2022. március 24. 07:00 - Danube Institute

A sarkvidéket is felkavarja az orosz-ukrán konfliktus

2022. február 24-ét követően a Nyugat szankciók tömegével válaszolt Oroszország ukrajnai inváziójára. Ennek gazdasági hatásai nem kerülik el az Északi-sarkkörön belül fekvő régiókat sem, ahol a Nyugat és Oroszország határai szintén találkoznak - írja a Royal United Services Institute.

sarkvidek_nyito.jpg

Az Északi-Sark vidékével kapcsolatosan elsősorban a Nyugat és Oroszország helyi együttműködésének hálózatai szakadtak meg az orosz agresszió megkezdődése után. A térség legfontosabb fóruma a Sarkvidéki Tanács, amelynek 8 tagját Oroszország, az USA, Kanada, a négy skandináv ország és Izland adja. Mivel a soros elnök éppen Oroszország, a többi hét tag bejelentette, hogy határozatlan ideig beszünteti szerepvállalását a fórumban. A RUSI szerint ez persze csak 2023 januárjáig tart, amikor Norvégia átveszi az elnökséget a szervezetben, s így ismét a Nyugat irányíthatja a fórumot.

Ezen felül számos nyugati cég kivonulása is elkezdődött a terület oroszok ellenőrizte részéről. A régió sajátos adottságainak megfelelően ezek a cégek eddig az energiaszektorban tevékenykedtek, az orosz partvidék közelében fekvő szénhidrogénmezők kitermelésébe fektetve. Persze nem minden cég hagyta el a területet, a francia TotalEnergies például a háború előtti ügymenetet folytatja. A konfliktus elhúzódása esetén azonban várható a nyugati gazdasági érdekeltségek további leépítése. És természetesen megindult a nyugati katonai erődemonstráció a régióban, tovább élezve a kapcsolatokat.

A RUSI elemzői szerint ez, miközben az oroszok helyzetét is megnehezítheti, a Nyugat térségbeli súlyvesztéséhez vezethet. Nem is feltétlenül arról van szó, hogy a Nyugat helyét egyszerűen Kína veszi át, nagy befektetési kedvével és forrásaival. Sokkal érdekesebbek a dél-ázsiai és közel-keleti országok szándékai. Indiának stratégiailag és gazdaságilag is fontos minél több orosz érdekeltség megszerzése. Egyfelől Kína mozgásterét így is igyekszik korlátozni, másfelől pedig

a dél-ázsiai országot érdekli egy észak-déli kereskedelmi folyosó kialakítása mind szárazföldön, mind vízen Oroszország északi területeivel.

A globális felmelegedés miatt a tengeri út is egyre reálisabbnak látszik, és hosszú távon életképesebbnek a közép-ázsiai, Indiával ellenséges országokon (Pakisztán vagy Kína) áthaladó szárazföldi útvonalnál.

Az egész dél-ázsiai régiónak érdeke a helyi energiaforrásokhoz való hozzáférés. Persze még nem világos, hogy megéri-e majd ezeket nagy volumenben kitermelni, de mindenképpen fontos tájékozódnia Indiának és szomszédainak az új lehetőségekről. Banglades gázigénye például a következő harminc évben az előrejelzések szerint kilencszeresére nőhet. Ennek az óriási igénynek a kielégítésére alkalmasak lehetnének az orosz gázmezők is, amelyek termékét cseppfolyós formában, hajón szállítanák délre. Egyelőre Oroszország az arktiszi szénhidrogén-kitermelés „koronázatlan királya”, így logikus is hozzá fordulni. A helyi olaj- és gáztermelésnek 90%-a orosz kutakból jön jelenleg.

Mind a fogadó országok, mind az ennek a kereskedelemnek a hasznából részesülni kívánók igyekeznek kivenni mindebből a részüket. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy az Északi-sarkvidék iránt leginkább érdeklődő, fizetőképes három ázsiai szereplő – Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek – tartózkodtak, amikor az orosz agresszió ENSZ közgyűlésben történő elítéléséről volt voksolás 2022. február 25-én.

A dél-ázsiai országok különvéleménye az orosz-ukrán konfliktusban egy sajátos, harmadik pólus felbukkanását jelzi a világpolitikában.

Az Északi-sark kérdésköre egy újabb területe annak, hogy megmutathassák sajátos érdekeiket, és akár a kivonuló Nyugat kárára érvényesíthessék azokat. Jó kérdés, hogy kitörési kísérletük sikeres lesz-e, képesek lehetnek-e kiváltani a nyugati tőkét és gazdasági részvételt. Ezenkívül továbbra is érdemes figyelemmel kísérni a korlátozásukra indított nyugati kísérleteket, amelyek jelzik majd, hogy a Nyugat mennyire képes még globálisan érvényesíteni akaratát.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

komment
süti beállítások módosítása