Az orosz választási bizottság elutasította Borisz Nagyedzsdin háborúellenes politikust, mint jelöltet a jövő hónapban esedékes elnökválasztáson. Putyin lehetséges legnagyobb kihívója megfogadta, hogy a legfelsőbb bíróság elé viszi az ügyet.

2024. február 6-án egy rendhagyó eseményre került sor a Danube Institute otthonául szolgáló Lónyay-Hatvany Villában: a vendégek megtekinthették a Some Kind of Liberating Effect - Religion in Central and Eastern Europe című dokumentumfilmet, az eseményen továbbá részt vett Dr. Valerio Severino, a film rendezője is.

Megnyílhat a lehetőség a régóta áhított F-16-osok beszerzésére, miután a török parlament elfogadta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, Kanada pedig ismét hajlandó drónokhoz szükséges alkatrészeket exportálni Törökországba - írja a Reuters. Ottawa nagyobb transzparenciát vár majd Ankarától, az USA-val pedig folytatódhatnak a tárgyalások a vadászgépek ügyében.

A válságok korában újra meghatározó kérdéssé vált a biztonság fogalma. Európa biztonságának vizsgálatakor pedig egyre inkább előkerül a hagyományos fegyveres erők fejlesztésének kérdése. 

2024 őszén a parlamentarizmus szülőhazájában, Nagy-Britanniában is választások lesznek. A tizennégy év óta kormányzó Konzervatív Párt nagy feszültségben készülhet a kampányra: támogatottságát a közvéleménykutatások mintegy 24%-ra mérik, szemben Sir Keir Starmer Munkáspártjával.

Február elején öt bárka kötött ki a spanyol partoknál mintegy 360 illegális bevándorlóval a fedélzeten, rövidesen pedig több, mint száz fő érkezett La Gomera és Fuerteventura szigetére - adta hírül a La Gaceta de la Iberosfera.

“Az ortodox világ egységéhez az orosz-ukrán kapcsolat az elengedhetetlen mag.” - írta Samuel P. Huntington világhírű művében. A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyvben Huntington amellett érvelt, hogy az ortodoxia jelenti a választóvonalat Nyugat és Kelet között, az ortodox keresztény országokat civilizációként jellemezte. Az orosz-ukrán konfliktus árnyékában azonban már egyáltalán nem biztos, hogy beszélhetünk valódi “ortodox világról” - ezt a Danube Institute évadnyitó rendezvényén mondta Dr. Samuel Noble kutató.

Noha a sorozatos visszaesések egymáshoz képest általában a statisztikai hibahatáron belül vannak, az elmúlt hetek eseményei könnyen ahhoz vezethetnek, hogy az AfD-nek középtávon le kell mondania kormányalakítási ambícióiról, és megreked középpártként. Ez pedig akár az európai szuverenista-nacionalista mozgalmak jövőjét is beárnyékolhatja.

Az új évben futótűzként terjednek a gazdatüntetések egész Európában, próbára téve a politikusokat. Traktoros felvonulások, tűzgyújtások és tojással való dobálózás jellemzi a tiltakozó termelőket.

Múlt héten Ungvárra látogatott Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere ahol hivatali kollégájával, Dimitro Kulebával és Andrij Jermakkal az ukrán elnöki hivatal vezetőjével folytatott párbeszédet. A találkozón elsődleges téma volt az EU-s segélycsomag és a magyar kisebbségi jogok megosztó kérdésében való dűlőre jutás.

Egyre erőteljesebben dolgozik Oroszország gazdasági és diplomáciai kapcsolatainak elmélyítésén Kínával és a globális déllel, mindezt egy új világrend kialakításának érdekében. Akcióival mindinkább igyekszik aláásni nemcsak az Amerikai Egyesült Államok által uralt nemzetközi pénzügyi rendszert, hanem az egész Nyugatot is.

