Bulgária orosz kapcsolatairól és a Kreml szófiai befolyásáról értekezik Boryana Dzhambazova a Politico európai kiadásában.

Az ukrán-orosz konfliktus európai hatásairól és annak az európai átlagpolgárokra gyakorolt következményeiről értekezik Thomas de Maizière volt német hadügyminiszter (CDU) és A. Wess Mitchell a Foreign Policy hasábjain.

Oroszország birodalmi ambícióiról és az ukrán események mögötti történelmi/filozófiai szálakról értekezik Michael Hirsch a Foreign Policy hasábjain.

Hogy lehet az, hogy a modern 21. században egy olyan Európában, ahol az utóbbi években szinte minden a jogállamiságról szól, még a mai napig érvényesek a Benes-dekrétumok Szlovákiában, s hogy az állam a mai napig aktívan használja azt? A fentebbi kérdésekkel Tárnoki Balázs magyar kutató foglalkozik…

Franciaországban az előttünk álló elnökválasztás már most jelentősen felkavarta és megváltoztatta az eddigi pártstruktúrát és erőviszonyokat. Új tömbök és oldalak jöttek/jönnek létre, valamint a pálfordulások és árulások is igen gyakoriak lettek. Minderről John Lichfield értekezik a Politico európai…

A francia jobbközép elnökjelöltje Valérie Pécresse a Politico európai kiadásának cikke alapján továbbra is keresi az „igazi énjét”. Minderről Laura Kayali értekezik a lapban.

Mekkora mozgástere maradt Kínának Ukrajna orosz inváziója után, s hogyan érinti mindez a kínai-orosz viszonyt? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Melinda Liu a Foreign Policy hasábjain.

Az orosz-ukrán konfliktus következményei a globális politikai szinte minden szintjére is kihatnak. Ezúttal az új iráni atomalku eshet áldozatul a hatalmak politikai játszmájának. Erről Stephanie Liechtenstein értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain.

Sokan arra számítottak, hogy az orosz-ukrán konfliktusban az orosz légierő (VKS) már az első napoktól jelentős fölényt fog kivívni, s hogy az orosz gépek dominanciája megkérdőjelezhetetlen lesz. Ez azonban nem így történt, s továbbra is kétséges, hogy ki is uralja a légteret Ukrajna felett. Az…

Több mint egy héttel a háború megkezdése után elemzi Jack Losh Oroszország katonai stratégiáját a Foreign Policy hasábjain.

Németország politikai ébredéséről értekezik Jeff Rathke, a Foreign Policy újságírója. A szerző kifejti, hogy hogyan változtatta meg a német kül-és pártpolitikát az Ukrajna elleni orosz agresszió. Cikksorozatunk első részében a védelempolitikai kérdések kerültek szóba, most a gazdasági és…

Az orosz-ukrán háború kitörésére adott reakciókból jól látszik, milyen drámai fordulatot vett a berlini nagystratégia – fogalmaz a Foreign Policy hasábjain Jeff Rathke külpolitikai szakértő. Cikksorozatunk első részében a védelmi politikával kapcsolatos paradigmaváltást elemezzük.

Ukrajna orosz inváziója előtt pár nappal igen komoly politikai válság tört ki Spanyolországban, azon belül is az eddigi legnagyobb ellenzéki Spanyol Néppárton belül. A botrány szinte „teljeskörű”, hisz kémkedéstől kezdve korrupcióig minden megtalálható benne.

A Foreign Policy hasábjain elemzi Michele Barbero, hogy miért és hogyan nem tud (ismét) labdába rúgni a komplett baloldal a francia elnökválasztáson.

A görög-amerikai kapcsolatok nem mindig voltak túl rózsásak vagy épp barátságosak. Az utóbbi időben azonban jelentősen javult a két ország viszonya. A kérdéssel és a javulást kiváltó okokkal Nektaria Stamouli, a Politico európai kiadásának hasábjain megjelent cikke alapján foglalkozunk.

