A május 21-i görögországi választások után nehézségekkel szembesült a konzervatív Új Demokrácia párt vezetője, Kiriákosz Micotakisz a kormányalakítás terén. Bár pártja nyerte a választásokat, az abszolút többséget nem sikerült megszereznie, aminek következtében Micotakisz elutasította a koalíciós kormány létrehozásának lehetőségét, és inkább az új választások mellett döntött – számol be róla a Balkan Insight.
Miután a Kreml épületét dróntámadás érte május elején, az amerikai ellenségkép jelenléte méginkább megerősödött a putyini rezsim propagandájának fórumain. Ez azonban nem újkeletű jelenség, hiszen a gyökerei az első világháborút követő időszakra, valamint a náci Németország feletti győzelem utánra nyúlnak vissza. Az orosz messianizmus feltámadásáról, valamint az Amerika-ellenes narratívák múltjáról és jelenéről Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Endowment for International Peace vezető kutatója értekezett a Foreign Affairs hasábjain.
A világhírű egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter május 27-én töltötte 100. születésnapját, ennek alkalmából pedig több mint 8 órás interjút adott az Economist lapnak.
2023. június elsején kerül megrendezésre az Európai Politikai Közösség második csúcstalálkozója. A 2022 júniusában alapított nemzetközi entitás 44 európai országot tömörít magába, amelyek delegációi a moldovai fővárosban találkoznak. A csúcs jelentőségét mutatja a szervezet újszerűsége, hiszen olyan fontos kérdésekre adhatnak választ a chișinăui események, mint az EPK létjogosultságának fenntarthatósága, vagy éppen az egymással átfedésben működő európai szervezetek párbeszédének problémája. A csúcstalálkozóval kapcsolatos várakozásokat Mathieu Droin és Ilke Toygür, a Centre for Strategic and International Studies Európa, Oroszország, és Eurázsia programjának kutatói elemezték.
Mint azt már korábban szemléztük, ez év januárban látszott is a változás szele a transzatlanti kapcsolatokban, az 1949. április 4-én megkötetett Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) gyökeres átalakulás előtt áll.
Az Egyesült Államokban egyelőre csak az elvi megállapodás jött létre az ország adósságplafonjával kapcsolatos vitában, és most egy hitelfelügyelet is nyomást gyakorol a kormányra. A Fitch hitelminősítő intézet a világ legnagyobb gazdaságának, az USA-nak a hitelképességét kezdte némileg kritikusabban szemlélni, és leminősítést helyezett kilátásba.
Április közepe óta zajlanak a harcok Szudánban, melynek következtében már mintegy 1,3 millió ember hagyta el otthonát. Május 22-én a felek hét napos tűzszünetben állapodtak meg. Az eddigi kísérletekhez hasonlóan, ez a tűzszünet is törékenynek tűnik. A folytatódó feszültségek a közelmúlt konfliktusainak veszélyes dinamikájára hívják fel a figyelmet.
2023. május 19-21. között, Hirosimában került megrendezésre a G7-ek csúcstalálkozója, mely elnökségi pozícióját idén Japán tölti be. A G7-csoport vezetői hangsúlyozták egységességüket és soha nem látott hajlandóságukat a jelenlegi globális kihívások leküzdésére és egy jobb jövő felé vezető út kialakítására.
A 2014-es katonai puccs után mindössze a második parlamenti választásokat tartották 2023. május 14-én Thaiföldön. Az ország kaotikus belpolitikájára való tekintettel a választások előtt nem lehetett egyetlen pártot kiemelni, amely esélyesként indult volna, ugyanakkor a közel egy évtizedes, katonai hatalom által beárnyékolt kormányzás után sejthető volt, hogy ez a választás sorsdöntő lehet Thaiföld jövőjét illetően. Ugyan még nem dolgozták fel az összes szavazatot, az előzetes eredmények nagy port kavartak a nemzetközi médiában.
Elon Musk neve ismerősen cseng sokak fülében: a Tesla vezérigazgatója előbb a zöld forradalom zászlóshajójaként számon tartott autó kapcsán vált világhírűvé, majd a Twitter internetes portál felvásárlásával szerzett magának rajongókat és kritikusokat egyaránt. Social media botránya után azonban a környezetvédelemmel gyűlt meg a baja.