2024. a választások éve. Idén közelítőleg 64 országban és az Európai Unióban kerül/került sor választásokra, így január 13-án Tajvanon is. Az eseményeket az egész világ feszült figyelemmel kísérte, a Tajpej, Washington és Peking között ellentétek következtében, melyről itt írtunk bővebben. Annak ellenére azonban, hogy a választásokat, idén harmadjára nyerte meg az eddig kormányon lévő Demokratikus Progresszív Párt (DPP), az eredmények kihirdetése után Nauru, az ország korábbi szövetségese, megszakította diplomáciai kapcsolatait Tajvannal – az okokról és a következményekről a Reuters készített összeállítást.

Németországban évek óta heves vita tárgyát képezi a muszlim lakosság helyzete a társadalomban. Az ország 83,2 millió lakosából mintegy 5,5 millió muszlim; megközelítőleg 3 millió ember török vagy török gyökerekkel rendelkezik. A „helyi” imámképzés gondolata fontos és érdekes következményekkel járhat – számol be róla a Reuters.

(A Şehitlik mecset Berlinben)

Moldova 2022 márciusában nyújtotta be az Uniós tagság iránti kérelmét, majd júniusban meg is kapta a tagjelölti státuszt. 2023 decemberében pedig a csatlakozási tárgyalások is megkezdődhettek az országgal.

Bolíviában már több mint egy éve zajlik a korábbi és a jelenlegi szocialista elnök harca az uralkodó párt, a MAS (Movimiento al Socialismo, Mozgalom a Szocializmusért) irányításáért és így a 2025-ös elnökválasztás megnyeréséért. A küzdelem 2024 januárjában új szintre lépett a korábbi elnök 2025-ös indulásának diszkvalifikálásával, és több országos főútvonalat lezáró tüntetésekkel.

Az Európai Unió azzal fenyegetőzik, hogy Magyarországot elhallgattatja, ha blokkolja az Ukrajnának szánt forrásokat. Sőt, a vezetők körében még az is felmerült, hogy kiiktassák Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az uniós szavazásból.

Hónapok óta tartó viták után Recep Tayyip Erdogan török államfő is jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, ezzel az északi ország még egy lépéssel közelebb került a védelmi szövetségbe való belépéshez. Az utolsó aláírást Magyarországtól várja a szövetség.

A jemeni húszik az izraeli-gázai konfliktus 2023. október 7-i kirobbanása óta számos esetben támadtak drónokkal, ballisztikus rakétákkal és cirkálórakétákkal nyugati hadihajókat és majdnem véletlenszerűen kiválasztott kereskedelmi hajókat az Arab-tengeren, az Ádeni-szorosban és a Vörös-tengeren. Fabian Hinz, az International Institute of Strategic Studies elemzője felhívja a figyelmet, hogy a húszik folyamatosan fejlesztették az elmúlt években csapásmérő arzenáljukat, így egyre komolyabb veszélyt jelentenek a partjaik előtt futó fontos hajózási útvonalra.

Az Etiópiát súlytó éhínség központja a háború által megviselt Tigré régió, ahol a falusiak az 1984-es éhínség megismétlődésétől tartanak, amely 1 millió áldozatot követelt. A konfliktus és a szárazság együtt hasonló helyzetet teremthet.

Jelentősen megnőttek Donald Trump esélyei az amerikai elnökválasztáson való indulásra, miután egyik legnagyobb riválisa visszalépett, ő maga pedig magabiztos győzelemmel nyerte meg az eddigi két, Iowa és New Hampshire államban megrendezett republikánus előválasztást.

Az elmúlt két hónapban a Vörös-tengert az Arab-tengerrel összekötő stratégiai fontosságú kereskedelmi útvonalon a húszi lázadók támadásai arra késztették a világ legnagyobb hajótársaságait, hogy több hétre leállítsák a Szuezi-csatornán való áthaladást. A legtöbben a hatalmas anyagi károk ellenében átirányították hajóikat, vagy áttértek a légi szállításra. A Foreign Policy most a helyzet egy érdekes nyerteséről ír. 

