Több mint tucatszor használta a „különleges kapcsolat” kifejezést Nagy-Britannia és az USA viszonyára április 22-án, közös sajtótájékoztatóján Barack Obama és David Cameron. A kifejezés Churchilltől származik, aki a második világháború után az éledező Szovjetunióval szemben Washington és London barátságát nevezte a világbéke kulcsának. Michael Crowley, a Foreign Policy elemzője szerint azonban az utóbbi időben egyre kevésbé különleges a kapcsolat.
Több tízezer ember tüntetett Berlinben április 23-án Barack Obama látogatása kapcsán, a TTIP, azaz a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Szerződés ellen. A Magyarországon egyelőre nem sok visszhangot kapott megállapodás az EU és az USA között a világ legnagyobb szabadkereskedelmi zónáját hozná létre. A komoly gazdasági fellendüléssel kecsegtető terv azonban több olyan, a névleges céltól független kitételt rejt, amelyek felülbírálják az EU-tagállamok törvényeit.
A politikai és társadalmi jelenségek egyetlen történetté vagy narratívává való leegyszerűsítésének veszélyeiről értekezik új cikkében David Brooks, a New York Times konzervatív publicistája. A szerző szerint az amerikai politika mindig is eléggé ki volt téve az efféle gondolati csapdáknak, viszont ez az utóbbi időben mind az elnökválasztási küzdelem, mind például a rendőri brutalitások kezelése kapcsán egyre inkább erősödik is.
Előrehozott választásokra kerülhet sor Ausztráliában, miután a törvényhozás felsőháza kétszer is elutasította a kormánypárt törvénytervezetét, amely egy, a szakszervezetek működésének felügyeletét végző bizottságot hozna létre. A júliusi választásokon Malcolm Turnbull kormánya megerősítheti pozícióját, ám az ellenzék szereplése jelentősen befolyásolhatja a jelenlegi politikai helyzetet.
Semmilyen szisztematikus határellenőrző rendszer nem létezik: a valóság az, hogy a határvédelem egy pillantást vet az érkező útlevelére, majd továbbengedi. Bármekkora rizikónak van kitéve az Egyesült Királyság, az EU-s szabályok miatt meg van kötve a keze. Április 20-án a Frontex, az európai határvédelmi ügynökség szakértői figyelmeztettek, hogy Párizs és Brüsszel után a következő terrorista támadás célpontja várhatóan az Egyesült Királyság lesz. Dominic Raab jelenlegi brit igazságügyi miniszter a Telegraph hasábjain taglalta a kijelentés részleteit és sorolta fel a veszélyforrásokat.
Hatalompolitikai invázió zajlik az európai politika homályzónájában. A Kreml egy hozzá hű nemzetközi klientúrát akar kiépíteni az orosz határokon túl. Bár a globalizációról alkotott elképzelés alapgondolata az, hogy a pénz politikailag semleges, az egymásrautaltság a kibékülést segíti elő, a nemzetközi kereskedelem megteremti a harmóniát; ezzel szemben Moszkva a pénzt és a kereskedelmet fegyverként, az egymásrautaltságot pedig az agresszió eszközeként használja fel − írja Brian Whitmore a Radio Free Europe/ Radio Europe honlapján megjelent cikkében.
A kísérleti fúrások tapasztalatai alapján jelentős gazdasági lökést adhat az Egyesült Királyságnak egy nemrégiben felfedezett hatalmas olajmező. A brit gazdaságnak az acélipar összeomlása és az építőipar lassulása közben jól jönnek az efféle hírek. Eközben a Nemzetközi Valutaalap az EU-ból való brit kilépés gazdasági kockázataira hívja fel a figyelmet, Nicolas Sarkozy pedig éppen az európai gazdaságot félti emiatt. Hírszemle Nagy-Britanniából.
Az egykori álmodozók nagy és váratlan kihívások elé néznek. Az X-generáció minden kamaszkori félelme ellenére mégis hisz abban: nem kaphatsz meg valami ingyen és nem veszed el azt, ami másé. E nemzedék, tehát a 20. hatvanas és nyolcvanas évei között születettek nagyobb közéleti szerepvállalását szorgalmazza Matthew Hennessy, a City Journal szerzője. Ezt a nemzedéket az újságíró szerint a mára felnövő milleniumi, nyolcvanas évek vége után született nemzedékhez hasonlóan sokszor álmodozónak, műveletlennek, komolyságra képtelennek bélyegezték − ez viszont mára egyáltalán nincs így, miközben Amerika legfontosabb pozícióiban továbbra is idősebbek ülnek.
