A Krím-félsziget annektálása óta az elmúlt években fagyos lett a viszony Moszkva és a NATO között. A balti-tengeri, valamint a lengyelországi hadgyakorlatok, továbbá Oroszország NATO-nagykövetének kijelentései a hidegháborús éveket idézik. A NATO-tagállamok az orosz agresszióval szemben semmilyen érdemi lépéseket nem tettek, azonban a probléma az, hogy Moszkva a katonai szervezetet belülről bomlaszthatja fel, ezáltal súlyosan veszélyeztetve a térség biztonságát − olvasható a The American Spectator honlapján megjelent elemzésben.
Philip Breedlove, a NATO főparancsnoka a katonai szervezet márciusi ülésén azt mondta, „Oroszország felismeri az erőt, és a gyengeséget lehetőségnek veszi. Addig Oroszország minden hatalmi eszközét felhasználja, beleértve a katonaságot, hogy korrumpálja és aláássa a megcélzott európai országokat. Néhányan ezt hibrid hadviselésnek nevezik”. A NATO júliusi, Varsóban tartandó csúcstalálkozóján ismét napirendre kerül a tagországok kollektív biztonság melletti elköteleződése, olvasható az elemzésben.
Annak ellenére, hogy mi történt Ukrajnában, az Oroszországhoz legközelebb fekvő államok a legkevésbé felkészültek egy invázióra. Egy tanulmány szerint ezek az országok még mindig nem voltak képesek vállalt kötelezettségeiknek eleget tenni. Az írás kiemeli, hogy a NATO egy tisztségviselője úgy látja, a katonai szervezet fegyveres erői a kelet felé irányuló terjeszkedés ellenére a nyugati országokban vannak.
Mindezt azonban a The American Spectator oldalán megjelenő írás nem tartja véletlennek: „Kelet-Európa különösen veszélyes a nómenklatúra és a kulcsfontosságú politikai pozíciókat elfoglaló volt KGB-ügynökök miatt”. A Cseh Köztársaság kormányára gyakorolt orosz befolyás, valamint az ország felkészületlen védelmi erői a fenti tényeket támasztják alá az elemzés szerint. Martin Stropnicky cseh hadügyminiszter az 1968-as szovjet invázióhoz hasonlította az országban állomásozó NATO katonákat.
Az elemzés szerint a NATO mindaddig nem tudja teljes mértékben ellátni feladatait, amíg a minisztereknek és pártvezetőknek hozzáférési engedélyük van a legbizalmasabb dokumentumokhoz, és semmi sem garantálja a Moszkvával való együttműködés kizártságát. „A nyugati NATO-tagállamoknak muszáj többet tenniük a kollektív biztonsági kötelezettségek és az Oroszországgal együttműködők eltávolításának biztosítására, ha felül akarnak kerekedni Moszkván.”
A hadi felszerelések modernizálására van haladéktalanul szükség, emeli ki az írás az egyik cseh katonai tisztségviselő márciusi nyilatkozata nyomán, miszerint 107 páncélos járműből mindösszesen 67 volt működőképes. Habár a cseh kormány további húsz jármű vásárlását hagyta jóvá, a folyamat megrekedt. A cikk szerint további kötelezettségeinek sem tett eleget a hadügyminisztérium, mivel a helikopterei, valamint a radarrendszere sem felelnek meg a NATO elvárásainak.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök nemrégiben tartott beszédében elkötelezte magát a NATO mellett, és kollektív védelemmel járó terheket is vállalta. „Sajnálatos módon ennek teljesítése igencsak megkérdőjelezhető, amennyiben kormánya orosz befolyás alatt áll” − írja az elemzés
A The American Spectator cikke szerint az Obama-kormányzat nem volt képes elég hamar felmérni a növekvő orosz befolyást Európában. Most viszont mind az amerikai kormány, mind a törvényhozás intézkedésekkel próbálja megerősíteni a NATO-t és leküzdeni a moszkvai fenyegetést. Az USA vizsgálja az európai politikai pártokat, valamint egyeztetések folynak Washingtonban a NATO-tagállamok kormányainak szorosabb ellenőrzéséről és átvizsgálásáról.
Az elemzés szerint a NATO-nak a varsói csúcstalálkozó előtt rendet kell teremtenie a soraiban abból a célból, hogy tudja, „ki van valójában velünk és ki ellenünk”. A cikk szerint vizsgálat alá kell venni azokat a tisztségviselőket, akik szigorúan bizalmas dokumentumokhoz férhetnek hozzá, és a benne foglaltakról nem adnak tájékoztatást, valamint az ügynökmúlttal rendelkező személyekkel szemben „szankciókat és más intézkedéseket kell hozni”. A NATO legerősebb és legnagyobb befolyással rendelkező tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy minden tag elkötelezett legyen a kollektív biztonság és az ennek megteremtésére fordítandó pénzösszegek befizetése mellett.
Szemlézte: Árpási Botond
