A koronavírus járvány, majd az ukrajnai háború kitörése kétségkívül előrevetítette, hogy a 21. század első évtizedei fordulópontot, mitöbb unikális időszakot jelenthetnek az emberiség történetében. A globalizáció, amely az eddig fennálló világrendet jellemezte, sokak véleménye szerint megrendülni látszik. Ezzel szemben Ian Bremmer, a Eurasia Group elnöke úgy gondolja, hogy a globalizáció csupán átalakul, amelynek körülményeit a Foreign Affairs-ben taglalta.
Az orosz-ukrán háború árnyékában egy legalább ahhoz hasonló jelentőségű esemény van kibontakozóban: az Egyesült Államok késznek tűnik felvenni a kesztyűt a Kínai Népköztársasággal szemben – legalábbis gazdasági téren biztosan. Jon Bateman (Carnegie Endowment for International Peace) a Foreign Policy hasábjain elemezte az USA átalakuló Kína-politikáját.
Los Angelesben, mint már eddig is annyiszor, ismét fellángoltak a faji feszültségek. Azonban ezúttal nem fehérek és színesbőrűek, hanem feketék és latínók konfliktusáról van szó, a demokrata párton belül. A konfliktus nagy probléma lehet a pártnak a közeljövőben.
A helyadatokat használó alkalmazások okozta szórványos adatbiztonsági aggályok régóta ismertek. Most azonban az egyik legismertebb közösségi app, a TikTok tulajdonosai vették célba az Egyesült Államokat.
Elnaz Rekabi, iráni falmászónő október 16-án, Szöulban képviselte hazáját egy nemzetközi sportversenyen. Azonban nem sportteljesítménye miatt került a nyugati hírekbe, hanem azért, mert az iráni nők számára kötelező hidzsáb nélkül vett részt a versenyen.
Az energiaárak és az infláció mindinkább megnehezíti az életkörülményeket. A téli hónapok közeledtével pedig a helyzet csak súlyosbodni fog. A számlák egyre magasabbak, a fizetések pedig egyre kevesebbet érnek. Ennek következtében Európa-szerte vonultak tömegek az utcára, hogy rendes bérekért és alacsonyabb árakért tüntessenek.
Október 16. és 22. között zajlott a Kínai Kommunista Párt huszadik pártkongresszusa, amely nem csupán jubileumi jellege miatt rendelkezik meghatározó jelentőséggel. Hszi Csin-ping a párt legfelsőbb vezetője újabb 5 évre biztosította hatalmát, miután a Kongresszusra összegyűlt elit megválasztotta a Politbüro, valamint a Politbüro Állandó Bizottságának tagjait. A régi-új kínai vezetés mellett botrány is tarkította a kongresszus programját, miután a Kínai Népköztársaság korábbi elnökét, a 79 éves Hu Csin-taot kivezették a zárónapon.
Ismételten kerekasztal-beszélgetésre került sor intézetünk szervezésében, melynek fő témája a brit konzervativizmus múltja, jelene és jövője volt.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörését követően Magyarország a nyugati és a tengerentúli sajtó középpontjába került, a budapesti történések szinte mindvégig vezető cikkek voltak. A sajtó pedig országához igazodva más megvilágításban mutatta be a történéseket, eltérő formában és eltérő részletességgel. Cikkünkben két ország – az Amerikai Egyesült Államok és Spanyolország – elsődleges forrásait mutatjuk be, rávilágítva a közöttük lévő különbségekre és hasonlóságokra egyaránt.
A 21. század jelentős kihívások elé állítja a nemzetállamokat. Az egyik legégetőbb ezek közül a fentartható népesség kérdése. Tóth I. János most megjelent, a Batthyány Lajos Alapítvány BLA|katedra programsorozat keretében bemutatott könyve épp erre keresi a választ.
Sikertelen közel-keleti diplomáciai körút, a szaúdi-amerikai viszony megromlása, csökkentett olajkitermelés, egekbe szökő árak – az elmúlt időszakban a többi között ezek a problémák roskadtak a Biden-kormányra, a félidős választások pedig hamarosan esedékesek lesznek. Szaúd-Arábia után az amerikai kormánynak új szövetségest kell keresnie, amely nemcsak az ország stabil olajellátását biztosítaná, hanem a demokraták választási eredményére is kedvező hatással lenne. Vajon ki lesz Amerika potenciális jelöltje és milyen áron köttetik meg a szövetség a két ország között?
