Dél-Korea elnöke, Moon Jae-in hat hónappal ezelőtt politikai mélyrepülésbe kezdett: botrányokba keveredett igazságügyi minisztere öt héttel hivatalba lépése után lemondásra kényszerült, Moonnak pedig nyilvános bocsánatot kellett kérnie az eset miatt. A gazdaság gyengélkedett, a szomszédos Japánnal való kapcsolatok megromlottak, és az Észak-Koreával szemben megkísérelt enyhülési politika is kudarcba fulladt. Októberben az elnök támogatottsága rekordalacsonyra, 39%-ra esett vissza. Aztán minden megváltozott. Elliot Waldman cikke a World Politics Review oldalán.

Április 9-én Szaúd-Arábia kéthetes egyoldalú tűzszünetet hirdetett a hútikkal és szövetségeseikkel folytatott háborújában. A bejelentés azután történt, hogy a hútik többfrontos támadást indítottak elsősorban a Marib kormányzóság területén, és Szaúd-Arábia közvetlen tárgyalásokat ajánlott jemeni ellenfelei számára Rijádban. Öt év és beleölt dollármilliárdok után úgy látszik, a szaúdi kormányzat elfogadja, hogy nem tud a jemeni konfliktusban győzelmet elérni. A hútik mind a harcmezőn, mind politikai téren jóval nagyobb sikereket könyvelhettek el maguknak, mint Rijád, és ez várhatóan a következő években is így marad − írja a Jamestown elemzője.

Az utóbbi két évtizedben Moszkva hozzászokott ahhoz, hogy Peking tehervonatai az orosz vasútvonalakon keresztül szállítják a kínai árukat Európába. A másik oldalról tekintve, Kína azért volt Oroszország vasúthálózatára utalva, mert érthető módon kerülte, hogy az árut a Kaszpi-tengeren át kelljen hajóztatni. De Kína közép-ázsiai országokkal és Iránnal való növekvő együttműködésének köszönhetően ez hamarosan változhat. Paul Goble elemzése a The Jamestown Foundation oldalán.

A Politicón jelent meg Matthew Karnitschnig és Hans von de Burchard cikke arról, hogy Berlin vonakodik komoly segítséget adni a koronavírus-járvány által leginkább érintett mediterrán országoknak.

Jan Techau, a German Marshall Found tudományos főmunkatársa és európai programjának igazgatója véleménycikkében a keleti nagyhatalmak és a koronavírus okozta geopolitikai hatásokról értekezik az EUobserveren.

Anna Holzmann a MERICS analitikusa jegyzi A koronavírus után beköszönt a „Made in China” korszaka?
c. véleménycikket az EUobserveren, amiben Kína befolyását elemzi az Európai Unió szemszögéből.

A krízis és bizonytalanság idején Bulgária védelmet és támogatást nyújtana saját élelmiszeripari szektorának.

2017 és 2019 között Észak-Korea és az Egyesült Államok viszonya óriási nyilvánosságot kapott. Ez talán elkerülhetetlen volt a két vezető kiszámíthatatlansága és agresszivitásra való hajlama miatt – kezdi Kim Dzsongun politikáját bemutató elemzését Jung H. Pak a Foreign Affairs hasábjain.

Március 21-én a koronavírus csendben érkezett meg a Gázai-övezetbe: két Egyiptomon keresztül Pakisztánból hazatérő lakosnál diagnosztizálták a betegséget. A pánik hullámként söpört végig a palesztin területeken – Dalia Hatuqa ír a háttérről a World Politics Review-n megjelent elemzésében.

A Dél-kínai-tenger egyes részeit magukénak követelő országok konfliktusa a világjárvány ellenére is mélyülni látszik. A Fülöp-szigetek válaszának jelentőségét Lucio Blanco III mutatja be az Eurasia Review oldalán.

Amerikai szenátorok kivizsgálás indítását követelik, az elnök pedig a pénzügyi támogatás megvonásával fenyeget. Mi történt? – teszi fel a kérdést Kathy Gilsinan az Atlantic hasábjain.

Marise Payne ausztrál külügyminiszter a koronavírus eredetét kutató független nemzetközi nyomozás indítása mellett kampányol – írja a Sky News Australia.

