Nagy-Britanniában heves politikai reakciókat váltott ki a Tata friss döntése az országban üzemeltetett acélipari üzemeinek eladásáról és lehetséges bezárásáról. A David Cameron vezette konzervatív kormány csütörtökön válságtanácsot hívott össze az ügyben és a lehető legerőteljesebb kormányzati közreműködést ígérte az érintett munkahelyek megtartása érdekében. Eközben a baloldali Munkáspárt közvetlen beavatkozást sürget és az acélipar ideiglenes államosítását is felveti.

A Tata nagy-britanniai acélipari tevékenységei leginkább a Port Talbot környéki üzemekben zajlanak, ahol az indiai multinacionális vállalat összesen 5500 embernek ad munkát. Ezektől a gyártókapacitásoktól szeretnének most szabadulni, mégpedig úgy, hogy a cég nem köteleződne el a termelés fenntartása mellett az eladási folyamat lezárultáig sem. Ennek okai prózaiak: a termelés kimondottan veszteséges, a Port Talbot-i üzem naponta mintegy 1,4 millió dollárnyi veszteséget termel.

A kormány által összehívott válságtanács után David Cameron miniszterelnök úgy fogalmazott: a kormányzat minden tőle telhetőt meg fog tenni a brit acélipar megmentése érdekében, de „nincs garancia a sikerre (...) az iparág világszerte nehézségekkel küszködik. Az árak összeomlottak és a masszív túlkapacitások vannak”.

A munkáspárti ellenzék az acélipar megmentésére szólította fel a kormányt, ahogyan az a 2008-as válság után a bankokkal is megtették. John McDonnell, a Labour gazdasági szóvivője szerint az ideiglenes államosítás hosszú távon költséghatékony lenne. „Nem csak a munkahelyek elvesztésének költségéről van szó, ahogyan azt máshol is láttuk már. A teljes közösségek lecsúszásának költsége is fontos. Emlékeznünk kell arra, hogy munkanélküli és másféle segélyben fogjuk kifizetni ezt, ha az emberek elvesztik a munkájukat” – tette hozzá.

A miniszterelnök viszont az államosítást nem tartja megfelelő reakciónak. Szerinte a kormányzat inkább olyan ösztönzőket állíthatna fel az acélgyártóknak, mint annak garantálása, hogy brit acélt használjanak a legfontosabb védelmi és infrastrukturális beruházásokhoz.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke és Angela Eagle, az ellenzék által felállított árnyékkormány gazdasági minisztere a kormány hozzáállásának kudarcáról beszél. A Mirror nevű lap eközben más országok kimentési programjaival példálózik. Belgium ugyanis 166 millió fontnyi támogatással, Olaszország pedig 1.58 milliárd fontnyi támogatással és kölcsönnel segítette bajba jutott acélvállalatait.

Teljesen más megoldást javasol ugyanakkor Victoria Bateman, a Chicago Tribune-ben megjelent véleménycikkében. Ebben amellett érvel, hogy az államosítás vagy a keresletet fenntartó protekcionista megoldások semmiképp sem tekinthetőek megfelelő válasznak. Ehelyett szerinte az államnak a potenciálisan elbocsátott munkavállalók képzésére és átképzésére kellene fókuszálnia, hogy az ezeken a területeken élők ne csupán az acéliparból, hanem más gazdasági ágazatokban vállalt munkából is meg tudjanak élni.

Zulik Ákos