A nemrégiben kiszivárgott Panama-papírok ügyében John Key új-zélandi miniszterelnök úgy gondolja, országának nincs oka félnie attól, hogy annak hírneve bármilyen csorbát szenvedhetne. Azonban nem mindenki kezeli ilyen nyugodtan a helyzetet, sőt, többen megkérdőjelezték a kérdéskört szabályozó törvények hatékonyságát és tisztaságát, és egyenesen az offshore mennyországok egyikének nevezték Új-Zélandot.
Hillary Clinton és Bernie Sanders több mint egy hónap után újra vitába szállt és ezúttal közvetlenül egymást támadták. Sanders jó formában volt és többször védekezésre kényszerítette ellenfelét, de nem sikerült olyan egyértelmű győzelmet aratnia, amely reményt adhatna Clinton egyre növekvő előnyével szemben.
Az Obama-adminisztráció sosem volt biztos abban, mit akar cselekedni, és nem artikulálta egy tiszta, koherens keretét annak sem, mik pontosan az Egyesült Államok vitális érdekei. Obama elnöksége hamarosan lejár. Sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, miként fogják munkáját utólagosan megítélni és hogyan értékelik összességében a külpolitikához való hozzáállását. Vajon a realista irányzatot követte-e vagy sem? Mik voltak a leginkább érzékelhető hibák és azok milyen okból fakadtak? Ezt járta körbe a Foreign Affairs elemzésében Stephen M. Walt, aki a Harvard Egyetem tanáraként a realista irányzat követőjének tartja magát.
Angela Merkel engedélyezte az Erdogan török elnök által kezdeményezett bírósági eljárást. Jan Böhmermann humorista ellen Krishnadev Calamur a The Atlantic magazinban. A német humorista a ZDF televízió egy éjszakai műsorában felolvasott egy meglehetősen szókimondó verset, ami amellett, hogy kritizálja a török elnök illiberális intézkedéseit, pedofíliával és zoofíliával vádolja és nemi szerve méretéről is spekulál.
A szocialista világbirodalom összeomlása után úgy tűnt, hogy a nyugati típusú liberális demokráciák győzedelmeskedtek a totalitárius rendszerek fölött. Azonban az arab tavasz sikertelensége, Kelet-Európában és Ázsiában az autokrata rendszerek felemelkedése, valamint a nyugati társadalmakban felszínre törő szociális, politikai, és gazdasági egyenlőtlenségek és feszültségek a liberalizmus bukását jelenthetik − írja Roger Cohen a The New York Times oldalán megjelent cikkében.
Március 7-én a Black Lives Matter esélyegyenlőségi mozgalom tagjai táblákkal zavarták meg az exelnök beszédét egy Hilary Clinton megválasztásáért szervezett rendezvényen. Azzal vádolták, hogy 1994-es büntetőtörvényével fekete közösségeket tett tönkre, Clinton viszont erős kifejezésekkel válaszolt erre.
Tunéziába látogatott Ban Ki-moon, az ENSZ elnöke, hogy részt vegyen a munkaerőpiac jövőjéről szóló tárgyaláson és gratuláljanak Beji Caid Essebsi elnöknek az ország demokratikus fejlődéséhez, melyben nagy szerepet játszott az ország legnagyobb iszlamista pártja, az Ennahda – írja Karina Piser a Foreign Policy-ben.
Súlyosbodik a Panamában bejegyzett offshore-cégek kapcsán kialakult politikai válsághelyzet, miután kiderült: David Cameron brit miniszterelnök saját vagyonnal is rendelkezett abban az alapban, amelyet édesapja irányított és jegyzett be az adóparadicsomban. A rendelkezésre álló információk alapján Cameron nem követett el törvénytelenséget, a konzervatívok népszerűségére gyakorolt hatás ettől függetlenül negatív lehet. Eközben megoldódott a brit kekszválság, a szakszervezetek pedig az Európai Unióban való maradás mellett látszanak elköteleződni.
Globális ambíciókra törő birodalomhoz hasonlítja a Facebookot és annak alapítóját, Mark Zuckerberget az Economist szerkesztőségi cikke. A lap szerint az informatika következő korszaka az óriásvállalatok adatokért és az azokat minél jobban hasznosító technológiákért, illetve a fogyasztók bizalmáért folytatott versenye fogja jellemezni.
Hetek óta az első jelentős tárgyalásokra került sor a hétvégén Írországban a Fine Gael és a Fianna Fáil között. Úgy tűnik, kisebbségi kormányt alakíthat Enda Kenny, és terveihez minden oldalt sikerül kompromisszumokkal meggyőznie. Az ország bizakodóan tekint a hét politikai eseményeire, aminek eredményeként megszülethet a végleges megállapodás a kormányalakításról.