Ahogy közeledünk a francia elnökválasztás első fordulójához, úgy a jelöltek is igyekeznek minél jobban magukra vonni a választók és a média figyelmét. A balliberális Politico európai kiadása ezúttal a Republikánusok elnökjelöltjének a szavaira kapta fel a vizet, amelyek elsősorban Berlin és Brüsszel…

Az európai jobboldali, szuverenista erők és pártok nemrég ismét találkoztak, ezúttal Madridban a spanyol Vox meghívására. A résztvevő pártok között volt a Fidesz és a lengyel kormánypárt, a PiS is. A tárgyalások azonban nem az eredményük miatt váltottak ki igen komoly médiavisszhangot Romániában,…

Olaf Scholz német kancellárnak nem sikerült teljesen elődje, Angela Merkel nyomdokaiba lépnie, hiába állította be magát a tökéletes Merkel-utódnak a választási kampány során. Minderről a Politico európai kiadásának hasábjain értekezik Hans von der Burchard.

Hollandiában az ország törvényhozásának a felsőháza, a Szenátus egy egész napos vitát tartott a jogállamisági kérdésekről. Nem csoda, hogy a baloldali többségű intézményben Magyarország és Lengyelország neve is felmerült. Míg a baloldali és zöld pártok fekete bárányként hivatkoztak hazánkra, addig a…

Olaszország régi-új elnökének újraválasztásával elkerülte a politikai és gazdasági válság kirobbanását. Egyelőre. A témával Hannah Roberts foglalkozik a Politico európai kiadásának hasábjain.

Az Oroszországhoz fűződő viszony okozhatja az első igen komoly törést a német hárompárti kormánykoalícióban. Minderről Hans von der Burchard és David M. Herszenhorn értekezik a Politico európai kiadásának a hasábjain.

Január harmincadikán Portugáliában az urnákhoz járulhattak a választók egy előrehozott választás keretein belül, amelyen az eddig kormányzó szocialista párt megerősítette hatalmát, hiszen megszerezte az abszolút többséghez szükséges mandátumok számát.

Újabb botrány kavarta fel az állóvizet a holland belpolitikában. A liberális kormánypárt, a VVD (Volkspartij voor Vrijheid en Democrati - Szabad Demokrata Néppárt) most azért került a középpontba, mert kiderült hogy egy terrorizmusért elítélt személy vált a párt terrorizmus elleni bizottságának…

Miközben az amerikai hírszerzés szerint invázió fenyegeti Ukrajnát, a demokrata többség megakadályozta, hogy a Kongresszus szankciókat vessen ki Oroszországra. Minderről Robbie Gramer és Amy Mackinnon értekezik a Foreign Policy hasábjain.

Jonathan Miller a Spectator hasábjain értekezik arról, hogy a francia elnökválasztáson vajon melyik oldalra áll majd Marion Maréchal, a jobboldali Marine Le Pen unokahúga. Vajon saját családját támogatja, vagy a feltörekvő író, Eric Zemmour mellé áll?

A demokraták és nagyvállalati szövetségeseik jelentik a valódi veszélyt az amerikai demokráciára – fogalmaz véleménycikkében Marco Rubio floridai republikánus szenátor.

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben a 2022-es év legfontosabb európai választásait vizsgáljuk meg. Jelen cikkünkben az előttünk álló olasz elnökválasztást elemezzük ki. Sorozatunk első része – mely a portugál országgyűlési választásokról szól – itt olvasható.

A kazahsztáni válságról és a tüntetéseket kirobbantó okokról értekezik Raushan Zhandayeva és Alimana Zhanmukanova a Foreign Policy hasábjain.

A 2022-es évben nem csak Európában, hanem a világ számos más részén tartanak meghatározó vagy sorsdöntő választásokat. Jelen cikksorozatunkkal ezeket a voksolásokat ismertetjük és elemezzük röviden. Hasonló sorozattal már a 2021-es évben is jelentkeztünk melyeket itt és itt tudnak elolvasni.

Az utóbbi csaknem egy évben a szemfüles olvasók észrevehették, hogy a liberális, baloldali Politico egyik kedvenc „célpontja” Európában a korábbi osztrák kancellár Sebastian Kurz volt. A lap ugyanis rendszeresen közölt olyan cikkeket, amelyek negatív fényben tüntették fel a kereszténydemokrata volt…