A hét elején benyújtott költségvetési tervezet részben előfutára lehet a jövő évi új-zélandi választási kampánynak: a kormány pozíciója megerősítését várja az előterjesztésben foglaltaktól, míg az ellenzék támadja az elképzeléseket. De lehet-e esélye John Key kormányfőnek, akit ismét kiküldtek a parlamentből?
Új-Zélandon nem igaz, hogy a miniszterelnök „első az egyenlők között”: egy múlt heti parlamenti ülésen a házelnök többszöri figyelmeztetésére sem hagyta abba a vitát John Key miniszterelnök. Ezt követően David Carter a plenáris ülés elhagyására szólította fel a kormányfőt, akivel nem először esett meg, hogy kitessékelték a parlamenti vitáról. A házelnök úgy nyilatkozott, ugyanúgy jár el a miniszterelnök esetében, mint bárki mással a parlamentben. A vita egyébként a panama-papírok néven elhíresült offshore-botrány kapcsán alakult ki Key és James Shaw ellenzéki képviselő között (a vitáról készült felvétel itt tekinthető meg).
Költségvetési-tervezet és választási kampány
Kedden terjesztette be az új-zélandi kormány a jövő évi költségvetésre vonatkozó törvénytervezetet, melyben a legfontosabb gazdaságpolitikai célokat és a rájuk fordítandó tételeket már meg is jelölték. John Key kormányfő nyilatkozatában kifejtette, hogy a jövő évi büdzsé a gazdasági növekedés mellett a szociális ellátórendszerre helyezi a hangsúlyt, felelősségteljes költekezés mellett.
„A tavalyi évben megmaradt többletet az egészségügyre és az oktatásra fordíthatjuk”, nyilatkozta a kabinetülés után tartott sajtótájékoztatón Key. A miniszterelnök szerint a jövő évi költségvetés a felelősségteljes fiskális gazdaságpolitika a kormányzat elkötelezettségét fejezi ki. Key a gazdaság növekedését látja az új munkahelyek létrejöttében, valamint a reálbérek inflációhoz viszonyított emelkedésében.
A jövő évi választási kampányt alapozhatja meg a kormány az adócsökkentésre vonatkozó ígéreteivel. John Key szerint az adók csökkentett mértéke már a 2017-es költségvetésbe is bekerülhet, mely a választások után léphet életbe, azonban kiemelte, „nem születtek konkrét döntések, így nem tudok pontos információval szolgálni”.
Bill English pénzügyminiszter szerint azonban az elsődleges prioritás a hitelek visszafizetése, nem pedig az adócsökkentés, ami semmi esetre sem esedékes a jövő évben. A kormányfő azonban politikai oldalról közelíti meg a kérdést, és a jövő évi választásokon potenciális támogatói bázist remél az adók csökkentésének felvetésétől/ígéretétől.
Key hozzátette, hogy a csökkentés végrehajtásához a kormánynak körülbelül hárommilliárd dollárra lenne szüksége. Kiemelte, az adókulcsok küszöbértéke is változhat, ami hasonló hatást eredményezne. Úgy véli, ez a kérdés annál égetőbb lesz, minél inkább növekednek a reálbérek, és érnek el végül átlagosan egy magas színvonalat.
Az ellenzéki Munkáspárt (Labour) úgy értékeli a kormányzat szándékait, hogy amíg az embereknek autókban és garázsokban kell lakniuk, addig „messze vagyunk még attól, hogy ehhez hasonló választási ígéreteket megengedjünk magunknak”. Hozzátették, a jövő évben egymilliárd dollár fennmaradó bevételt vár a kormány, míg az adócsökkentés hárommilliárd dollárba kerülne, így ismét negatív mezőbe zuhanna a megtakarítás mértéke.
Szemlézte: Árpási Botond