A ma magukat konzervatívnak nevező politikusok egy része elárulta a saját politikai oldalát az előrejutásért – jelentette ki Paul du Quenoy történész, a Palm Beach Freedom Institute politikai elemzőcég vezetője a Danube Institute május 22-i rendezvényén, ahol John O’ Sullivannel, a Danube Institute elnökével és David Martin Jonessal, az intézet kutatási igazgatójával beszélgetett.
Az elektromos járművek (a szaknyelvben EV, mint electric vehicle szerepelnek) kiemelkedő fontossággal bírnak az Európai Unió számára a klímaváltozás elleni küzdelemben - hangsúlyozza a The Economist egy friss cikke, amely ugyanakkor rámutat a töltőinfrastruktúra gyorsabb bővítésének elengedhetetlen jelentőségére és ezzel együtt annak hiányosságaira.
A napokban Pápua Új-Guineába látogatott volna Joe Biden amerikai elnök. Az elvárások nagyok voltak: a Fehér Ház „történelmi jelentőségűnek” nevezte a vizitet - ez lett volna az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök egy csendes-óceáni szigetországba látogat – és azt állította, hogy ez tovább erősíti az Egyesült Államok és a csendes-óceáni szigetek közötti „kritikus jelentőségű partnerséget”.
A napokban Elon Musk egy Marvel gonoszhoz, Magnetohoz hasonlította Soros Györgyöt Twitter bejegyzésében. Kijelentésével igazi „tweet háborút” indított, melyben Soros mellett és ellene is rengetegen kiálltak.
Mára már a „luxushiedelmek” lettek az amerikai társadalom életszínvonalának legfőbb mutatói, hiszen az egyének általuk fejezik ki nemcsak anyagi hátterüket, hanem társadalmi státuszukat is, ezáltal pedig gyakran kárt okoznak az alacsonyabb társadalmi rétegeknek – húzta alá Rob Henderson a Danube Institute május 12-i rendezvényén. Gondolataira John O’Sullivan, intézetünk elnöke, valamint munkatársaink és kutatóink – Rod Dreher, Wael Taji Miller és Dr. Erik Hendriks – reflektáltak.
2023. május 9-én a vártnál több, a posztszovjet térségből érkező államfő tette tiszteletét a moszkvai Vörös téren rendezett katonai parádén. Április utolsó heteiben még senki nem számított arra, hogy magas rangú külföldi vendégek is részt vesznek a 2022-es Ukrajna elleni invázió után az orosz állami propaganda által kihasznált eseményen, azonban Kirgizisztántól Türkmenisztánig számos közép-ázsiai vezető döntött – többé-kevésbé kényszerből – a megjelenés mellett. Temur Umarov, a Carnegie Endowment for International Peace Oroszország-Eurázsia Központjának kutatója szerint a közép-ázsiai országok államfőinek magatartása rámutat ezen államok külpolitikájának kihívásaira.
Minden alkalommal amikor egy gazdasági vagy társadalmi jelenséget vizsgálunk, illik az olvasók elé tárni azokat a gondolati mérföldköveket, amelyen keresztül az író végül konklúzióra jut. Ezen fogalmi mérföldkövek nemcsak az olvasónak, de az írónak is segítenek jobban megérteni a papírra vetett témát. Ez a módszertan azonban az amúgy is zavaros modern kori eszmék vizsgálatában nem működik.
Mivel az első fordulóban a török választók nem jutottak egyértelmű konszenzusra az elnök személyével kapcsolatban, május 28-án kerül sor az elnökválasztások második fordulójára, amikor a regnáló Recep Tayyip Erdoğan és kihívója, a széles pártkoalíció élén álló Kemal Kılıçdaroğlu fognak farkasszemet nézni egymással. Bár az elnökválasztásokat a bel- és külpolitika számos aspektusa befolyásolhatja, a legfontosabbakat Soner Cagaptay, a Washington Institute Török Kutatóprogramjának igazgatója elemezte a Foreign Affairs hasábjain.
