Az őslakos közösségeket érintő téli öngyilkossági hullámról beszélt Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Winnipegben. Felhívta rá a figyelmet, hogy sokkal kevesebb öngyilkosság történt azokban a közösségekben, ahol a fiatalok elsajátíthatják saját nyelvüket és kultúrájukat. Az őslakos nyelveket a büszkeség, hovatartozás és a kultúra alapköveinek nevezte. Arra azonban egyelőre nem mutatkozik hajlandónak sem a kormány, sem a közvélemény, hogy az őslakosok nyelvei bekerüljenek Kanada hivatalos nyelvei közé.

A probléma sokkal mélyebb annál, mint amit egy egyszerű oktatási reform megoldana, de Trudeau kezdeményezése még mindig több bizakodásra ad okot, mint az előző kormányé, melynek őslakoskutató bizottsága tavaly az asszimiláció fontos eszközének nevezte annak megakadályozását, hogy az őslakos gyerekek elsajátítsák népük nyelvét. Ez a machiavellista megközelítés jól mutatja, hogy miközben az elmúlt évtizedekben a fejlett világ gyorsan halad a külföldről érkező kisebbségek kirekesztésének felszámolása felé, az amerikai őslakosok ügye stagnál.

A rezervátumokban élők a legtöbb esetben már gyakorlatilag csak hobbi szintjén tudják fenntartani kultúrájukat, de elszigeteltségük az integrációt is megnehezíti. Sokszor a legalapvetőbb közintézmények is hiányoznak, mint az általános iskolák vagy a rendes kórházak, miközben sorozatos kulturális és egészségügyi válságokkal kell megküzdeniük, gyakran az állam és a közvélemény látóterén kívül. Az öngyilkossági hullám által súlyosan érintett Attawapiskat rezervátumban például 2014-ben nyílt az első valódi általános iskola, de ugyanebben az évben 392 millió dollárnyi gyémántot termelt ki a De Beers cég a Victoria tónál lévő bányájából, amelyet 1930-ban egy megállapodás kiegészítésével vettek el az őslakosoktól.

Nevezhetnénk katasztrófának, ami az amerikai őslakosok közösségeiben történt az elmúlt évben, de ez elkendőzné mindazt, ami évszázadok óta folyik, a politikai élet felszíne alatt, de nem titokban. Kanadában 1960-ban megkapták a szavazati jogot az őslakosok, de mivel mindössze 4 %-át teszik ki a lakosságnak, és ez évről évre csökken, ez nem jelent hatékony érdekképviseletet. Ráadásul nagy részük elszigetelt közösségekben él, így az ország többi lakójának szembesülnie sem kell a problémáikkal. Az öngyilkossági hullám, szándékosan vagy sem, az őslakosok megoldatlan helyzetére és sanyarú történelmükre hívja fel a figyelmet.

Szemlézte: Daniel Corsano