Az Európai Unió szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a külföldi befolyással szembeni rezilienciája. A változó nemzetközi környezetben – különösképp a súlyos következményekkel járó orosz-ukrán háború kapcsán – Európának képesnek kell lennie ellenállni a külföldi információs és egyéb befolyásolásnak, hiszen az súlyosan alááshatja az Unió alapértékeit. Ennek ellenére a túlzott szabályozás destruktív hatással lehet Európa egyik fontos előnyére, a civil közösségek szabadságára. Az ezzel kapcsolatos visszásságokat Lukas Harth, Florian Kriener, és Jonas Wolff, a Carnegie Europe kutatói tárták fel az október közepén megjelent cikkükben.
Oroszország ukrajnai lekötöttsége és legfrissebb kudarcai óta erősödnek a régóta őrizgetett török ambíciók Közép-Ázsia török érdekszférába vonására, legalábbis erről ír a The Diplomat. Kína és Oroszország persze kihagyhatatlan a játszmából.
A mai nyugati demokráciafogalom eltorzult, a nemzeti konzervatív mozgalom pedig csak meg próbálja menteni. A nemzetek fölötti döntéshozatali fórumok és bíróságok csorbítják a népképviselet elvét, pedig Fukuyama alapján éppen ők a liberális demokrácia fő ismérvei. John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke elemezte a szemben álló demokráciafelfogások hitvallását a Quadrant magazin hasábjain.
A The Economist még szeptemberben beszámolt arról, hogy Elon Musk 44 milliárd dollárt ajánlott fel kedvenc közösségi médiaplatformjáért, a Twitterért. Szeptember 13-án a szóban forgó közösségi média részvényesei elfogadták a milliárdos ajánlatát, lévén hogy a Twitter piaci értéke akkor 32 milliárd dollár alatti volt, így szinte magától értetődött a javaslat melletti állásfoglalás.
Az OPEC olajkartell országai bejelentették, hogy kétmillió hordóval csökkentik kitermelési kvótájukat. Ezért próbál Washington egy régi ellenségével próbál megegyezni, hogy az orosz és OPEC export hiányában lélegzethez juthasson a világ energiapiaca.
Joe Biden nemrégiben Szaúd-Arábiában járt, hivatalos útjának fő motívuma pedig az USA számára szükséges üzemanyag mennyiség biztosítása és az egekbe szökő árak megfékezése volt. Azonban az elnök terve meghiúsult, hiszen október 5-én az OPEC+ meghozta döntését - napi 2 millió hordónyival csökkenti az olajtermelést, hogy magasan tartsa az árakat. Vajon ez hogyan hat az amerikai belpolitikára pont most, amikor ennyire közelednek a félidős választások?
Október 4-én, a Danube Institute szervezésében ismét kerekasztal-beszélgetésre került sor, számos kiemelkedő szakértő, konzervatív gondolkodó társaságában. Szeptember 25-én Olaszország választott, és világos üzenetet küldött: a jobbközép koalíció került ki nyertesként, Giorgia Meloni pedig az ország első női miniszterelnöke lett. Vajon a fényes győzelem milyen változásokat hoz Olaszországban? Milyen hatással lesz Magyarországra, hogy a kormány szövetségesei kerültek hatalomra? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ a panelbeszélgetés keretében.
Hszi Csin-ping 2012. november 15-én került a Kínai Kommunista Párt, így a Kínai Népköztársaság élére. Néhány héttel hatalomra kerülésének 10. évfordulója előtt rendezik meg a Párt huszadik, jubileumi kongresszusát, amelyen Hszit második alkalommal választhatják újra Kína legfőbb vezetőjének. A kongresszust megelőzően érdemes összefoglalni Hszi hatalmának 10 évét, amely lényegében határozza meg Kína közeli – és talán távoli – jövőjét. A legfontosabb trendeket Jo Inge Bekkevold (Norwegian Insitute for Defence Studies) Kína-szakértő tekintette át a Foreign Policy-ban.
