2022. február 24-e, az orosz invázió kezdete után világossá vált, hogy az ukrán hadsereg (legalábbis mindezidáig) képes hatásosan felvenni a harcot az oroszokkal. Az ukránok egyik nyugati tanácsadója világít meg néhány okot a Defense One hasábjain. 

A világ két legjelentősebb gabonaexportőre között dúló háború a világ más pontjain is konfliktusokat lobbanthat lángra – utal a nemzetközi közösség egyre erősödő félelmére Jacqueline Feldscher a Defense One virtuális hasábjain.  

Mekkora mozgástere maradt Kínának Ukrajna orosz inváziója után, s hogyan érinti mindez a kínai-orosz viszonyt? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Melinda Liu a Foreign Policy hasábjain.

Az orosz-ukrán konfliktus következményei a globális politikai szinte minden szintjére is kihatnak. Ezúttal az új iráni atomalku eshet áldozatul a hatalmak politikai játszmájának. Erről Stephanie Liechtenstein értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain.

Az ENSZ közgyűlése 2022. március 2-án rendkívüli ülésen háromnegyedes többséggel ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót, de a kevés tartózkodó ország között ott volt India is. Vajon mit jelenthet ez a Nyugat ázsiai befolyására nézve? Indiai szakértők válaszolnak a The Diplomat és a Foreign…

Néhány nappal a háború kezdete után szinte az összes, nem az állami narratívát közvetítő tévé- és rádiócsatornát lezárták. Echo of Moscow, Dozhd, a BBC orosz nyelvű kiadása, a Radio Free Europe és a Meduza teljesen elérhetetlenné vált – csak hogy néhányat említsünk a nagyobb platformok közül.

Az 1990-es években zajló délszláv háború óta kiterjedt katonai konfliktus nélkül élt az öreg kontinens 2022. február 24-ig, amikor Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen. A közösségi média segítségével pedig világszerte megtapasztalhatják az emberek, milyen szörnyűségekkel jár a háború.

Sokan arra számítottak, hogy az orosz-ukrán konfliktusban az orosz légierő (VKS) már az első napoktól jelentős fölényt fog kivívni, s hogy az orosz gépek dominanciája megkérdőjelezhetetlen lesz. Ez azonban nem így történt, s továbbra is kétséges, hogy ki is uralja a légteret Ukrajna felett. Az…

Összemosódik a szuverenitásról szóló vita a putyinizmus körüli vitákkal Franciaországban - írja Héléne de Lauzunk francia történész a The European Conservative hasábjain.

A 2022. február 24-én villámháborúnak indult keleti szomszédunk elleni orosz agresszió néhány nap alatt lelassult, és az orosz gépesített alakulatok súlyos veszteségeket szenvedtek. Ezen veszteségek kicsi, de látványos részét török drónok okozták. A Middle East Eye rámutat néhány fontos…

Az orosz-ukrán konfliktus elharapódzásával a kínai nyilvános diplomácia központi elemévé lépett elő az a kommunikációs stratégia, amely szellemében rivális nyugati hatalmak ismert politikai és tudományos alakjaira hivatkoznak a pekingi álláspont alátámasztása érdekében. 

Több mint egy héttel a háború megkezdése után elemzi Jack Losh Oroszország katonai stratégiáját a Foreign Policy hasábjain.

Az orosz-ukrán háború már most töméntelen mennyiségű politikai fordulatot eredményezett világszerte, s egyes hangok szerint a brit közéleti viszonyokra is komoly hatással lehet.

Ukrajna orosz inváziója előtt pár nappal igen komoly politikai válság tört ki Spanyolországban, azon belül is az eddigi legnagyobb ellenzéki Spanyol Néppárton belül. A botrány szinte „teljeskörű”, hisz kémkedéstől kezdve korrupcióig minden megtalálható benne.

Miközben Európa teljes destabilizálásával fenyegető háború dúl Kelet-Európában, kérdéses, hogy az Egyesült Államok tud-e egyszerre Európában és a Csendes-óceán térségében is megfelelő katonai jelenlétet fenntartani. A RAND Corporation elemzői optimisták.