Az Európai Unió már az Oroszországgal szembeni tizenegyedik szankciós csomag elfogadására készül, miközben a kontinens versenyképességi és stratégiai pozíciói egyre csak romlanak.
Dél-Korea gyors és sikeres fejlődése már egy ideje megállni látszik. A törések mélyülnek és szaporodnak társadalmi és gazdasági téren is. Az ország szegényei és gazdagai közötti szakadék hatalmas, a fiatalok nehezen helyezkednek el, a termékenységi ráta a világon a legalacsonyabb, a népesség riasztó ütemben öregszik. Van-e kiút?
Nem enyhül a lassan egy éve tartó politikai krízis a közép-európai országban. Eduard Heger, a szlovák ügyvezető kormány miniszterelnökének május 8-i lemondása hatalmas mértékben járult hozzá a zűrzavarhoz. Zuzana Caputová államfő szakértői kormányt jelölt ki, élén Ódor Lajossal, aki a szeptemberi előrehozott választásokig vezeti az országot.
A 2023. februárjában lezajlottak Nigériában a választások melynek eredményeként a Progresszív Kongresszus jelöltje, Tinubu Bola Ahmed, volt lagoszi kormányzó lett az ország új elnöke.
Mindenkit lázban tart az orosz-ukrán háború, amelyben nem csak Ukrajna és Oroszország ütközéséről van szó, ezzel a háborúval olyan geopolitikai folyamatoknak lehetünk szemtanúi, amelyek átírhatják az eddig jól ismert térképet, de ilyen konfliktus a Tajvannál zajló területi konfliktus is.
Tavaly a leggyakrabban használt angol kifejezés a Global Language Monitor kutatása szerint a “denier” (magyarul tagadó), a második legnépszerűbb pedig a COVID volt. 2023-ban valószínűsíthetjük, hogy a legtöbbet használt szó a világon (vagy legalább az angolul beszélő részein mindenképpen) az AI (Artificial Intelligence, magyarul Mesterséges intelligencia) lesz.
Április végén söpört végig a sajtón a váratlan hír, miszerint Tucker Carlson amerikai televíziós médiaszemélyiség és a Fox News hírtelevízió útjai elválnak egymástól. A döntés több okból is nagy jelentőséggel bír.
A migráció kérdése az elmúlt években világszerte fokozott figyelmet kapott, s nem volt ez másként az Egyesült Államokban sem. Míg Európában a migrációs válság kezelése az egyes EU tagállamok közötti feszültségeket erősítette fel, addig az USA-ban az évtizedek óta fennálló demokrata-republikánus párharc újabb fejezetét nyitotta meg. A híres 42. cikkely eltörlésével azonban nem várt fordulat is érkezhet.
Falut épít Oroszország a woke elől menekülő amerikai és kanadai konzervatívoknak. Eddig már 200 család jelezte, hogy ideológiai okokból élne a lehetőséggel, a munkálatokat várhatóan jövőre kezdik el. Valóban ekkora lenne a baj Amerikában?
Ukrajna után Tajvan szigete lehet a Nyugat és Eurázsai feltörekvő hatalmainak csatatere, s a kis kvázi-állam jól teszi, ha sündisznó-taktikára vált. Ennek része lehetne akár számtalan valódi, víz alatti tüske: telepítsen Tajvan mesterséges zátonyokat part menti vizeibe - javasolja Scott Savitz, a RAND Corporation szakértője.
A Bud Light amerikai sörmárka egy transznemű médiaszemélyiséggel való együttműködés révén remélte, hogy elősegíti az elfogadást, megkérdőjelezi a társadalmi normákat, és párbeszédre ösztönöz a transzneműek láthatóságáról.
A török parlamenti és elnökválasztások vasárnapi első fordulója után - melyről itt írtunk bővebben -
sem a jelenleg is az ország élén álló Recep Tayyip Erdoğan, sem az ellenzéki összefogás jelöltje, Kemal Kilicdaroglu nem tudta teljesíteni a győzelemhez szükséges 50 százalékos küszöböt, így Törökországban ritkaságnak számító második fordulós választás még hátra van május 28.-án. Erdoğan korábbi két alkalommal első fordulós győzelemmel biztosította befutó pozícióját.
