Rekordmennyiségű eső hullott egy nap alatt Dubajban, súlyos áradást okozva a térségben. Az extrém időjárás mögötti okokat kutatva sokan az úgynevezett felhőetetést hozták fel indokként, mások a klímaváltozást okolják.

Autópályákat és bevásárlóközpontokat öntött el a víz, iskolákat zártak be, és a világ egyik legforgalmasabb repülőterén is megállt az élet, miután az Egyesült Arab Emírségekben a kormány szerint az elmúlt 75 év legnagyobb mennyiségű csapadékösszegét mérték. Az esőzések hétfő este kezdődtek, és másnap estére több mint 142 mm áztatta el a sivatagi Dubaj városát. Ennyi csapadék általában másfél év alatt esik.

Dubaj az Egyesült Arab Emírségek partvidékén fekszik és általában nagyon száraz, de időnként előfordulnak extrém esőzések. El-Ajn városában – Dubajtól alig több mint 100 km-re – mindössze 24 óra alatt 256 mm eső esett.

A Dubaji nemzetközi repülőtérről készült felvételek azt mutatták, hogy az utasszállító repülőgépek mély vízben haladnak, míg a közzétett fotókon a város folyókká változott utcái láthatóak, ahol az autók elhagyatottan állnak az árvízben.

A világnak erre a részére jellemzőek a hosszú csapadékmentes időszakok, majd a rendszertelen, heves esőzések, de ez még így is nagyon ritka csapadékesemény volt

- magyarázza Maarten Ambaum professzor, a Readingi Egyetem meteorológusa, aki az Öböl-menti térség csapadékmintáit tanulmányozta.

Még nem lehet pontosan számszerűsíteni, hogy az éghajlatváltozás mekkora szerepet játszott ebben. Ehhez a természeti és emberi tényezők teljes körű tudományos elemzése szükséges, ami több hónapot is igénybe vehet. A rekordmennyiségű csapadék azonban összhangban van azzal, ahogyan az éghajlat változik. Egyszerűen fogalmazva: a melegebb levegő több nedvességet képes megtartani - minden Celsius-fokkal körülbelül 7%-kal többet -, ami viszont növelheti az eső intenzitását. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint

a világ további felmelegedésével az Egyesült Arab Emírségek nagy részén az évszázad végére akár 30%-kal is nőhet az éves csapadékmennyiség.

„Ha az emberek továbbra is elégetik az olajat, a gázt és a szenet, az éghajlat tovább melegszik, az esőzések egyre hevesebbek lesznek, és több ember is életét vesztheti az árvizekben” - állította Dr. Friederike Otto, az Imperial College London klímatudományi előadója.

Egyes médiajelentések szerint az esőzéseket az úgynevezett felhőetetés is ronthatta, ami a száraz Emirátusokban bevett gyakorlat.

Célja, hogy a felhőket sórészecskék levegőbe juttatásával, gyakran repülőgépek segítségével csapadékképződésre ösztönözzék. A felhőetetés során kibocsátott só segíti a vízcseppek kialakulását, növelve ezzel a csapadék kialakulásának esélyét. Ezt általában akkor alkalmazzák, amikor a szél, a nedvesség és a por nem elegendő az eső kialakulásához. Az elmúlt héten viszont az előrejelzések az Öböl-mentén magas árvízveszélyre figyelmeztettek.

Korábbi jelentések szerint az esőzések előtti napokban felhőetető repülőgépeket vetettek be, de kedden, amikor az árvíz bekövetkezett, nem.

Bár a BBC nem tudta függetlenül ellenőrizni, hogy mikor történt a felhőetetés, a szakértők szerint ez legfeljebb csekély hatással lehetett a viharra, és az erre való összpontosítás „félrevezető”.

Az ember okozta klímaváltozás világszerte felerősíti a szélsőséges időjárási viszonyokat, ami egyre gyakoribb és halálosabb katasztrófákat okoz a hőhullámoktól kezdve az erdőtüzeken át az árvizekig. Az elmúlt évtized legsúlyosabb eseményei közül legalább egy tucatnyi szinte lehetetlen lett volna az ember okozta globális felmelegedés nélkül.

Szemlézte: Veres Kata

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon