Los Angelesben, mint már eddig is annyiszor, ismét fellángoltak a faji feszültségek. Azonban ezúttal nem fehérek és színesbőrűek, hanem feketék és latínók konfliktusáról van szó, a demokrata párton belül. A konfliktus nagy probléma lehet a pártnak a közeljövőben.
Los Angeles, mint ahogyan korábban több cikkben is írtunk róla, mindig is az etnikai-faji csoportok konfliktusainak melegágya volt. A város hatalmas jövedelmi különbségei, gyorsan változó népességszáma és elrendezése bőséges melegágyat kínál minden ilyen konfliktusnak, amely a káoszban és a változásokhoz való nehéz alkalmazkodásban gyökerezik.
Nemrég bejárta a világsajtót az a hír, hogy a városi tanács egyik tagja „majmocskának” nevezte egy fekete tanácstag gyermekét. Az elkövető egy latínó képviselő volt. Nem pusztán egy személyes konfliktus miatt alkalmazott rasszista kifejezéseket.
A spanyol ajkú és a fekete csoportok között heves politikai konfliktus dúl a város demokrata pártszervezetén belül.
A tét a városi tanács választásakor alkalmazott egyéni választókerületek újrarajzolása. Eddig egészen 1963 óta mindig volt három belvárosi, demokrata fekete tanácstag, pedig a feketék aránya a városon belül 15%-ról 8%-ra esett. Ugyanebben az időszakban a latínók aránya elérte a 48 százalékot. Mégis, mindössze 5 latínó tanácstag ül a 15 fős testületben.
A két közösség között persze van átfedés. A Karib-térségből és Latin-Amerikából érkező latínók között sok az afrikai ősökkel rendelkező csoport. Mégis, bizonyos különbség fennáll a két csoport között, és egyre többen hangot is adnak ennek. A kérdéses rasszista kifejezés egy titkos hangfelvételen szerepelt, amelyen öt közül négy latínó tanácstag arról tárgyal, hogy hogyan szorítsák háttérbe a feketéket a tanácson belül a választókerületek újrarajzolásával.
De miért van szükség egyáltalán erre?
Miért olyan fontos az, hogy milyen bőrszínűek a városi tanács tagjai? Nem éppen a demokrata városvezetésnek kellett volna már évtizedekkel ezelőtt megoldania ezt a kérdést?
Hiszen gyakorlatilag a hatvanas évek óta folyamatosan hivatalban voltak, idejük bőven lett volna rá. Úgy tűnik, a kérdés lényege két fontos demokrata hibában rejlik.
Egyfelől szeretik a kisebbségek önérzetét ápolni, mozgósító erejükre építeni, nem pedig csökkenteni a feszültségeket. Hiszen ha a félelem összeránt egy kisebbségi csoportot, az a választások szempontjából nagyon jó. Azonban ha minden közösség számára saját érdekei megvédése lesz a legfontosabb, elvész a szolidaritás, és egymás ellen fordulnak egy párton belül is. Ezt még a progresszív New York Times is felismerte, és publicisztikában figyelmeztetett ennek a veszélyeire.
A BLM egyik arca, Ibram X Kendi persze csodálkozva és felháborodva utasította vissza a vádakat. Hiszen hogy is szíthatná a faji feszültségeket az, aki a fehérek behódolására szólít fel…?
How do you turn racist comments by Latinx members of the LA City Council into an attack on me? Ask @nytdavidbrooks who in his recent column misrepresented my scholarship, which the @nytimes routinely allows its columnists to do.
— Ibram X. Kendi (@DrIbram) October 15, 2022
This is what happens when accuracy is nothing. 1/ pic.twitter.com/dKmJe4OAql
A faji indulatok szításán túl a második probléma, hogy a demokrata önkormányzatok ezeket a közösségeket mindenféle anyagi jellegű juttatással igyekeznek megnyerni. Az önkormányzati állások, olcsó bérlakások, egyéb megszerezhető kedvezmények rendszere a legerősebb választói hátteret adó csoportoknak jut. A feketék erejükön felül képviseltetik magukat, éppen ezért ezeknek a javaknak az elosztásánál komoly szerepük van. A latínók most ebből a tortából szeretnének egy nagyobb szeletet.
Ennek a rendszernek a problémái most felszínre kerültek. A városi javakon való marakodás és a direkt fűtött faji feszültségek undok elemei az amerikai nyilvánosság elé kerültek,
s ez nem javítja a demokraták esélyeit a félidős választásokon. Hosszabb távon pedig elképzelhető, hogy valamelyik reformerő – például a latínókat amúgy is egyre jobban vonzó republikánusok – megkísérelhetik Kalifornia hatalmas demokrata fellegvárainak ostromát.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