Európa egyik legfőbb jelenkori megoldandó problémája a migráció és a népesség számának csökkenése. A két folyamat szorosan összefügg, de különböző politikai értékek és érdekek húzódnak meg az érintett kérdésekben az Európai Unióban. A Batthyány Lajos Alapítvány, a PROKON Ifjúsági Szervezet és…

Hogyan értelmezzük az orosz pszichét az ukrajnai háborús agresszió fényében? Charles Crawford saját blogján írt esszét az orosz lélek mélységeiről.

A Foreign Policy hasábjain elemzi Michele Barbero, hogy miért és hogyan nem tud (ismét) labdába rúgni a komplett baloldal a francia elnökválasztáson.

Hová fajulhat a Nyugat és Oroszország szembenállása? Matthew Nimetz a Quillette oldalán fejtette ki nézeteit az ukrán háború eddigi tanulságairól.

Peking túlságosan érdekelt a kelet-európai békében ahhoz, hogy nyugodtan kövesse Oroszország agresszióját, noha a közös ellenség kovácsolta partnerség továbbra is megingathatatlannak tűnik. 

Nagy sajtónyilvánosság mellett vezényeltek csecsen legénységű harcoló alakulatokat az orosz erők a jelenleg Ukrajna ellen folyó invázió kijevi frontjára. De mi értelme van ennek a lépésnek, miért kell egy kaukázusi köztársaságból expedíciós erőket utaztatni a Dnyeperhez? A Foreign Policy vet fel…

A Levada Központ reprezentatív felmérése február 22-én, tehát csak néhány tucat órával Ukrajna inváziójának elindítása előtt azt adta közzé, hogy az orosz válaszadók 36% úgy véli, egy háború Ukrajnával egy ’kevésbé reális szcenárió’.

Miközben az Oroszország és Ukrajna közötti háború katasztrofális következményekkel járhat Európa szempontjából, a Nyugatnak számos lehetősége van, amellyel egy ilyen konfliktust kezelve biztonságosabbá teheti a világot a fegyverzaj elcsitultával - hívja fel a figyelmet a Foreign Policy.

A görög-amerikai kapcsolatok nem mindig voltak túl rózsásak vagy épp barátságosak. Az utóbbi időben azonban jelentősen javult a két ország viszonya. A kérdéssel és a javulást kiváltó okokkal Nektaria Stamouli, a Politico európai kiadásának hasábjain megjelent cikke alapján foglalkozunk.

Az ukrán válság alatt az öreg kontinens ismét Amerika védernyője alá menekült, s ez jelzi, hogy Washingtonnal még jó ideig számolni kell - írja a The Atlantic. Azonban ez az állapot nem tarthat a végtelenségig.

Ahogy közeledünk a francia elnökválasztás első fordulójához, úgy a jelöltek is igyekeznek minél jobban magukra vonni a választók és a média figyelmét. A balliberális Politico európai kiadása ezúttal a Republikánusok elnökjelöltjének a szavaira kapta fel a vizet, amelyek elsősorban Berlin és Brüsszel…

A Spectator munkatársa furcsának tartja azt a szabályt, amely megakadályozhatja Marine Le Pen és Eric Zemmour indulását a néhány hét múlva esedékes elnökválasztáson. 

Az európai jobboldali, szuverenista erők és pártok nemrég ismét találkoztak, ezúttal Madridban a spanyol Vox meghívására. A résztvevő pártok között volt a Fidesz és a lengyel kormánypárt, a PiS is. A tárgyalások azonban nem az eredményük miatt váltottak ki igen komoly médiavisszhangot Romániában,…

Moszkva egyik legfontosabb ütőkártyája az öreg kontinenssel szemben az a hatalmas mennyiségű gáz, amelyet az orosz vezetékek nyugatra juttatnak. Egyelőre csak az amerikai és katari cseppfolyós gázszállítmányok jelentenek drága és korlátozott alternatívát. De lehetséges-e, hogy Európa újabb,…

Olaf Scholz német kancellárnak nem sikerült teljesen elődje, Angela Merkel nyomdokaiba lépnie, hiába állította be magát a tökéletes Merkel-utódnak a választási kampány során. Minderről a Politico európai kiadásának hasábjain értekezik Hans von der Burchard.