Az amerikai konzervatív National Review hasábjain Michael Brendan Dougherty írt a magyar választás tanulságairól.

Oroszország és a Kreml csápjai igen messzire nyúlnak Európában és szinte minden országot elérnek. Legutóbbi cikkünkben Bulgáriával foglalkoztunk, most pedig Olaszországot vesszük górcső alá Hannah Roberts cikke alapján, ami a Politico európai kiadásában jelent meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök és…

Emmanuel Macron és Marine Le Pen mérkőznek meg április 24-én a francia elnöki székért a választások második fordulójában. A Le Monde és a Spectator véleményformálói elemezték a választást.

Hogyan értékelik az európai politikai vezetők és vezető médiumok a magyarországi választások eredményeit? Első cikkünkben Spanyolországot vettük górcső alá, majd a Külkapcsolatok Tanácsának jelentését szemléztük, jelen írásunkban pedig Horvátországot elemezzük ki.

Miközben néhány hete még egészen biztosnak látszott Emmanuel Macron francia elnök újrázása a hamarosan elkezdődő francia választásokon, váratlanul gyengülnek a pozíciói. Váratlanul, de nem meglepően - tudósít a New York Times.

A magyar választási eredményekre reflektált a Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) nevű, befolyásos liberális agytröszt.

Az Ibériai-félsziget sajtóját elsősorban a magyar választások nemzetközi következményei izgatják, és Moszkva-barátnak nevezik a hatalomban maradt magyar kormányt.

Miközben a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron jó esélyekkel várhatja az április 10-i elnökválasztást, az ország mélyebb, strukturálisabb problémái párthovatartozástól függetlenül is feszültségeket keltenek a társadalomban - figyelmeztet a The Economist.

Spanyolországban a migrációs nyomás miatt a szocialista kormányzat teljes külpolitikai pálfordulást hajtott végre, ez pedig nem csak a belpolitikában kavarta fel az állóvizet, hanem a régiós külpolitikájukban is. Mindezzel Guy Hedgecoe foglalkozik a Politico európai kiadásában.

Az Egyesült Államok legbefolyásosabb napilapjai szkeptikusak az amerikai elnök Brüsszelben tett ígéretét illetően.

Az orosz-ukrán konfliktus szinte minden európai tagállamra másképp hat. Egy korábbi cikkünkben Bulgária speciális helyzetével foglalkoztunk, most pedig a Görögországra és a görög belpolitikára gyakorolt hatásokat vesszük górcső alá Nektaria Stamouli cikke alapján, ami a Politico európai kiadásában…

Bulgária orosz kapcsolatairól és a Kreml szófiai befolyásáról értekezik Boryana Dzhambazova a Politico európai kiadásában.

Az ukrán-orosz konfliktus európai hatásairól és annak az európai átlagpolgárokra gyakorolt következményeiről értekezik Thomas de Maizière volt német hadügyminiszter (CDU) és A. Wess Mitchell a Foreign Policy hasábjain.

Oroszország birodalmi ambícióiról és az ukrán események mögötti történelmi/filozófiai szálakról értekezik Michael Hirsch a Foreign Policy hasábjain.

Hogy lehet az, hogy a modern 21. században egy olyan Európában, ahol az utóbbi években szinte minden a jogállamiságról szól, még a mai napig érvényesek a Benes-dekrétumok Szlovákiában, s hogy az állam a mai napig aktívan használja azt? A fentebbi kérdésekkel Tárnoki Balázs magyar kutató foglalkozik…

Az energiaárak növekedése már 2021 második felében megindult, de Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának következtében újabb lendületet kapott. Közben az európai döntéshozók egyre többet beszélnek az Oroszország elleni energetikai embargóról. Egyáltalán lehetséges ez? Lemondhatunk-e az orosz…

2022. február 24-ét követően a Nyugat szankciók tömegével válaszolt Oroszország ukrajnai inváziójára. Ennek gazdasági hatásai nem kerülik el az Északi-sarkkörön belül fekvő régiókat sem, ahol a Nyugat és Oroszország határai szintén találkoznak - írja a Royal United Services Institute.

Miközben már a háború kitörése előtt világos volt, hogy a Nyugat nem fog nyíltan szembeszállni Oroszországgal Ukrajnában, kérdéses, hogy mi a pontos recept arra nézve, hogy megállítsa Putyint? Lehet helye egy direkt fellépésnek? A Wall Street Journal szerint igen.

Míg a szlovák, cseh és lengyel vezetők Kijevben találkoztak Zelenszkijjel kiállva Ukrajna szuverenitása mellett, Donald Tusk a baloldal március 15-i nagygyűlésén vett részt Budapesten, ahol Jakab Péterrel, a Jobbik elnökével is találkozott - a WPolityce lengyel portál szerint azzal a céllal, hogy…

A brit miniszterelnök mindezt úgy teszi, hogy – az amerikaitól valamelyest eltérő – irányvonal megosztja a társadalmat, miután a monarchiában nemrég megdőlt az egy nap alatt végrehajtott kivégzések rekordja. 

Franciaországban az előttünk álló elnökválasztás már most jelentősen felkavarta és megváltoztatta az eddigi pártstruktúrát és erőviszonyokat. Új tömbök és oldalak jöttek/jönnek létre, valamint a pálfordulások és árulások is igen gyakoriak lettek. Minderről John Lichfield értekezik a Politico európai…

Az orosz agressziót követően feltűnően sok indiai állampolgár menekült az Európai Unióba Ukrajnából. A The Diplomat világítja meg a kelet-európai országban való nagyszámú jelenlétük okait.

A francia jobbközép elnökjelöltje Valérie Pécresse a Politico európai kiadásának cikke alapján továbbra is keresi az „igazi énjét”. Minderről Laura Kayali értekezik a lapban.

Nyugati háborús veteránok kelnek útra Kelet-Európába, hogy az oroszok inváziója ellen harcoljanak egy kisebb állam oldalán. Friss hír ez, de lehetne akár 1920-ból való is. Most Ukrajna a célország, akkor Lengyelország volt – de majdnem ugyanaz a szituáció.

2022. február 24-e, az orosz invázió kezdete után világossá vált, hogy az ukrán hadsereg (legalábbis mindezidáig) képes hatásosan felvenni a harcot az oroszokkal. Az ukránok egyik nyugati tanácsadója világít meg néhány okot a Defense One hasábjain. 

A világ két legjelentősebb gabonaexportőre között dúló háború a világ más pontjain is konfliktusokat lobbanthat lángra – utal a nemzetközi közösség egyre erősödő félelmére Jacqueline Feldscher a Defense One virtuális hasábjain.  

Mekkora mozgástere maradt Kínának Ukrajna orosz inváziója után, s hogyan érinti mindez a kínai-orosz viszonyt? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Melinda Liu a Foreign Policy hasábjain.

Az orosz-ukrán konfliktus következményei a globális politikai szinte minden szintjére is kihatnak. Ezúttal az új iráni atomalku eshet áldozatul a hatalmak politikai játszmájának. Erről Stephanie Liechtenstein értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain.

Az ENSZ közgyűlése 2022. március 2-án rendkívüli ülésen háromnegyedes többséggel ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót, de a kevés tartózkodó ország között ott volt India is. Vajon mit jelenthet ez a Nyugat ázsiai befolyására nézve? Indiai szakértők válaszolnak a The Diplomat és a Foreign…

Néhány nappal a háború kezdete után szinte az összes, nem az állami narratívát közvetítő tévé- és rádiócsatornát lezárták. Echo of Moscow, Dozhd, a BBC orosz nyelvű kiadása, a Radio Free Europe és a Meduza teljesen elérhetetlenné vált – csak hogy néhányat említsünk a nagyobb platformok közül.