John O’ Sullivan-t, a Danube Institute elnökét az Il Giornale olasz lap kérdezte a néhai Margaret Thatcherről, volt főnökéről és az olasz politikai színtér legújabb fordulatairól.
A kercsi híd elleni robbantás nem csupán a nyugati és az orosz médiát rázta meg, hanem magukat az orosz döntéshozókat is. Bár a híd stratégiai szempontból is fontos, de felrobbantásának szimbolikus jellege hozhat igazán nagy fordulatot az orosz vezetés háborúfelfogásában. A következőkben a híd elleni támadás előzményeit, annak jelentőségét, valamint az ebből fakadó következményeket igyekszünk értelmezni.
Az orosz-ukrán háború kirobbanásával egyfajta pánik söpört végig Európán, hiszen Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, valamint a globális napraforgó olaj exportjának legjelentősebb, 52,2%-os részét adja 2020-as adatok alapján. Az ellátási láncok, valamint az élelmiszerkereskedelem dilemmáiról Sarah Taber mezőgazdasági kutató írt a Foreign Policy hasábjain.
Október 5-én hivatalosan is sor került a pandémia utáni első személyes OPEC+ találkozóra Bécsben, ahol igen komoly, és annál ellentmondásosabb döntés született.
Az ukrán területek annexiójával, valamint a részleges, de széles körű mozgósítás elrendelésével olyan alapvető faktorok alakultak át, amelyek lényegében megváltoztathatják a háború menetét. Ezen tényezők alapjaiban befolyásolják azt, amit eddig a nyugati szakértők Vlagyimir Putyin stratégiai gondolkodásáról, illetve annak határairól hittek. Tatjana Sztanovaja a Foreign Affairs hasábjain elemezte a fennálló helyzetet.
Október 2-án Bosznia és Hercegovina lakossága is az urnák elé járult, hogy eldöntse, ki lesz nemzeti és regionális szinteken egyaránt a világ – nem túlzás – legbonyolultabb és legösszetettebb admisztrációs rendszerének élén.
A híradások és a közösségi médián keringő felvételek tanúsága szerint tehergépjárműbe rejtett pokolgép rongálta meg a megszállt Krímet a Kubanyi-félszigettel összekötő hidat. Szimbolikus és gyakorlati jelentőségű csapás ez az Orosz Föderáció Fekete-tenger melléki birodalomépítő álmaira.
Az Egyesült Államokra jellemző föderalizmus az ország rövid, de eseménydús története során mindig egyedülálló jellegzetessége volt az USA belpolitikájának. Tekintve, hogy minden nagyhatalom esetében a belső viszonyok és a külpolitika egymás meghatározó alakítói, az Amerikai Egyesült Államokon belül megfigyelhető változások új értelmet adhatnak az ország nemzetközi rendszerben elfoglalt szerepének. Jenna Bednar (University of Michigan, Santa Fe Institute) és Mariano-Florentino Cuéllar (Carnegie Endowment for International Peace) az USA föderalizmusának átalakulását, valamint annak hatásait elemezték a Foreign Affairs szeptember-októberi kiadásában.
A bolgárok negyedszerre is parlamenti választásokra kényszerültek az elmúlt másfél év politikai káosza után. Azon kevés ember, aki elment szavazni, a politikai elittel kapcsolatos mélységes kiábrándulását fejezte ki az urnáknál.
Kijev hadserege bebizonyította, hogy tud Oroszországgal szemben sikereket elérni a harctéren. A közelgő tél miatt ugyanakkor a Nyugatnak még több sikerre lenne szüksége. Miért hiányoznak még mindig a legmodernebb nyugati harckocsik Ukrajna arzenáljából? A Military Watch Magazine több fontos érvet is megfogalmaz.
A mesterséges intelligencia (AI – artificial intelligence) szerepének kérdése meghatározónak bizonyult a nemzetközi politikában az elmúlt évtized során. Ez azonban nem csupán a gépi tanulás erkölcsi dilemmáit takarja, de azon komoly következményeket is, amelyeket a geopolitikai játszma alakulása során figyelhetünk meg. Henry Farrell (Johns Hopkins University), Abraham Newman (Georgetown University), és Jeremy Wallace (Cornell University) a Foreign Affairs szeptember-októberi számában igyekezték feltárni az AI rejtette veszélyeket.
