A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg április 1-jén és 2-án hadgyakorlatot tartott Tajvan közelében. A kínai erők blokád felállítását és precíziós rakétalövéseket gyakoroltak Tajvan partjainál. A sziget vezetése válaszul hajókat küldött.
Tajvan, hivatalos nevén Kínai Köztársaság és Kína, azaz a Kínai Népköztársaság viszonya soha nem volt békés. Tajvan saját magát független államnak tekinti, amit Kína nem ismer el. Peking az utóbbi években egyre több hadgyakorlatot tartott Tajvan partjainál, válaszul például Lai Ching-te, Tajvan akkori alelnökének, és mostani elnökének az USA-ba tett látogatására.
Ahhoz, hogy egy ország hivatalosan is állam legyen, az ENSZ 193 államának kétharmadának el kell ismernie, mint különálló országot. A kétharmados többség mellett azonban szükség van még a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának elismerésére is, melynek egyik tagja Kína.
Peking ugyanakkor nem hajlandó olyan országgal diplomáciai kapcsolatot létesíteni, amelyiknek Tajvannal is vannak diplomáciai kapcsolatai. Ezért a legtöbb ország Kínát választja, és nem ismeri el Tajvant. Ez alól kivételt képez tizenkét állam, köztük a Vatikán.
A kétnapos hadgyakorlat neve Strait Thunder-2025A, amiből az következik, hogy az jó eséllyel még ebben az évben megismétlődik, Strait Thunder-2025B néven. A tajvani védelem a hadgyakorlat második napján 59 hadirepülőt és 23 hadihajót észlelt a sziget körül. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg éles lőszerrel bombázott szimulált szárazföldi és vízi célpontokat, valamint egy blokád felállítását is gyakorolta. Kínai bombázók a nemhivatalos tengeri határt is átlépték, ami félúton van Kína és Tajvan között. Félő, hogy Kína egy hasonló hadgyakorlat leple alatt akár meg is szállhatja Tajvant a jövőben. További problémát jelent, hogy az ilyesfajta konfrontáció Tajvan és Kína között bevonhatná Amerikát is, ami
az USA-Kína kapcsolat feszültsége miatt akár egy hosszú és drága háborút is jelenthetne Kína és az USA között.
China's blatant military provocations not only threaten peace in the #Taiwan Strait but also undermine security in the entire region, as evidenced by drills near Australia, New Zealand, Japan, Korea, the Philippines & the SCS. We strongly condemn China's escalatory behavior.
— Taiwan Presidential Office Spokesperson (@TaiwanPresSPOX) April 1, 2025
Kína célja az lehet, hogy normalizálja a katonai erők jelenlétét a vitatott vizeken, így „hozzászoktatva” más államokat a gondolathoz, hogy erői jelen vannak Tajvan közvetlen közelében. Különbség az 1995-1996-os, hasonló krízishez képest, hogy Kína akkor azt kommunikálta, az akkori hadgyakorlatok csupán különleges operációk voltak. A Strait Thunder-2025A gyakorlat esetében azonban azt sugallja, a hadgyakorlatok mindennapos részei az állam működésesnek. Más, korábbi hadgyakorlatoktól eltér továbbá az is, hogy ez nem egyfajta, konkrét helyzetet szimulált, hanem egy komplex-mindenen átívelő szituációt.
Forrás: BBC
Ez a hadgyakorlat fontos az USA-Kína kapcsolatok szempontjából, ugyanis Kína így akarhat valamiféle választ kicsikarni az amerikai félből Tajvannal kapcsolatban. Donald Trump januári beiktatása óta egyértelművé tette, hogy számára jelenleg az USA költségeinek csökkentése a fő feladat, és az elnök külpolitikáját is egyfajta befelé fordulás jellemzi. A kínai hadgyakorlat azt is teszteli, hogy vajon meddig maradhat ez így. A Tajvan-kérdés sürgető, és az USA-nak előbb-utóbb valamiféle választ kell adnia rá.
Szemlézte: Baranyai Judit
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
