Váratlan és Kanadában teljességgel szokatlan botrány kerekedett Justin Trudeau körül a kanadai parlamentben. A többek között a nemi diszkrimináció elleni harca miatt nagy népszerűségnek örvendő miniszterelnök eddig háromszor kért bocsánatot Ellen Brosseau-tól, a baloldali Új Demokrata Párt képviselőjétől, aki azt állítja, hogy május 18-án mellbe könyökölte az ülésteremben és ezzel traumatizálta őt.
Brosseau narratívája finoman szólva hiányos és részrehajló. Bár az esetről készült videó és az előzmények segítenek megérteni, mi történt, a helyzet így is elkeserítő. Trudeau közbelépése előtt Brosseau és Új Demokrata kollégái, talán épp a demokrácia egy új értelmezésétől vezérelve, testükkel elállták az eutanázia ügyében szavazni induló konzervatív képviselő, Gordon Brown útját. Brown, aki egyébként a liberális Trudeau politikai ellenfele, többször próbálta kikerülni őket, de nem engedték át őt. Trudeau ezen a ponton döntött úgy, hogy közbelép: láthatóan idegesen és a jelenlévők szerint káromkodva átvágott a termen és az Új Demokraták blokádján, megragadta Brownt és kihúzta a körből, hogy végezhesse a munkáját. Brosseau állítása szerint eközben Trudeau mellbe könyökölte és súlyosan traumatizálta őt, annyira, hogy el is kellett hagynia az üléstermet és lemaradt a szavazásról.
A szemtanúk természetesen pártjaik érdekei szerint értelmezték az esetet. Az Új Demokraták szerint Trudeau megtámadta Brosseau-t, akinek a korábbi viselkedése irreleváns, és rögtön a miniszterelnök feminizmusát vonták kétségbe. Brown, bár visszafogottabban, de elítélte ellenfele viselkedését: azt nyilatkozta, hogy nem kellett volna megragadnia őt. Trudeau azonnal visszament Brosseau-hoz bocsánatot kérni, amit utána nyilvánosan is többször megismételt.
Nem lehetünk biztosak benne, mi történt. Ha Brosseau igazat mond és az Új Demokraták korábbi vállalhatatlan viselkedése is valójában valami teljesen más volt, akkor Trudeau valóban megsértette a képviselő jogait; bár a parlamenti ülések szabályzatát valószínűleg nem, hiszen az eset a szünetben történt. Ha azonban az ügyben legkevésbé érintett képviselők elmondására (ebben az esetben a Zöld Párt), a szereplők köztudott szándékaira, a videofelvételre és a józan észre hagyatkozunk, inkább az tűnik valószínűnek, hogy Trudeau jogosan, de túlságosan felháborodott az Új Demokraták viselkedésén; és jó szándékkal, de túlzott hevességgel cselekedett.
Egy szavazás akadályozása, bár sajnos számtalan módon lehetséges a szabályok megkerülésével, nem fér össze a demokráciával. Nagyon helyes, hogy Trudeau felháborodott rajta, az pedig példaértékű, hogy politikai ellenfele védelmében is közbe akart lépni. Ahogyan tette, az azonban meggondolatlan volt. Nem azért, mert bántotta volna Brosseau-t – aki egyébként parlamenti karrierje előtt egy egyetemi kocsmában dolgozott, úgyhogy talán látott már lökdösődést –, hanem mert ha az ember a parlamentben mérgesen káromkodva odarohan egy az ellenségeiből álló tömegbe, akkor számíthat rá, hogy valamelyikük produkál egy Cristiano Ronaldo-féle műesést.
Brosseau traumája rossz politikai színháznak tűnik, amely méltatlan egy demokráciához. És ami talán még rosszabb, politikai haszon reményében polarizálni próbálja a közvéleményt a nők elleni erőszak ügyében, ezzel bagatellizálva azok ügyét, akik tényleg valamilyen erőszak áldozatai voltak, és akikért Trudeau eddigi pályafutásában sokszor ki is állt.
Daniel Corsano
