Mercedes-Benz vezérigazgatója szerint az EU-nak arra kellene ösztönöznie a kínai autógyártókat, hogy több üzemet nyissanak az Unióban. Mindezt egy olyan megállapodás részeként képzeli el, amely megszüntetné az importált kínai elektromos járművekre kivetett jelenleg érvényben lévő büntetővámokat.
Olaf Källenius, aki egyben az EU autóipari szövetségének (ACEA) elnöke is, hangsúlyozta, hogy amikor a német autógyártók az 1980-as években meg akarták vetni lábukat a feltörekvő ázsiai gazdaságban, beleegyeztek abba, hogy vegyesvállalatokat hozzanak létre kínai partnerekkel. Källenius szerint az EU döntéshozóin a sor, hogy eleget tegyenek ígéretüknek.
Ezt a kijelentést annak a vitának az apropóján tette, ami a Kínában gyártott elektromos járművekre (EV) kivetett védővámok körül alakult ki: az EU tavaly októbertől kezdődően ezekre 45 %-ig terjedő vámokat vezetett be. Számos kínai EV-gyártó cég jelentős állami támogatásban részesül, ami csökkenti a gyártási költségeiket. Ez lehetővé teszi számukra, hogy jóval az európai versenytársak árai alatt kínáljanak járműveket a fogyasztók számára, és ezáltal piaci előnyre tegyenek szert. Az EU ezt dömpingnek tekinti, ami aláássa a tisztességes versenyt lehetőségét.
Az öt évre szóló intézkedéseket azután kerültek vezették be, hogy az EU elutasította Kína azon állítását, miszerint az unió bizonyíték nélkül vezet be protekcionista intézkedéseket a kínai járművekkel szemben. Az új vámok ráadásul egy már meglévő, 10%-os kínai autóimport-vámra tevődnek rá.
Peking többször is bírálta Brüsszelt ezen intézkedések miatt, azzal érvelve, hogy az európai lépések megsértik a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, illetve veszélyeztetik a klímaváltozás elleni globális erőfeszítéseket.
A Kína ellen bevezetett vámok a tagállamok közötti érdekellentétek kiéleződéséhez is vezettek, hiszen Németország és Magyarország kárvallottjai ezen lépéseknek.
Az EU emellett azt is tervezi, hogy egy olyan kritériumrendszert állít fel, amely megköveteli a kínai vállalatoktól, hogy Európában építsenek gyárakat és osszanak meg technológiai ismereteket. Ennek megfelelően a BYD Magyarországon fektet be, a CATL pedig – hazai gyára mellett - 4,1 milliárd eurós lítium akkumulátorgyárat épít Spanyolországban a Stellantis vállalattal együttműködve.
2021-ben az autóipar 13 millió embert foglakoztatott az Unióban, és ha magas hozzáadott értékű munkát végeznek a tagállamok területén, akkor az összhangban lehet az unió azon törekvésével, hogy a digitalizáció és a fenntarthatóság terén globális vezető szerepet tölthessen be. Ez hozzájárulhatna az Uniós gazdaság versenyképességének növeléséhez, miközben csökkenti az energiaintenzív gyártási folyamatoktól való függőséget. Mivel a kínai cégek számítógépes technológiája jóval fejlettebb, ez egy járható útnak tűnik több európai vállalat számára.
A német autógyártók voltak a legszókimondóbb ellenzői a korlátozó intézkedéseknek, mivel a kínai válaszlépéstől tartanak egy olyan időszakban, amikor a helyi márkák térnyerése miatt eleve visszaestek az eladásaik Kínában.
A válsághelyzetet tovább fokozta, hogy Olaf Scholz még 2023-ban beszüntette azokat az állami juttatásokat, amelyeket új elektromos autó vásárlásra használhattak fel az állampolgárok, és ennek következtében a német autógyártók még nagyobb mértékben váltak függővé a kínai piactól. 2023-ban a Renault-t leszámítva mindegyik európai autógyártó bevétele csökkent.
A Mercedes-Benz Németország három legnagyobb autógyártója közé tartozik a VW és a BMW mellett, és bevételeinek túlnyomó részét Kínában és az Egyesült Államokban szerzi. Továbbá a Geely és a kínai állam által irányított BAIC a Mercedes-Benz részvényeinek ötödét birtokolja. Ráadásul Kína már évek óta Németország legfontosabb gazdasági partnere, a kapcsolatnak pedig kulcsfontosságú eleme az autógyártás: a gépjárművek és azok alkatrészei 2023-ban a német export 17,3%-át tették ki, a második helyen a műszaki berendezések (14,4%), a harmadik helyen pedig a vegyipari termékek (9,0%) szerepeltek.
A két ország együttműködése tehát mindkét fél számára kifizetődő, és a technológiai hátránnyal küzdő német cégek profitálhatnak abból, ha kínai társaiktól átvehetik az innovatív elektromosjármű-fejlesztési megoldásokat, valamint a költséghatékony termelési modelleket.
Källenius szerint a vámok sértenék az iparágat, és Brüsszelnek kompromisszumot kellene kötnie Pekinggel azok eltörlésére.
Hozzátette azt is, hogy Kína a globális autóipar szerves részévé vált, beleértve a nyersanyagokat, a fejlett chipeket és alkatrészeket: „Senki nem vitatja, hogy a tisztességes verseny kérdése legitim téma. A kérdés az, hogy milyen eszközt használunk?” – nyilatkozta Källenius a Financial Timesnak adott interjújában.
Szemlézte: Vencz Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
