A 2023. februárjában lezajlottak Nigériában a választások melynek eredményeként a Progresszív Kongresszus jelöltje, Tinubu Bola Ahmed, volt lagoszi kormányzó lett az ország új elnöke.
Számos felmérés szerint a jelen választásnak a demokrácia diadalát kellett volna jelentenie, azonban már rögtön a választások után az ellenzéki pártok bejelentették, hogy a technikai nehézségek és „az évtizedek óta a legszorosabb szoros eredmény miatt nem fogadják el azt. Tinubura 8,79 millióan szavaztak, a választók csaknem 37 százaléka, Atiku Abubakar volt alelnökre, a fő ellenzéki Demokratikus Néppárt (PDP) jelöltjére 6,98 millióan, a voksolók mintegy 29 százaléka. A másik esélyesnek számító, a Munkáspárt színeiben induló, és főleg a fiatalok körében népszerű Peter Obi 6,1 millió voksot kapott, az összes szavazat 25 százalékát.
Annak ellenére, hogy végül Tinubu maradt az elnöki székben, még közel sem dőlhetett hátra, hiszen egyre növekvő elégedetlenség és politikai szakadék tapasztalható Nigériában. Éppen ezért az új elnök igyekszik minél jobban egyben tartani az országot, de számos kihívással kell megküzdenie.
A három legkritikusabb töréspont a nemzedéki, a vallási és az etnikai ellentétek, amelyek túlmutatnak a jelenlegi választási cikluson, és magukban hordozzák az ország destabilizációjának veszélyét.
Az idősebb generáció, amely az 1980-as és 1990-es évek katonai diktatúrájában nőtt fel, erősen támogatja a demokráciát, hiszen átélte a hadsereg általi hatalomátvétel tragédiáját. Ők úgy vélik, hogy a jelenlegi politikai rendszert meg kell védeni és építeni kell rá, tekintet nélkül annak hibáira. Az idősebb generáció inkább konzervatív és óvatos, hogy ne adjon ürügyet a hadseregnek a hatalomba való visszatérésre. Ezzel szemben a fiatalabb generáció csalódott a demokráciában. A munkanélküliség magas, és sok fiatal külföldre megy munka és oktatás reményében.
A fiatalok vágyják a gazdasági fellendülést és nagyobb állami beruházást az oktatásba, az egészségügybe, az infrastruktúrába és a biztonságba.
A generációs szakadék mellett vallási feszültségek is jelen vannak. Tinubu - aki maga is muszlim származású - döntése, hogy ugyanabból a vallási hovatartozásból válasszon alelnökjelöltet, felszította a keresztények és muszlimok közötti feszültségeket. Ez a lépés szembe megy a korábban megszokott eljárással, amely szerint a vezető politikusok különböző vallási felekezetből kell, hogy származzanak. Ráadásul egy olyan időszakban, amikor a keresztényeket többször is megtámadták a Boko Haram lázadói és más egyéb fegyveres banditák.
Ezek a fegyveres csoportok a vallási feszültségek növelésén túl biztonsági kihívásokat is jelentenek,
hiszen brutális és agresszív cselekedeteik miatt az új elnöknek meg kell erősítenie a biztonsági erőket, valamint hatékony intézkedéseket kell hoznia a terrorizmus és az erőszak leküzdésére.
Mindemellett pedig az etnikai feszültségek teszik teljessé a nigériai elégedetlenséget kiváltó tényezők hármasát. Az ország három fő etnikai csoportjából az igbók politikai marginalizálódása egyre jelentősebb, továbbá képviseletük az elmúlt két évtizedben nagyrészt olyan önrendelkezési csoportok által valósult meg, akik egy független állam megvalósítását tűzték ki célul. Annak ellenére, hogy a különválás ezidáig nem kapott elég támogatást a csoport elitjétől,
Peter Obi (délkeleti ibógbó) választási győzelmének elmaradásával tovaszállt az a remény, hogy a belátható jövőben Nigériának igbó elnöke legyen, ez pedig felszította az etnikai ellenérzéseket és felerősítette az elszakadást követelő hangokat.
Azért, hogy összefogja az országot és orvosolja a mélyre ható problémákat, Tinubu olyan intézkedéseket tervez, mint a gazdaság helyreállítása, munkahelyteremtés elsősorban a fiatalok számára, nagyobb állami beruházások az oktatásba és az infrastruktúrába, valamint az egészségügyi rendszer fejlesztése. Ezen túlmenően, Tinubunak fel kell vállalnia a korrupció elleni küzdelmet is, ami hosszú ideje komoly problémát jelent Nigériában, és az ország gazdasági fejlődését és stabilitását is veszélyezteti. Mindemellett pedig
napirendre kell vennie a politikai rendszer reformjának a kérdését és meg kell erősítenie a demokratikus intézményeket az országban.
Tinubu azzal a reménnyel lépett hivatalba, hogy át tudja alakítani Nigéria jövőjét, és megbirkózik az ország számos, mélyreható és összetett problémájával. Ahhoz azonban, hogy sikerre vigye elképzeléseit és egy stabil Nigériát teremtsen, még számos kihívással kell szembenéznie, jónéhány reformot meg kell valósítania és rá kell bírnia a politikai vezetést, hogy közösen dolgozva, együttes erővel lépjenek fel a problémák ellen. Az egység megnyilvánulása jegyében 2023. május 3-án Tinubu mellett számos vezető megjelent azon az állami banketten, amit Rivers állam kormányzója tartott az új elnök tiszteletére.
In what was a remarkable display of unity, I was joined yesterday evening by leaders of the country across party lines at the State Banquet hosted in my honor by the Rivers State government in Port Harcourt. I’m grateful to Governor Nyesom Wike, an outstanding achiever, and the… pic.twitter.com/pOd4T6eyw7
— Bola Ahmed Tinubu (@officialABAT) May 4, 2023
A politikai elit együttműködése elengedhetetlen, hiszen ezen összefogás nélkül a demokratikus és fejlett Nigéria továbbra is csak egy álom marad.
Szemlézte: Potsay Zille Csenge
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