A minden évben megrendezésre kerülő davosi Nemzetközi Gazdasági Fórum újabb lehetőséget kínált Ukrajna számára, hogy további segítséget kérjen. A találkozó már csak azért is kiemelkedő jelentőségű, hiszen nemcsak a Nyugat képviselteti magát, hanem olyan globálisan meghatározó hatalmak is, mint a Kínai Népköztársaság, India, illetve Brazília. A fórumon Kijevnek így lehetősége volt arra, hogy globálisan „kiterjessze” az Oroszország elleni büntető intézkedéseket. Nyilván ez nem egy egyszerű feladat, hiszen Kijev eddig kevésnek bizonyult a feladathoz, ráadásul sok ország érdekelt az Oroszországgal folytatott kereskedelemben.

Ha háború, akkor szankciók. Ilyen vagy ehhez hasonló mondatok válhatnának az orosz-ukrán konfliktus mottójává, amennyiben létezne ilyesmi. A háború kitörése óta folyamatosan gyarapodott azon intézkedések sora, amelyek kisebb-nagyobb mértékben nehezíthetik meg az orosz fél helyzetét. A gazdasági szankciók mellett azonban a sportvilágban is jelentős korlátozások jelentek meg.

Nemrégiben terjedt el a nemzetközi és spanyol sajtóban egyaránt, hogy új, magát progresszív, szociáldemokratának pozicionáló párt jött létre Spanyolországban, amely nagy eséllyel indul az idei Európai parlamenti választásokon is. Milyen változást idézhet elő a spanyol belpolitikában egy új, rendszerrel kritikus baloldal? És milyen hatással lesz a jobboldali pártokra? A The European Conservative cikkét szemlézzük.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető január 16-i nyilatkozata, miszerint feladja a Dél-Koreával lehetséges megbékélést, megrázta a nemzetközi közösséget. A lépés jelentős változást jelent Észak-Korea külpolitikájában, és aggályokat vet fel a Koreai-félsziget jövőbeli dinamikájával kapcsolatban.

Tajvan megszavazta Lai Ching-te-t elnökének, ami a szuverenitáspárti Demokratikus Progresszív Párt (DPP) harmadik, történelmi ciklusát indítja el a hatalomban. Egy olyan eredmény, amit az Egyesült Államok várt, de ami feldühítheti Pekinget és fokozhatja a feszültséget a Tajvani-szorosban.

Az amerikai vezető demokrata politikusok hagyományosan a szabályozott bevándorlás pártján álltak. Ma ez az álláspont meginogni látszik. Mi okozta a változást? Van-e egyetértés ma a demokrata párton belül bevándorlás-ügyben? Erről ír David Leonhardt a New York Times reggeli rovatában. 

A bűnbandák látványos és összehangolt támadásainak sorozatát követően Ecuador kritikus fordulóponthoz érkezett, ahol az erőszakos bűncselekmények példátlan növekedésével kell szembenéznie. A TC Televisión elleni közelmúltbeli támadás Guayaquilban, Ecuador legveszélyesebb városában emlékeztetőként szolgál azokra a kihívásokra, amelyekkel a nemzet küzd.

Berlin, Potsdam, Kiel, Saarbrücken – Németországban több tízezres tüntetéshullám indult az AfD-vel és a fasizmussal szemben. Az apropó egy szélsőjobboldali „titkos találkozó” a bevándorlók elleni „mestertervről”, amin számos neofasiszta és neonáci szervezet részt vett. A tüntetéseknek akár komoly belpolitikai következményei lehetnek.

Keresztény híveket mészároltak le karácsony napján, amikor fegyveres banditák ámokfutásba kezdtek Közép-Nigériában, megölve több mint 100 hívőt. Később, a Boko Haram terroristáinak akciója január 4-én egy lelkész és legalább hat gyülekezeti tag életét követelte.