jelentette be az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma, hogy az elmúlt napok során egy megfigyelő tevékenységet végző ballon manőverezett az USA légterében. A Pentagon véleménye szerint az eszköz a Kínai Népköztársaságból származik, ezért Anthony Blinken külügyminiszter február 5-6-ra tervezett pekingi útját, amely során Hszi Csin-pinggel is találkozott volna, későbbre halasztották. A kémballont végül lelőtte az amerikai légierő. Az eset jelentőségét és hatását a kínai-amerikai kapcsolatok alakulására nemzetközi források alapján elemezzük.

A szélsőjobboldali extrémizmus képviselői az elmúlt években számos alkalommal bizonyították, hogy valódi fenyegetést jelenthetnek a demokratikus államokra, valamint azok intézményeire. Arról, hogy az extrémizmus ezen ága miképp fenyegeti az USA hadseregének egységét, Jacob Ware, a Council on Foreign Relations terrorizmussal és nemzetbiztonsággal foglalkozó kutatója értekezett.

A tavaly februári ukrajnai invázió óta az Orosz Ortodox Egyház, valamint a Moszkvai Patriarkátus vezetője, Kirill pátriárka egyértelműen kiállt az orosz agresszió mellett, amely támogatás az események előrehaladtával egyre erőszakosabbá vált. Ennek következményeként az Egyház, valamint az ahhoz kapcsolódó, Oroszországon kívüli felekezetekben törésvonalak jelentek meg. Az Ortodox Egyház fragmentációjáról, Kirill pátriárka nézőpontjáról, és a kisebb felekezetek lehetőségeiről Ksenia Luchenko, a Carnegie Politika munkatársa írt elemzést.