A 2020-as ír választások egy olyan, már magában is érdekes helyzetet eredményeztek, melyben úgy néz ki, hogy a két nagy rivális párt, a Fine Gael és a Fianna Fáil koalícióra lépnek – közli a The Irish Times.

Donald Trump gazdasági nyitást javasol azoknak az amerikai tagállamoknak, ahol a fertőzések tizennégy napnyi periódus alatt regisztrált száma már csökkenni látszik.

A kettős krízishelyzet – a Covid-19 és az orosz–szaúdi olajár-háború – hatására Justin Trudeau héten bejelentett programja elsősorban a kanadai olaj- és energiaszektort célozza. A megközelítőleg 1,7 milliárd dolláros kerettel rendelkező, főként kármentesítésre és munkahelyteremtésre fókuszáló program tartalma pedig vegyes érzéseket váltott ki Kanada-szerte.

Március 25-én, mintegy két hónappal a kínai koronavírus miatti lezárások bevezetése után Hubei tartományban Vuhanon kívül mindenhol feloldották a lakhelyelhagyási korlátozásokat (a fővárosra vonatkozó korlátozásokat csak április 8-án enyhítették).

Donald Trump elnököt iszlamofóbiával vádolják, miután szerinte a muszlim állampolgárokat egyes hatóságok különleges bánásmódban részesítik a Ramadán idején, nem úgy, mint a keresztényeket húsvétkor – írja az Al-Jazeera.

Peking jövőbeni regionális ambícióinak szerves részét képezi az, hogy Japán elismerje nagyhatalomnak. A Népköztársaság mégsem volt eddig képes diplomáciai kapcsolatokat kiépíteni szomszédjával. Egy japán-kínai szövetség lehetőségéről Hasim Abid ír a Eurasian Review elemzésében.

2020 első negyedévében a szíriai konfliktus ismét fokozódott, bár nagy politikai fordulatok nem történtek. A koronavírus az így is súlyos helyzetet rontja tovább. Kyle Orton elemzése a The Jamestown Foundation oldalán.

Március elején a thai kormány Kuala Lumpurban másodjára ült tárgyalóasztalhoz a Barisan Revolusi Nasional (BRN) szeparatista csoporttal, amely a nyugtalan „mély déli” országrészek legtöbb lázadó csoportját irányítja. A folyamatokról Michael Hart számol be a World Politics Review oldalán.

Melissa Heikkilä jegyzi a Politicón április 9-én megjelent cikket, amely arról a furcsa botrányról számol be, amelybe a finn kormány védőfelszereléseket beszállító hivatalos ügynöksége keveredett bele.

Mark A. Sammut máltai író és volt munkáspárti politikus a koronavírus világjárványról, benne a máltai helyzetről elmélkedett „A vírus és a filmek” címmel a Malta Independent hasábjain április 5-én közzétett írásában.

A Remix európai hírportál osztotta meg a lengyel újságíró, Bartosz Bartczak véleménycikkét a koronavírus világjárvány gazdasági hatásairól.

Amióta január 24-én megjelent a koronavírus Franciaországban, Macron és csapata folyamatos versenyt futnak az idővel − írja a Politico.

Míg az egészségügyi dolgozók az alapvető szükségleteket látják el, a WHO-vezetőség Peking megbékítésével van elfoglalva, mégpedig Tajvan kárára – írja Marco Rubio a National Review-ban.

Elbúcsúztunk a Bernie-kampánytól. A választások igazi versenye már Trump és a koronavírus között van – írja Peter van Buren a The American Conservative oldalán.

Az ausztrál történelem legnagyobb segélycsomagja – 130 milliárd dollár – 6 millió ausztrál munkahely megtartását tűzte ki célul.

Írország is küzd a világjárvánnyal, méghozzá olyan szinten, hogy Leo Varadkar miniszterelnök ismét visszaáll az orvosok és egészségügyi dolgozók közé – írja a Time.

A világ országainak vezetői sorra erősítik meg politikai pozícióikat, míg az USA-ban Trump népszerűsége stagnál.

Csak globális győzelemmel érhet véget a Covid-19 világjárvány, máskülönben időről időre visszatérhet még a szegényebb országokból – figyelmeztet Abiy Ahmed, Etiópia Nobel-békedíjas miniszterelnöke a Financial Times hasábjain.