Nagy visszhangot váltott ki a világban a múlt héten kirobbant offshore-botrány, melyben több mint 50 ország közel 140 politikusa érintett közvetlenül vagy közvetve, többek között Vlagyimir Putyin orosz és Sigmundur David Gunnlaugsson izlandi vezető. Amerikai magánszemélyek és vállalatok nevei még nem szerepelnek a kiszivárgott adatok között, azonban Panama már nem tartozik az amerikaiak kedvenc adóparadicsomai közé − írja Danny Vinik a Politicón megjelent cikkében. Mi Amerika helye és szerepe a mostani világbotrányban?
A John Key vezette új-zélandi kormány hírneve az április elején lefolytatott One News-Colmar Brunton közvélemény-kutatás adatai alapján nem csökkent, a Munkáspárt viszont jelentős százaléknyi szavazónak mondhatna búcsút egy most lebonyolított választáson.
Az európai politika iránya teljesen világos? Egy szuperállam létrehozása a cél és a jelenlegi migrációs válság egy álom a föderalisták számára? Leo McKinstry brit euroszkeptikus újságíró az Európai Unió politikájának hátulütőire és Nagy-Britanniára gyakorolt negatív hatásaira világított rá a The Telegraph véleményrovatában.
Malcolm Turnbull, Ausztrália miniszterelnöke a minap új ötlettel állt elő annak érdekében, hogy mérsékelni lehessen az ausztrál oktatási és egészségügyi szektorban kialakult hiányt, de indítványára végül elutasítóan reagáltak a miniszterek a legutóbb lefolytatott canberrai kormányülésen.
Miközben az amerikai sajtó idei véleménycikkeinek jelentős része Donald Trump sikereit, politikai céljait és botrányait igyekszik értelmezni, Ross Douthat, a New York Times véleményrovatának konzervatív szerzője ezúttal Tump legfontosabb kihívóját, Ted Cruzt szeretné megérteni.
Az európai uniós tagságról való közelgő szavazás tovább is meghatározza a brit politika mindennapjait: egyre-másra jelennek meg a tagságot támogató vagy ellenző nyilatkozatok. Ugyanakkor két új téma is felkerül a térképre: a veszélybe került brit acélipar helyzetéről külön anyagban számoltunk be, ezúttal pedig a kormánypárti politikusokig is elérő globális adócsalási botrány kerül reflektorfénybe. Hírszemle Nagy-Britanniából.
Justin Trudeau kormányát több oldalról is támadások érik, miután az újabb kereskedelmi egyezmények nehéz helyzetbe hozhatják a kanadai mezőgazdasági termelőket. Eközben tartományi választást tartottak Saskatchewanban, ahol nem termett semmilyen babér a liberálisoknak.
Március 22-én több robbantás rázta meg Brüsszelt. A belga fővárosban két héttel korábban fogták el a négy hónapja a párizsi merényletek miatt keresett Salah Abdeslamot. Matthew Levitt az ismét az események központjának számító Molenbeek városrészben tett utazása során szerzett tapasztalatairól, az ISIL európai terjeszkedésének okairól a Politico honlapján megjelent cikkében ír.
Barack Obama elnök március 20-án történelmi jelentőségű látogatást tett Kubában. Az 1959-es kommunista forradalom óta ez az első alkalom, hogy amerikai elnök látogat a szigetre, ami fontos lépés az 1960 óta tartó embargó megszüntetése felé. Az USA nagy élelmiszercégei már a kubai bioélelmiszerek importjában rejlő lehetőségeket fontolgatják, Fidel Castro, a szigetország volt elnöke azonban ellenségesen reagált.
A március 22-i terrortámadások sajtóvisszhangjában visszatérő motívum Belgium hibáztatása a történtekért. Többen addig mentek, hogy bukott államnak nevezték, amely teljesen felkészületlen volt a támadásokra. Ezek a vádak azonban nem csak alaptalanok, de megnehezítik a valódi felelősök megtalálását és így a későbbi támadásokra való hatékony felkészülést – írja Thomas Renard a Politicónak.
Az Egyesült Államok legnagyobb példányszámban értékesített napilapja, az USA Today a brüsszeli terrortámadások után arra figyelmeztette az amerikai társadalmat, hogy Amerikában elhatalmasodott az iszlamofóbia. A kérdéskört Gilbert T. Sewall történész járta körbe a The American Spectatorban.
Nagy-Britanniában heves politikai reakciókat váltott ki a Tata friss döntése az országban üzemeltetett acélipari üzemeinek eladásáról és lehetséges bezárásáról. A David Cameron vezette konzervatív kormány csütörtökön válságtanácsot hívott össze az ügyben és a lehető legerőteljesebb kormányzati közreműködést ígérte az érintett munkahelyek megtartása érdekében. Eközben a baloldali Munkáspárt közvetlen beavatkozást sürget és az acélipar ideiglenes államosítását is felveti.